A téli időszakban halnak meg a legtöbben

A Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) kapott adatok szerint 1970 és 2014 között 6 155 410-en haltak meg, ami azt jelenti, átlagosan mintegy 136 800-an haltak meg évente. A hónapokat vizsgálva kiderül, legtöbben januárban távoznak az élők sorából: a négy és fél évtizedet átfogó adatsor szerint átlagosan 12 638-an veszítik életüket Magyarországon az év első hónapjában. A legmagasabb halálozást vizsgálva a januárt a március és a december követi, ha azonban a hónap egy napjára jutó átlagot nézzük, akkor a január és a február emelkedik ki, e két hónap minden napján 408-an halnak meg átlagosan, míg a nyári és őszi hónapokban átlagosan 335-373 ember veszíti életét naponta.

A KSH-tól kapott adatokkal egyezik Kálló Ilona, az egyik Veszprém megyei temetkezési vállalat vezetőjének tapasztalata is, aki 2006 óta vezet statisztikákat.

Elmondta, januárban kiegyenlítetten magas a halálozások száma, míg a február erősen változó. Úgy véli, az időjárás is közrejátszhat ebben, illetve feltételezése szerint egyfajta lélektani-pszichológiai alapja is lehet annak, hogy a karácsonyt még a családdal töltik az idősek, betegek. A cégvezető adatai szerint ebben az időszakban nagyobb arányban fordul elő a hetvenes és nyolcvanas korosztály halálozása. Megjegyezte, az átlagosnál gyakrabban fordul elő, hogy ugyanabban az évszakban, netán hónapban hal meg valaki, amelyikben született.

Balla György háziorvos a halálozás számának növekedéséhez vezető okokról elmondta, közrejátszhat, hogy a téli hónapokban, így januárban is gyengébb az immunrendszer, mint az év többi szakaszában. Emellett a szélsőséges időjárás, így az erőteljes hidegfrontok és fagyos idő miatt megnövekedhetnek a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők panaszai, például emelkedhet az infarktusok száma. A legyengült szervezetet a különböző fertőzések, például az influenza vagy a tüdőgyulladás is könnyebben támadja meg. Felhívta a figyelmet, ezért is fontos az influenza elleni védőoltás beadása, valamint a tüdőgyulladás megelőzésére is rendelkezésre áll vakcina, amely öt évre ad védettséget. Hozzátette, az időjárási viszonyok miatt nagyobb számban következnek be balesetek, amelyek szintén hozzájárulnak a halálozási szám növekedéséhez, valamint a téli hónapokban magasabb az öngyilkossági hajlandóság is.

A szív- és érrendszeri megbetegedések halálozási kimenetele nemcsak a nyári hőség idején, hanem az extrém hideg betörésekor is jelentős, mondja Balla György, amit az ÁNTSZ által korábban publikált statisztikák is alátámasztanak. A szakemberek a fővárosi adatokat vizsgálva megállapították, télen a hőmérséklet csökkenése a szív- érrendszeri halálozás kockázatát mintegy két százalékkal növeli. Ez a hatás általában a hideghullám megérkezése után három-hét nappal mutatható ki.

Mivel a fokozott terheléstől - és ilyen lehet a hidegben végzett munka vagy a hideg levegőn való hosszabb tartózkodás - összehúzódnak az erek, a szív nagyobb terhelésnek van kitéve, ezért a háziorvos azt tanácsolja, az idős szívbeteg lehetőség szerint minél kevesebbet tartózkodjon ilyenkor az utcán. Ebben az időszakban az elcsúszásos balesetek száma is nő, amely egy idős beteg esetében akár tüdőgyulladással és halállal is végződhet. A téli hónapokban a kihűléses esetek száma is megemelkedik, a statisztikák szerint a fagyhalál áldozatainak száma évente átlagosan háromszáz körül van. A Magyar Szociális Fórum összesítése alapján a mostani télen január nyolcadikáig 76-an hunytak el.