Csalásért közmunka

A vádlott egy Veszprém megyei fuvarozóvállalkozás alkalmazottjaként 2015 decemberében Portugáliába vitt rakományt. A kipakolás után azt közölte a hazai fuvarszervezővel, hogy szabálytalan parkolásért és közterületi vizelésért háromszáz euróra bírságolta meg két rendőr. A vállalkozó ekkor nyolcvanezer forintot utalt a gépkocsivezető számlájára, hogy ebből, és a nála lévő százeurós ellátmányi pénzből ki tudja fizetni a bírságot, amivel majd később el kell számolnia, és levonják a fizetéséből. A fiatalember, miután megkapta a pénzt, új áru felvétele nélkül hazaindult, nem kívánt tovább a cégnél dolgozni. A portugál bírságról semmiféle papírt nem kapott, elmondása szerint nem ez volt az egyetlen ilyen eset.

A vállalkozó egy másik alkalmazottjától azt hallotta, hogy a szabálysértési bírság nem volt valós, azt csak a fiatalember találta ki azért, hogy „lenyúlja” a céget. A fuvarszervező kérdésére az illetékes hatóság azt a választ adta, hogy sem a sofőr, sem a gépjármű vonatkozásában nem indult szabálysértési eljárás.

A munkáltató csalás miatt feljelentést tett a volt alkalmazottja ellen, aki őt jogtalan haszonszerzés miatt tévedésbe ejtette. A vállalkozó munkaügyi pert is indított a fiatalember ellen, követeli az átutalt pénzt és a kimaradt fuvar miatt keletkezett kárát, összesen 680 ezer forint értékben. A fiatalember tagadta bűnösségét. Előadta még, hogy ő már azelőtt felmondott, hogy a hazaútra árut szerveztek volna neki, a fizetését pedig nem kapta meg.

Az Ajkai Járásbíróság az ügyben tanúkat hallgatott meg, majd a bizonyítékok mérlegelése után megállapította a vádlott bűnösségét kisebb kárt okozó csalás vétségében, és hatvan óra közérdekű munkabüntetést szabott ki, valamint kötelezte a tizenötezer forintos fordítói díj megfizetésére. A bíróság döntését az ügyészség és a vádlott is tudomásul vette, így az jogerős.