2011.09.10. 08:21
Gróf Széchenyi István,a somlai bor és egyéb történetek
A legnagyobb magyar születésének közelgő 220. évfordulójára /1791. szeptember 21./ készülve azt kutattam,hogy a nemes gróf mennyire kedvelte a somlait,a nászéjszakák borát,valamint milyen történetek maradtak fenn róla megyénk szerte.
Széchenyi a harmónia és az egészség jegyében a borral kapcsolatban a mértékletesség híve volt. Kedvelte a soproni, badacsonyi és a somlai borokat, de legkedvesebb a Tokaji Aszú volt számára. A néhai miniszterelnök Antall József: A Dunántúl remetéje - a Somló című 1968-ban írt tanulmányában megemlíti az Ő nevét is,mint aki rajongója volt a híres somlai bornak. - Valamikor a Somlón - akárcsak hazánk más szőlővidékein is - általában sok szőlőfajtát telepítettek ezért bora sem lehetett egységes. Széchenyi a "Hitelben" már típusos borok bevezetését sürgette, ami a somlai gazdák körében nagy forrongást idézett elő. Később mindenütt komoly jelszóvá lett : "típus szőlő - típus bor"! A "Világ" című könyvében pedig arról értekezik, hogy a magyar boroknak egyenrangú vetélytársai lehetnek a megfelelően kezelt homoki borok. - Sokrétű tevékenysége mellett szorgalmazója volt a szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek. Hittel vallotta maga is: "A bor mindig Isten teremtménye: az ember csak elkészíti, hozzáadja saját művészetét, ősöktől ellesett tudományát, meg saját szívét, lelkét." Darnay Kálmán: Kaszinózó táblabírák című írásai között (2010-ben kiadott könyv - a sümegi Miklósi Sikes Csaba múzeumigazgató szerkesztésében) több történetben is szerepel Széchenyi István. Mint például - a korfestő történeti tréfák egyikében: A kétkedő fiskusban: "A magyar szabadságharc nagy viharai közepett,1848-ban nagyapám, Eitner József volt Sümeg városbírája. Szeptember havának első hetében Deák Ferenc rövid pihenésre látogatóba jött Nyírlakra sógorához. Sümegre átkocsizva, a városháza előtt beszélgető uraknak Ő hozta azt a lesújtó hírt, hogy Széchenyi István gróf minisztertársa - kimerült agyának rémlátásai elől - Esztergomnál a Dunába ugrott. Ezer szerencse,hogy kimentve Döblingbe szállíthatták. Az összeverődött táblabírák kételkedéssel fogadták a híradást. Hertelendy Gyuri fiskus hajtogatta legjobban a fejét: - Már megengedj, Ferkó bátyám! De nem tudom elképzelni ilyen nagy elme meghibbanását? Deák Ferenc gúnyos pillantást vetve barátjára, megszólalt: - Ilyenek vagytok Ti mindnyájan! Mikor Széchenyi nemzetboldogító nagy eszméit hirdette, bolondnak tartottátok! Most, hogy baj érte elcsigázott agyát, most meg ebben kételkedtek."
