Tudomány a napi gyakorlatban

Egyik nagy rendezvényük a májusi intézeti borbírálat, amelynek során a helyi szakemberek mellett az ország minden tájáról érkezett szőlészeti-borászati kutatók, hivatalos szervezetek képviselői és más szakemberek bírálták a boraikat.

Dr. Májer Jánostól, az intézet igazgatójától megtudtuk, hogy a munkában részt vettek a Balaton borrégiójába tartozó borvidékek szőlőtermesztői. Ezúttal is elfogadták a meghívást a Budapesti Corvinus Egyetem borászati tanszékének és a Pannon Egyetem kertészeti tanszékének tanárai, de a szőlészeti és borászati képzésben részt vevő főiskolák és a többi szakmai kutatóintézet is képviseltette magát.

A bírálaton összesen negyvennégy, a kutatóintézethez kötődő bort értékeltek. Nem volt meglepő, hogy ezek között többségben voltak az olaszrizlingek, a szürkebarátok és a kéknyelűk, hiszen ezeknek a fajtáknak a kutatását évtizedek óta folyamatosan végzik az intézet szakemberei. Minthogy az első kettő nagy mennyiségben van jelen a környező ültetvényeken, a kéknyelűt pedig újra vissza akarják helyezni az őt megillető helyre, már több kutatással is bizonyították, hogy ezeknek kimagaslóan fontos helyük van a térségben. Az intézetben folyamatosan szerveznek konferenciákat, illetve kutatóik a szakmai tanácskozásokon rendszeresen tartanak előadásokat, így a szőlőápolás és a borkészítés minden mozzanatához tudnak konkrét segítséget nyújtani.

Az már közhelynek számít a hazai kertészetben és növénytermesztésben, hogy azokat a fajtákat és szaporítóanyagokat érdemes beszerezni, melyeket az ország területén állítottak elő, mert ezek nagy valószínűséggel a mi területünkre   jellemző időjárást, talajokat és csapadékviszonyokat tolerálják a legjobban, itt adják a legjobb termést. Az intézet kísérleti ültetvényeket is gondoz, melyeken minden tavasszal a rügyvizsgálatok elvégzése után metszési és technológiai bemutatót tartanak. A legközelebb ezen a hétvégén szerveznek olyan programot, amelyen megemlékeznek az elődökről és útmutatást nyújtanak a gyakorlati munkához is. Ez a kéknyelűvirágzás ünnepe, melynek keretében egykori munkatársuk, Király Ferenc nemesítői tevékenységének is emléket állítanak. A program tömegeket vonzó részében a borvidék termelői kínálják a boraikat.

A legutóbbi bírálatokon és kóstolókon már államilag elismert szőlőfajtaként mutatták be az intézetben előállított és Zervin névre keresztelt fajtát, mely nevében  Kiss Ervinnek állít emléket. A kutató évtizedekig fémjelezte az intézetet. A róla elnevezett új fajtának tőkéje erős növekedésű, bőtermő. Fürtje vállas, tömött, középhosszú, széles, nagy. Bogyója kicsi, sárgászöld, alig hamvas. A bogyóhéja tartós, nehezen szakadó. Bora finom.

A kutatóintézet segít a szőlőművelésben. Laboratóriumaiban megvizsgálják a szőlők jellemzőit, a mérések alapján tanácsot adnak a műveléshez. A levélanalízises vizsgálattal ki tudják mutatni, hogy az adott területen a szőlőnek milyen tápanyagra van szüksége, ehhez a virágzáskor célszerű levélmintát szedni.