A reformáció ünnepén - Villámcsődületet szervez az evangélikus gyülekezet a veszprémi városközpontban

Luther Márton 1517. október 31-én tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára, mely reformok sorozatát eredményezte az élet minden területén. Luther fellépése átalakította Európa korabeli vallási térképét, megújította a hit világát.

A reformáció nem pusztán a 16. század emléke. Közös örökség mindannyiunknak, melynek nélkülözhetetlen eleme a megújulás. A reformáció 2017-es jubileuma arra keresi a választ: milyen szerepet játszanak a reformáció értékei ma? Hogyan tudunk belőlük meríteni?

- A 16. században a keresztény egyház sok szempontból eltávolodott Jézus Krisztus igéjétől, tanításában, erkölcsiségében is. A római pápa cédulákat bocsátott közre és azt mondta, aki azokat megvásárolja, bűnbocsánatot nyer.

Luther Márton, aki a Szentírás-tudomány doktora volt, felismerte a búcsúcédulák hamisságát, azt, hogy szegény embereket becsapnak és ezért 95 pontban összefoglalta és közzétette teológiai gondolatait - mondta Isó Dorottya evangélikus lelkész.

Isó Dorottya és Isó Zoltán veszprémi evangélikus lelkészek a pénteki programot beszélik meg
Fotó: Pesthy Márton

- Luther Márton nem sejtette, hogy mit indít el, ezt csak a későbbi korok embere nevezte el reformációnak. Luther nem akart egyházszakadást, nem akart új egyházat alapítani, nem akarta, hogy róla egyházat nevezzenek el. A katolikus egyházat akarta visszavezetni az ősi egyházhoz - tette hozzá Isó Zoltán evangélikus lelkész, aki azt is kiemelte: a lutheri felismerésnek, a felismertetett igazságnak 500. éve az idei, a 2017-es, nem az evangélikus egyháznak. Mi Krisztus egyháza vagyunk, az egyház születésnapjától számítjuk létezésünket, hangsúlyozta.

Az evangélikus látásmód szerint az akkori egyházvezetés, mely védte saját hatalmát, ellenségnek tekintette Luthert, kiközösítette őt. Luther úgy fogalmazott: a lelkiismeret ellen nem ildomos cselekedni, mert ha így tesz az ember, megalkuvóvá válik. Luther rájött arra, hogy a Szentírást az egyszerű embernek is olvasnia kell az anyanyelvén, ezért német nyelvre lefordította a Bibliát, megteremtve ezzel a német irodalmi nyelvet. Fontosnak tartotta, hogy a misébe, az istentiszteletetbe a gyülekezetet is aktívan bevonja, énekekkel.

A jubileumi évben a veszprémi evangélikus gyülekezet több programot, előadást szervezett a reformáció témakörében, annak a történelemmel, képzőművészettel, zenével való kapcsolatáról.

- Szeretnénk, ha a gyülekezet szorosabb kapcsolatba kerülne Luther tanításával, jobban megismerné az Ágostai hitvallást, jobban tudná, miért vagyunk mi evangélikusok. A Bibliaórákon is erről beszélünk. Másrészt szeretnénk hírül adni a városban, hogy létezik egy kis evangélikus gyülekezet, mely élő közösség, tagjai lelkesen és örömmel gyűlnek össze vasárnaponként az istentiszteleteken, hétköznaponként pedig az aktuális programokon - mondták a lelkészek.

A gyülekezet most flashmobot szervez. Egy városi rendezvény, a Rozé, rizling és jazz napok pénteki programja előtt, délután fél hatkor az Óváros téren lévőknek meglepetésszerűen eléneklik az evangélikusok "himnuszát", Luther Erős vár a mi Istenünk című korálját. A program megvalósítását Krámer György koreográfus segíti.