2012.11.14. 17:49
Malmok egykor és most
Veszprém - A Magyarok Szövetségének szervezésében rendezett előadássorozat legutóbbi előadását Tamás Péter tartotta Megújuló malmaink, értékeink, hagyományaink címmel.
Szerző: Marton Attila
A fiatal gépészmérnök már 15 éve foglalkozik malmokkal, talán nem túlzás azt állítani, hogy a malmok megszállottja. Előadásában bemutatta a legjellemzőbb malomtípusokat, majd egy hosszabb történeti áttekintést követően a záró részben két konkrét malomfelújítást ismertetett, amelyben maga is részt vett.
Az ókori malmoktól a mai, turbinás malmokig tekintő előadásban a malomtípusok közül (szél-, vízi-, száraz-, kézi malom) a legnagyobb hangsúlyt a vízimalmokra helyezte, s ez nem volt véletlen: a Dunántúlon ez volt a leginkább elterjedt. A veszprémi Séd, amelyről manapság valószínűleg nem is hinnénk, 15 vízimalmot hajtott, ezt a mainál jóval nagyobb, másodpercenkénti másfél köbméteres vízhozama tette lehetővé.
A malmok a középkorban a társasági élet színhelyei is voltak, ugyanis aki őröltetni vitte a gabonáját, gyakran több napot is várnia kellett, amíg elkészült a liszt. Az ókorban, majd a középkorban használt taposómalmokat a közvélekedéssel szemben többnyire állatokkal hajtatták.
Megtudhattuk azt is, a manapság prémiumterméknek számító teljes kiőrlésű kenyerek a középkorban a kevésbé tehetősek tápláléka volt, hiszen a szitált fehér liszt a földbirtokosoknak jutott (és kalács készült belőle). A történelem során a malmokat nem pusztán gabonaőrlésre használták, hanem például papírt gyártottak (papírmalom) vagy kendert törtek a segítségével, napjainkban pedig áramot is termelnek vele (sajnos hazánkban kevéssé használjuk ki vizeinket ilyen célból, Ausztriával ellentétben).
A 19. század második felében a magyar malomipar a világ élvonalában helyezkedett el technológiai újításainak is köszönhetően: Ganz Ábrahám a gabonaipari őrlőhengerek kialakításában is felhasználta a vasúti kocsikerekek készítésében általa elsőként használt kéregöntést, míg Haggenmacher Károly a síkszitát találta fel, amely a lisztek sokféle osztályozását tette lehetővé. Ennek továbbfejlesztett változatait a mai napig használják. A malmok napjainkban történő felhasználásáról megjegyezte, a kézi malmok reneszánszukat élik, sokan készíttetnek otthonra ilyen szerkezetet.
Az egyszerre informatív és közérthető előadás a számos fotóval, ábrával és térképpel ellátott prezentációval a laikusok számára is izgalmasnak bizonyult, amit az előadást követő kérdések is bizonyítottak.
Az egyesület következő előadása, amelyet november 30-án tartanak, Nepállal foglalkozik majd.