Német újságok Orbán Viktor EP-fellépéséről és a médiatörvényről

Reinhard Olt rámutat: Orbán Viktor miniszterelnök heves bírálatokra számíthat a médiatörvény miatt, amikor bemutatja az EP-plénumnak a magyar EU-elnökség programját. A német tudósító felidézi a jogszabályra vonatkozó külföldi kritikákat, köztük Neelie Kroes EU-biztos negatív véleményét, szembeállítva azokat a budapesti kormánypárt, illetve a médiahatóság részéről elhangzott ellenvetésekkel. Idézi Schöpflin György szavait, aki párhuzamot von a médiatörvény keltette felháborodás és az FPÖ bécsi kormányra kerülését elítélő, Ausztria ellen szankciókat követelő hangok között.

"Ha összevetjük a 2000-ben megtett lépéseket a mával, akkor nem állítható, hogy mindannak, amivel Magyarországot vádolják, nem volna igazságtartalma, vagy a hajánál fogva előrángatott volna. Fölmerül viszont a gyanú, a magyarok alapvető vétsége abban áll, hogy nemcsak hogy hatalomra segítettek egy, a középtől jobbra álló pártot, de kétharmados többséghez is juttatták azt a parlamentben. Ráadásul az ellenzék leginkább említésre méltó ereje egy még inkább jobbra elhelyezkedő csoportosulás, miközben a szocialisták és liberálisok elnyerték büntetésüket azért, mert 2002 és 2010 között gazdaságilag és pénzügyileg csaknem csődbe vitték az országot" - állapította meg a FAZ tudósítója.

Olt közvélemény-kutatási adatokra hivatkozva azt írja, hogy a lakosság csaknem 70 százaléka támogatja az Orbán-kormányt. Idézi a Civil Összefogás Fórum elnökét, Csizmadia Lászlót, aki szerint "a CÖF-ben tömörült csoportok egyetértenek abban, hogy a kormány jó úton jár, és tettei megfelelnek a választók akaratának. A bel- és a külföldi médiumok és bírálók elhamarkodottan, a szöveg ismerete nélkül törtek pálcát a médiatörvény fölött". Olt hozzáteszi, hogy a szakmai szerveztek (MEÚSZ, MÚOSZ) "alapvetően, illetve nagyrészt helyeselték" a médiatörvényt.

A német tudósító szerint Orbán kormánya más témák kapcsán is bírálatra számíthat - például a brüsszeli EU-székház elé kiterített "nagy-magyar történelmi szőnyeg", valamint a külföldön élő magyaroknak törvényi úton lehetővé tett magyar állampolgárság miatt.

"Ha pedig a média figyelme az új alkotmány áprilisra tervezett elfogadására összpontosul, akkor alkalmasint újból szó lesz 'Orbán vezéri államáról'. Nyilvánvalóan probléma, ha a választók két teljes törvényhozási ciklus után kizárják a kormányzásból a baloldal erőit. Érdekes módon a konzervatív, liberális és kereszténydemokrata pártok ezúttal is hangosan és vizsgálat nélkül szajkózzák a Magyarország elleni vádaskodásokat. A legtöbb bíráló előtt ismeretlen törvényre érkező nemzetközi reagálások tempója és egyöntetűsége mindenesetre arról tanúskodik, hogy a bírálóknak nem elsősorban a törvény a fontos" - zárta írását a FAZ bécsi tudósítója.

A konzervatív Die Welt a szocialista EP-frakció elnökének rövid nyilatkozatát közölte szerdai számában. Ebben Martin Schulz a médiatörvény visszavonására szólított fel.

"Azt várom, hogy a magyar kormány észre térjen, és visszavonja a médiatörvényt, amelyről úgy vélem, hogy az ellentétes az alapvető európai értékekkel - hangoztatta a német politikus - Egy olyan testület, amely kizárólag egyetlen párt embereiből áll, nem kiegyensúlyozott testület; és egy ilyen testület határozza meg, hogy mi a kiegyensúlyozott tudósítás. Véleményem szerint ezt hívják cenzúrának."

Schulz szerint a médiatörvény tartalma alapján  kézenfekvő a gyanú, hogy "egy kétharmados parlamenti többséggel rendelkező párt a hatalom mámorában olyan jogokra tesz szert, amelyek egyenlőek a cenzúrához való joggal".