Nyilvánosak a nagyobb adóhiányok

A jelzett adóhiány nem egyik napról a másikra keletkezik, hanem egy hosszú folyamat eredményeként. Adóhiány az adózó terhére megállapított adókülönbözet. Az adóhatóság időnként közzéteszi azoknak az adózóknak a nevét (lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, adószámát), akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerősen magánszemélyek esetében 10 millió, más adózóknál 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg. A nagyobb adóhiányos cégek adatai hozzáférhetőek a feketelista.hu internetes portálon is. Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Ennek mértéke az adóhiány fele. Az adóbírság mértéke az adóhiány 75 százaléka akkor, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.

Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-vissza-igénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmi pótlékfizetési kötelezettséget. Adóhiánnyal kapcsolatban bűncselekmények is felmerülhetnek, ilyen például az adócsalás, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, a visszaélés jövedékkel, valamint a csempészet. Az adócsalást az követi el, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt a hatóság elől elhallgat.

A munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást az a munkáltató valósítja meg, aki az előírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezzel az adóbevételt csökkenti.

A jövedéki visszaélést az követi el, aki hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a jövedéki adóbevételt csökkenti. Csempészésért az felel, aki nem közösségi árut a vámellenőrzés alól elvon, vagy más módon a vámbevételt csökkenti.