Érdemi adócsökkentést szeretnének

-Egy érdemi adócsökkentési javaslatunkról szeretnénk beszámolni, melynek adtunk egy játékosabb címet is, amit talán szokatlan módon szemléltetni is kívántunk – kezdte Katanics Sándor, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője megmagyarázva a sajtótájékoztatón az asztalon látható kifli csücsköt, csoki darabot, illetve a három gerezd narancsot.

– Talán emlékezetes még mindannyiunk számára, hogy egy hónappal ezelőtt a közgyűlésen a kommunális adó mértékét csökkentette az önkormányzat, és ezt mind előtte, mind utána a Porga, Brányi Némedi féle városvezetés, beleértve a pénzügyi bizottság alelnökét is, úgy aposztrofálta, hogy egy rendkívül erős mértékű adócsökkentés lépett életbe és a kommunális adó csökkentésével óriási lehetőséghez jutott a város. Nem kívánom részletezni, hogy ez a mérték mekkora, de szemléltetésnek talán alkalmas, hogyha kiszámolják a város közel hatvanezer lakosára, hogy az adócsökkentési mérték mit jelent, akkor azt a meghökkentő számot kapják, hogy ez személyenként évente nem éri el a tíz forintot. Talán jó szemléltetést mutat, hogy egy négytagú család ezzel az adócsökkentéssel egy évben egy alkalommal sem tudna egy jóízűt ebédelni.

A város legutóbb, a 2014-es önkormányzati választásoknál a kampányolók mindegyikétől hallotta, hogy a város előtt álló fontos tervek között szerepel az adócsökkentés lehetősége. Mi magunk is beszéltünk erről, és konkrét elképzeléseink voltak. Szeretnénk, hogy pezsgőbbé válna a város gazdasága, ha az adóteher érdemi módon csökkenne – tette hozzá Katanics Sándor.

- Veszprémben változatlanul magasak a magánszemélyeket és vállalkozásokat terhelő adók, még a megyei jogú városok összevetésében is – mondta már Hartmann Ferenc, az MSZP frakcióvezetője és önkormányzati képviselője. – Azt javasoljuk 2016-hoz képest, hogy a 4,5 milliárd forint tervezett iparűzési adó helyett városi szinten két százalékkal kevesebb adókivetésére kerüljön sor. Ez a javaslat kilencven millió forintot hagyna az adófizetőknél. Javaslatot teszünk a telekadó módosítására is, amely főleg Gyulafirátóton és Kádártán lehet érdekes – fűzte hozzá a témában Hartmann Ferenc, melyet Katanics Sándor fejtett ki. - Ezzel kapcsolatban egy jelentősebb adócsökkentési mértéket javasolunk.

Arra szeretnénk emlékeztetni, hogy a bevezetésekor jelentős társadalmi vita zajlott. Nagyon nehezen tudta a fideszes városvezetés ezt kezelni, hiszen akkor éves szinten több mint kettőszázmillió forintot szeretett volna a város területén olyan belterületi, és ráépítést nem  tartalmazó ingatlan után négyzetmétertől függően adóként begyűjteni, amelynek egy jó része a városhoz tartozó módon, de a körgyűrűn kívül található. Főleg ipari területekről van szó, amelyek a város pezsgésének a beindításához szerintünk rendkívül fontos. Itt nagyon durva, száznyolcvan forint per négyzetméteres árat vetettek ki. Ahogy teltek az évek, gyakorlatilag eladhatatlanná, forgalomképtelenné tették ezeket a területeket. Jelenleg kilencvenhét millió forinttal tervez a város, mire mi azt gondoljuk, hogy ennek a húsz százaléka, tehát 19,4 millió forint ebből is elengedhető. Elsősorban azoknak az övezeteknek a négyzetméter értékéről szeretnénk ezt a csökkentést indítványozni, amely területeknek ilyen módon a forgalomképességét is növelni tudjuk – mondta még Katanics Sándor.

- Az építményadó esetében is városi szinten kétszázalékos csökkentést javaslunk, ami huszonhárommillió forinttal hagyna többet a vállalkozóknál. Ez a csomag, 132,4 millió forintot jelentene a veszprémi adófizetőknek, szemben a városvezetők által kommunális adócsökkentés néven adott hatszázhatezer forinttal. Konkrét javaslatot nem dolgoztunk ki, hogy ez az adók százalékát hogyan változtatná, de amennyiben a többség elfogadja, az adóiroda kidolgozhatja ezt a javaslatot és a közgyűlés elé terjeszthető lesz, már számszerűsített változatban is. Van egy olyan javaslatunk is, melyről rendelet nem hozható, hogyha az adócsökkentésben részesülő vállalkozások az így náluk maradó összeget a munkavállalók bérének emelésére fordíthatnák, egészen biztos, hogy a munkavállalói érdekképviseletekkel hatékonyan közreműködnének a részletek kidolgozásában. Az önkormányzat 2013-ban nem profitorientált saját gazdasági társaságának fél millió forintot meghaladó törzstőke emelést hagyott jóvá.

Ennek az összegnek a jelentős részét a VKSZ Zrt. és a Csarnok Kft. kölcsönadta egy szintén nem profitorientált cégnek, amely abban az időszakban ráadásul nem is volt önkormányzati tulajdonban. Ezen kölcsönszerződések egy korábbi, polgármester úrnak feltett írásbeli kérdésemre adott válaszából kideríthető, hogy ebben az évben lejárnak ezek a törzstőke emelések. Ideje lenne az egyébként jelen pillanatban gazdaságfejlesztést nem szolgáló törzstőkét visszavenni az önkormányzatnak, és önkormányzati adócsökkentést a gazdaságélénkítésre lehetne használni. Az általunk javasolt egy évre jutó 132,4 millió forint a negyedét sem éri el ennek a törzstőke összegnek. Annak érdekében pedig, hogy tartósan fenntartható lehessen az általunk javasolt adócsökkentés, megismételjük azt a kezdeményezést, amit közgyűlésen már megtettünk.

A kormány kidolgozta az Irinyi-tervet, véleményünk szerint ideje lenne az önkormányzat ciklusra vonatkozó gazdasági programjában figyelembe venni azokat az irányokat, melyeket a kormány ebben a tervben megfogalmazott. Ha pedig úgy dönt a többség, hogy ezt a törzstőke emelést nem kívánja, ami egyébként önkormányzati költségvetési pénz erre a célra felhasználni, akkor is azt gondoljuk, hogy az éves szinten hatmilliárd forintot meghaladó helyi adóbevételből százharminckét millió forintos adócsökkentés viszonylag könnyen kigazdálkodható – árulta még el Hartmann Ferenc.