A Nivegy-völgyi fügefa termése

Most a falu polgármesterével vagyunk itt. Kovács Gábor is fontosnak tartotta, ha a faluról írok, feltételenül jöjjünk fel ide. Pedig fogalma sem lehetett arról, milyen élmény köt engem ehhez a helyhez. Valami érthetetlen okból mítosza lesz egyes helyeknek, tárgyaknak, amely aztán generációkon át hat. A misztikum világának egy kis szeletkéje ez, soha nem fogjuk megérteni, de talán nem is kell. Mindenesetre szívesen eljátszom a gondolattal, hogy az elhaltak szelleme szólítja az élőket, hiszen e helyen valamikor falu állt - Szent Balázs -, a lakosság állítólag a török dúláskor pusztult ki.

A polgármesterrel a falut jártuk, a Szent Balázs-romokhoz már csupán ráadásként látogattunk el. Utunk első állomásai közé tartozott a nazarénusok pár éve elkészült imaháza, valamint az evangélikus templom melletti Milleniumi emlékpark. Erre is, amarra is egyaránt büszke Kovács Gábor, amiben semmi különös nincs, hiszen Szentantalfa évszázadok óta ad otthont a három magyar történelmi (katolikus, evangélikus, református) egyház híveinek, mindháromnak temploma is áll a községben. A Milleniumi emlékpark mellett fontos helyszín még a szabadtéri színpad, amely a közelmúltban is fontos szerepet játszott, mint a falunapok eseményeinek egyik legfontosabb színtere.

Útba ejtük a nemrég felújított egyik kutat, mely annak idején fontos közösségi hely volt, hiszen nem csupán az állatokat itatni jártak ide, hanem az asszonyok is itt mosták a ruhát. A víz ma is nagy vonz-erő, a falubeliek rendszeresen sétálgatnak ki a szépen kiépített kút környékére.

Falujáró nézelődésünkből nem maradt ki az óvoda sem. Az öt községből összesen 46 kisgyerek jár ide - mondja el Bartalos Richárdné vezető óvónő. Amiben többet tudnak adni egy átlagóvodánál, az a német nyelv tanítása. A térségben ennek gyökerei vannak, mivel Szentjakabfán és Balatoncsicsón hajdan jelentős volt a sváb népesség aránya. A polgármester büszke a megyei II. osztályban focizó csapatra és a felújított öltözőre is. Nem csoda, hiszen hajdan ő is itt rúgta a labdát - mutatja magát a falon elhelyezett régi csapatképeken.

Kisebb-nagyobb szőlőbirtoka szinte minden lakosnak van, ezért volt fontos a szőlőhegybe vezető út portalanítása. A község szerény költségvetése ezt nem tette lehetővé, ezért a meglévő pénzhez pályázati forrásra és a lakosság hozzájárulására volt szükség. A 12,5 milliós költségvetésből így 2,7 milliót szőlő- és pincetulajdonosok adtak össze. Az utóbbin egy kicsit értetlenkedem - nem megszokott dolog manapság pénzt áldozni valami közös célért -, de Kovács Gábor számára ez jóval természetesebbnek hat.

Nem élnek persze itt sem problémák nélkül. A bezárt postát csak részben pótolja a mobilposta, de együtt lehet élni a helyzettel - fűzi hozzá bölcsen a polgármester. Nehezebb helyzetet eredményezett viszont a buszjáratok csökkentése. Különösen annak a vasárnap esti járatnak a kimaradása, mellyel a középiskolások mennek vissza Ajkára, Veszprémbe. A családoknak így maguknak, saját gépkocsival kell megoldani a gyerekek visszautazását.

Még ennél is nehezebb helyzetet jelent a falunak, hogy a Balaton-törvény szigorú korlátai miatt nem tudnak új építési telkeket kialakítnai. Tudniillik nem megoldott a csatornázás a faluban - és mivel ez olyan nagyságrendű beruházás, állami támogatás nélkül erre a községnek esélye sincs.

Adott pillanatban viszont - sajnos - a kistelepülések számára erre a célra nem írtak ki pályázatot. Fiatalok pedig születnek - Szentantalfán kiemelkedően magas számban -, és közülük többen a szülőfalujukban szeretnének letelepedni. Ez azonban ma már nem minden esetben megoldható.

A paradicsomi tájba nem csupán a fügefa gyökerei kapszkodnak erősen.