Régiós környezetvédelmi projektek (FMH-5)

A nagyüzemek környezetszennyezõ hatásaival viszonylag sokat foglalkozunk, hiszen ezekben igazán nagy mennyiségû szennyezett víz keletkezhet. Ezekben az üzemekben azonban a környezetvédelmi elõírásokat is folyamatosan szigorították az utóbbi évtizedekben, s mára már olyan szintre jutottak, hogy be is zárják õket, ha nem tudnak megfelelni a környezetvédelmi elõírásoknak. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a lakosság is élen jár a környezet használatában. rnA Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai szerint a közép-dunántúli régióban összesen 426 ezer 760 lakás van. Ezeknek napjainkban körülbelül a 70 százaléka csatornázott. A tervek szerint a régióban a csatornázottságot 2015-ig csaknem 90 százalékosra kell emelni. Különösen fontos az érzékeny nyílt karsztos területek megóvása a szennyezõdéstõl, s ilyen terület bõségesen található Fejér és Veszprém megyében egyaránt.rnEzeknek a területeknek a védelme azért olyan fontos, mert az egyébként kiváló minõségû karsztvizet, ami kevés kezeléssel ivóvízként használható, csak úgy tudják megóvni a szennyvízzel való érintkezéstõl, ha azt összegyûjtik és megtisztítják, meggátolva, hogy belecsuroghasson a karsztvízbe. A régióban található két nagy tavunk és környéke természeti és kulturális értékei fontos szerepet töltenek be az ország idegenforgalmában és a helyi gazdaság alapját jelentik. A tavak vízminõsége még a csapadékszegény években is kedvezõen alakult, további javítása érdekében folytatódik a csatornahálózat és a regionális szennyvíztisztító telepek kiépítése, a betorkolló vízfolyások ökológiai szempontok szerinti rendezése, a part menti települések komplex belterületi vízrendezése, a közterületi partszakaszok tisztítása, a vízminõség-védelmi célú tározók, szûrõmezõk és torkolati mûvek építése és a meglévõk rekonstrukciója. Minthogy a Balaton környékén már évtizedekkel ezelõtt korlátozták a mezõgazdasági termelést azzal, hogy a vízgyûjtõ részen megtiltották állattartó telepek mûködtetését, a legfõbb szennyezõ a területen élõ ember lett. rn A környezetvédelmi beruházások közül az egyik legjelentõsebb a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és -kezelési projektben megfogalmazott feladatok ellátására kiírt Kohéziós Alap pályázat. A projekt a veszprémi és zirci agglomeráció, valamint öt Hegyesd környéki település Hegyesd, Monostor- apáti, Kapolcs, Taliándörögd, Vigánt-petend csatornázási problémáit kezeli. Legfõbb célja a keletkezõ szennyvíz távol tartása a Balatontól, valamint a felszíni szennyezésre különösen érzékeny karsztvíztõl, ami a térség lakóinak kezelést alig igénylõ, jó minõségû ivóvízforrása. A három térséget érintõ projekt költségeinek csaknem a fele, 45 százaléka ezeken a településeken hasznosul.rnrnKépalá:rnKét nagy tavunk értékei fontos szerepet töltenek be az idegenforgalombanrnrnFotó: Gáspár Gábor