A muskátli betegségei

A közkedvelt muskátli a kártevõk közül leginkább a pajzstetvek, levéltetvek szívogatásának, illetve a gyapottok-bagolylepke rágásának van kitéve, a gombák esetében pedig többnyire a xantomónászos baktériumos betegség és a rozsda támadja meg. Most az utóbbi kettõt mutatjuk be.A xantomónász a termesztett muskátli egyik legjelentõsebb betegsége. A nyugati csapadékos országrészeken évrõl évre súlyosan károsít. A levélen apró, kör alakú, vízzel átitatott foltokat láthatunk, amelyek néhány nap alatt 2-3 mm átmérõjûek lesznek. Közepük megbarnul vagy barnásfekete lesz, szegélyük sárga. A foltok összefolynak, a beteg érközök megbarnulnak, késõbb az egész levél hervad, szárad. A száron vizenyõs, egyre növekedõ, sötétbarna, majd fekete, foltszerû elhalások észlelhetõk. Az elhalás a teljes szárrészre kiterjed, az nedvesen, nyálkásan elrothad, majd összetöpped, ráncos felületüvé válik. A beteg száron levõ levelek lankadnak, ereik barnulnak, a levéllemez ér menti részei, majd az egész levél elszárad, a száraz levelek a megfeketedett száron maradva lefelé lógnak. A baktérium a levelet és a szárat a légzõnyíláson és sebeken keresztül fertõzi meg. A beteg anyanövények és dugványok a legfontosabb fertõzési források. A baktérium a növénymaradványoktól mentes talajban három, egyébként hat hónapig marad életképes. A dugványokat a dugványszedõ késre tapadt baktériumokkal fertõzzük meg. A növények öntözésével is terjeszthetjük a kór-okozót. A fertõzésre a magas páratartalom, sok nedvesség és magas hõmérséklet a kedvezõ. Az üvegházi molytetvek szívogatásuk által viszik át a kórt egyik növényrõl a másikra. A védekezés szempontjából fontos az anyanövények szellõs ültetése és növényházban vagy egyéb fedett helyen való tartása, így a hõmérséklet, a páratartalom, a víz mennyisége szabályozható. A beteg növényeket távolítsuk el. Csak a talajt öntözzük, a növényeket tartsuk szárazon. A dugványozásnál a munkánál használt kést minden növény után mártsuk öt percre fertõtlenítõ oldatba. A megbetegedett növények gyógyítása alig lehetséges. A betegség megelõzésére réztartalmú vegyszerrel permetezzünk. A rozsda által okozott betegség szabadföldön és növényházban egyaránt pusztít. A levelek elszáradnak, a növények virághozama csökken, a dugványok rosszul gyökeresednek. A levélen apró, kör alakú, sárga foltok jelennek meg és fokozatosan 5-8 mm nagyságúra nõnek. A folt köze-pén, a fonákon barna, szétporzó jellegû rozsdatelep fejlõdik. A növény felkopaszodik, növekedése lassul, esetleg elpusztul. A gomba szabadföldön nem képes áttelelni. A növényházban átteleltetett növények az egyedüli fertõzési források. A betegséget dugványokkal hurcolhatjuk szét, de a szél is nagy távolságra repítheti a spórákat. A betegség télen a növényházban, a tavaszi és õszi hûvös napokon a szabadban is rendkívül gyorsan felfejlõdhet. A nyári melegben azonban különösen a tûzõ napon levõ növényeken nem tud szaporodni a gomba. Megelõzhetjük a betegséget, ha a levágott dugványokat szedés után 1-2 órán belül mankocebtartalmú fungicid, permetezésre elõírt töménységû oldatában 10 percig csávázzuk. A meggyökeresedett növé-nyeket ugyanilyen ható-anyagú szerrel utána még több alkalommal szükséges kezelni.Györffyné
dr. Molnár Júlia
Veszprém Megyei NTSZ,
Csopak
Fertõzési forrás lehet a beteg anyanövény