Hírek

2006.07.01. 02:29

Ahol szorgos emberek laknak

Mi megszoktuk és nem is hagyjuk, hogy másképp legyen - hangoztatja a rendekiek egyik szószólója, az aj-kai német kisebbségi önkormányzat elnöke, aki 1 ...

Mórocz Zsolt

Mi megszoktuk és nem is hagyjuk, hogy másképp legyen - hangoztatja a rendekiek egyik szószólója, az aj-kai német kisebbségi önkormányzat elnöke, aki 1966-ban költözött ide a szomszédos Gyepesről. A 40 évi tanítás több mint fele alatt igazgatója is volt a rendeki iskolának. - Amikor 1977-78-ban Ajkához kerültünk, azonnal megéreztük az előnyét. Gyorsan megépült a vízvezeték, az út, hogy ne kelljen körbemenni Gyepes felé, helyi járat indult. Miközben élvezhettük az előnyöket, a közösség megőrizte az önállóságát, megmaradt az iskolája, a kultúrháza, a vallási közössége, a közös kultúrája - magyarázza. A városhoz csatolás óta kicsit átalakult a falukép, új házak épültek az üres telkekre, sőt tíz éve egy teljesen új negyed alakult ki a 8-as főút felé eső területen, ahogy az itteniek nevezik, az Újtelep. A falusi légkör ennek ellenére megmaradt. Ahogy régen, ma is rendes, szorgalmas, takarékos emberek laknak Rendeken, akik befogadják az idegeneket is - mondja a 20 éve a faluban dolgozó, 10 éve ott is élő Beszerdik Józsefné, aki egy kisebb lerakatot nem számítva ma az egyetlen igazi boltosa a falunak. Néhány éve még hat üzlet működött, de a hipermarketek ajkai megjelenése elvitte a forgalmukat. Vállalkozás sem nagyon van. Munkahelyként igazán csak az önkormányzati intézményekkel és a három vendéglővel lehet számolni. A többség Ajkára jár dolgozni. A falu története elválaszthatatlan a mintegy 250 éve letelepített svábok történetétől. - Rendek lakossága sváb volt, amíg egy részüket a második világháború után ki nem telepítették Németországba. Akkor a helyükre felvidéki magyarokat és alföldi telepeseket költöztettek. Eleinte nem fogadták el egymást. Hiába voltak a felvidéki magyarok ugyanolyan üldözöttek, mint a kitelepített németek. A rendeki svábok azt látták, hogy beköltöztették őket a házukba - idézi fel a község talán legsötétebb korszakát Mei-czinger Mihályné, a 11 éve működő nemzetiségi énekkar fenntartására alakult egyesület vezetője. Aztán egyesek elköltöztek, a többiek megbékéltek egymással. Ma már az énekkar sváb és magyar származású tagjai együtt őrzik a sváb kultúrát. - Az öregek között néhány éve még éltek olyanok, akik igazán csak svábul beszéltek - meséli Meiczingerné. - Mi már nem nagyon beszéltünk a gyerekeimmel németül. A lányom még jól beszéli a svábot, a fiam már nem, és az unokák sem. Mi még valamit át tudunk adni a hagyományokból. Az énekkarral az elmúlt néhány évben 130-140 dalt és sok népszokást gyűjtöttünk össze. De ha a mi nemzedékünk elmegy, nem lesz, aki a helyünkre álljon. Talán a pedagógusoknak, a nemzetiségi iskolának lehetne hatása.Mintha csak összebeszéltek volna Töltl Lászlóval, a rendeki iskola némettanárával - A svábokról az iskolában egy szót nem hallottunk. Otthon a rokonoktól, a rendekiektől annál többet. Ezért akarom én tanárként átadni, amit szüleimtől, nagyszüleimtől megtanultam.

Az ezerlelkes településrészen nyolcosztályos német nemzetiségi általános iskola működik. Sokan aggódnak érte, mert amíg tíz éve még 246 gyerek járt ide, ma alig 130.- Az iskolát én nem a munkahelyem miatt féltem. Német nyelvet bárhol lehet oktatni, de a nemzetiségi kultúra ápolásához kell a hely szelleme. Mivel a család nem tudja már továbbadni az ősök kultúráját, ezt a feladatot csak itt oldhatjuk meg. A szerszámtervezőként dolgozó Bak László házassága révén került Rendekre. A településrész, az egész város miatt érzi fontosnak az iskola megtartását. - A gyerekek akkor ragaszkodnak majd a városhoz is, ha a kisebb közösséghez, a városrészhez is szorosan kötődnek. Éppen ezért gondolni sem szabad az iskola bezárására. Ki kellene használni, hogy most van elég hely, van elég pedagógus ahhoz, hogy a gyerekekkel személyre szabottan foglalkozzanak. Ha valami, akkor ez hosszú távon mindenképpen meghozza a hasznát a személynek is és az egész országnak is. Az élet számtalan területén hatalmas pazarlás zajlik. Ne az iskolán akarjuk megspórolni a hiányzó pénzeket - fogalmazta meg az ajkarendekiek véleményét.

Az ezerlelkes településrészen nyolcosztályos német nemzetiségi általános iskola működik. Sokan aggódnak érte, mert amíg tíz éve még 246 gyerek járt ide, ma alig 130.- Az iskolát én nem a munkahelyem miatt féltem. Német nyelvet bárhol lehet oktatni, de a nemzetiségi kultúra ápolásához kell a hely szelleme. Mivel a család nem tudja már továbbadni az ősök kultúráját, ezt a feladatot csak itt oldhatjuk meg. A szerszámtervezőként dolgozó Bak László házassága révén került Rendekre. A településrész, az egész város miatt érzi fontosnak az iskola megtartását. - A gyerekek akkor ragaszkodnak majd a városhoz is, ha a kisebb közösséghez, a városrészhez is szorosan kötődnek. Éppen ezért gondolni sem szabad az iskola bezárására. Ki kellene használni, hogy most van elég hely, van elég pedagógus ahhoz, hogy a gyerekekkel személyre szabottan foglalkozzanak. Ha valami, akkor ez hosszú távon mindenképpen meghozza a hasznát a személynek is és az egész országnak is. Az élet számtalan területén hatalmas pazarlás zajlik. Ne az iskolán akarjuk megspórolni a hiányzó pénzeket - fogalmazta meg az ajkarendekiek véleményét.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!