Mubarak lemondott és átadta a hatalmat

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondott, és átadta a hatalmat a hadseregnek - jelentette be a kairói televízióban pénteken kora este Omar Szuleimán alelnök.

A Tahrír téren óriási ünneplés kezdődött a hír hallatán. A nép megdöntötte a rendszert - kiabálták zászlókat lengetve, s városszerte dudálással jelezték örömüket az autósok.

"Az ország nehéz körülményei között Hoszni Mubarak elnök úgy döntött, hogy elhagyja az államfői posztot. Az állam ügyeinek intézésével a fegyveres erők tanácsát bízta meg" - mondta Szuleimán.

Barack Obama amerikai elnök egyenes adásban nézte a kairói bejelentést - közölte a Fehér Ház, hozzátéve, hogy az elnök beszédet fog mondani Mubarak lemondásáról.

Brüsszelben Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: Mubarak "meghallotta a nép hangját".

"Meggyőződésem, hogy ez most a békés, tartós és demokratikus változás történelmi jelentőségű napja" - kommentálta Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke Mubarak lemondásának hírét. Az EP-elnök teljes támogatásáról biztosította az egyiptomi népet, és hangsúlyozta, hogy "mindez csak a tartós változásokhoz vezető hosszú út kezdete". Szerinte most az a legfontosabb, hogy "gondosan megoltalmazzák az elnyert szabadság virágait".

Örömünnep tört ki Tuniszban is, ahol egy hónapja szintén megdöntötték a diktatórikus rendszert.

Izraelben azt remélik, hogy az egyiptomi átmeneti időszak "zökkenőmentes" lesz Hoszni Mubarak elnök lemondása után - mondta Jeruzsálemben egy kormányzati forrás.

A Gázai övezet örömmámorban úszik - jelentette a francia hírügynökség.

Az al-Arabíja hírtelevízió korábban azt jelentette, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és családja Kairóból-Sarm es-Sejkbe távozott.

Mubarak gyakran tartózkodik az üdülőhelyen, ahol rezidenciája van, s ott rendszeresen fogad vendégeket is. Az al-Arabíjának az elnök távozásáról szóló első jelentése még úgy szólt, hogy a Mubarak-család elhagyta Egyiptomot.

Még péntekre virradó  éjszaka a tüntetők megjelentek a Heliopoliszban, Kairó egyik külvárosában lévő Ittihádíja elnöki palotánál is - a megmozdulások január 25-i kezdete óta először -, s a palota körüli faltól mintegy ötven méterre, szögesdrótakadály mögött táboroztak le.   A rezidenciát a hadsereg elitalakulata, a Köztársasági Gárda védi hat páncélozott járművel, köztük három harckocsival.

Ezrek gyűltek össze pénteken Kairóban, hogy követeljék Hoszni Mubarak távozását. Egyes értesülések szerint radikális beállítottságú fiatalok az elnöki palota ostromát tervezték. A tiltakozók azt skandálták, hogy "Le Mubarakkal". Mintegy tízezer ember gyűlt össze az egyiptomi állami televízió épületénél, a tömeges tiltakozások újabb helyszínénél is. A tiltakozókhoz 15 katonatiszt is csatlakozott, századositól alezredesi rangig - közölte Ahmed Ali Sumán őrnagy. Nagy tömegmegmozdulás volt Alexandriában is.

A legfelső hadvezetés a nap során a kormányellenes tüntetőknek azt ígérte, hogy az országban felfüggesztik a (30 éve érvényben lévő) rendkívüli állapotot, amint megszűnnek a mostani körülmények. Egyben jelezte: azt akarja, hogy a tiltakozók vonuljanak vissza az utcákról, és az élet térjen vissza normális medrébe. Megígérte továbbá, hogy szabad és tisztességes elnökválasztást tartanak az országban, s ehhez módosítják az alkotmányt.

A nap folyamán több vezető külföldi politikus is igyekezett nyomást gyakorolni Hoszni Mubarakra a lemondás érdekében.

Nyíltan és élesen megkérdőjelezte Barack Obama amerikai elnök, hogy a Hoszni Mubarak egyiptomi államfő hatalmi jogköreinek az alelnökére történő átruházása azonnali, érdemi és elégséges reformokat jelent a lázongó arab országnak. Obama Washingtonban közzétett közleményében így fogalmazott: "az egyiptomi népnek azt mondták, hatalmi átmenetről van szó, de egyelőre nem egyértelmű, hogy ez az átmenet azonnali, érdemi és elégséges" lenne.

Az egyiptomi elnök által csütörtök este bejelentett intézkedések nem kielégítőek, és a német kormányt továbbra is aggasztja az, hogy erőszakcselekmények lobbanthatják lángra az országot - fejtette ki véleményét Steffen Seibert német kormányszóvivő.

Lemondásra szólította fel Hoszni Mubarak egyiptomi államfőt Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök.

"Mubarak történelem, Mubaraknak le kell mondania" - fogalmazott Rasmussen. A dán kormányfő volt az első az EU-tagállamok vezetői közül, aki nyíltan lemondásra szólította fel Mubarakot.

OLDALTÖRÉS: Üdvözli a világ Mubarak lemondását

Üdvözli a világ Mubarak lemondását

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök péntek esti lemondásának nemzetközi visszhangja egyértelműen pozitív volt.

Barack Obama amerikai elnök egyenes adásban nézte a kairói bejelentést - közölte a Fehér Ház, hozzátéve, hogy az elnök közép-európai idő szerint 21 órakor beszédet fog mondani. Ez egy történelmi nap, egy sarkalatos pillanat Egyiptom és a Közép-Kelet történetében, s az egyiptomiak jogait tiszteletben kell tartani - jelentette ki Kentuckyban Joe Biden amerikai alelnök. Hangsúlyozta, hogy a változásnak "visszafordíthatatlannak" kell lennie.

Nicolas Sarkozy francia elnök reményét fejezte ki, hogy az új egyiptomi vezetés "szabad és átlátható" választásokat rendez annak érdekében, hogy demokratikus intézmények jöjjenek létre az arab országban. A francia államfő közleményében egyben üdvözölte Hoszni Mubarak "bátor és szükséges" döntését arról, hogy lemond a hatalomról - jelentette Venczel Katalin, az MTI párizsi tudósítója.

Brüsszelben Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: Mubarak "meghallotta a nép hangját" - jelentette Kárpáti János, az MTI brüsszeli tudósítója.

Ashton szerint ezzel a lépéssel megnyílt az út a legnépesebb arab államban a "gyors és mélyreható reformok" előtt. A főképviselő hangsúlyozta, hogy most olyan, széles alapokon nyugvó kormányzatot kell létrehozni Egyiptomban, amely tiszteletben tartja a lakosság reményeit, és meghozza a stabilitást. Az Európai Unió - tette hozzá - kész arra, hogy ehhez segítséget nyújtson.

"Meggyőződésem, hogy ez most a békés, tartós és demokratikus változás történelmi jelentőségű napja" - kommentálta Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke Mubarak lemondásának hírét. Az EP-elnök teljes támogatásáról biztosította az egyiptomi népet, és hangsúlyozta, hogy "mindez csak a tartós változásokhoz vezető hosszú út kezdete". Szerinte most az a legfontosabb, hogy "gondosan megoltalmazzák az elnyert szabadság virágait".

"A hadseregnek konstruktív szerepet kell játszania a demokratizálódási folyamatban" - jelentette ki Buzek.

Joseph Daul, az EP legnagyobb létszámú frakciójának, a jobbközép, kereszténydemokrata irányultságú néppárti képviselőcsoportnak az elnöke úgy vélekedett, hogy Mubarak távozása a békés átmenet kezdetét jelenti Egyiptomban "a pluralista demokrácia, a jó kormányzás és az emberi jogok (tiszteletben tartása) felé".

Guy Verhofstadt, az EP liberális frakciójának vezetője nyilatkozatában szintén történelmi jelentőségű fejleményként értékelte Mubarak lemondását, és megállapította: Tunézia után most Egyiptomban is megkezdődik a demokratikus folyamat.

"Tunézia és Egyiptom népe bebizonyította, hogy tévedtek azok, akik szerint az iszlámot nem lehet összeegyeztetni a demokráciával" - hangoztatta Verhofstadt.   

Polgári, demokratikus kormányzat kialakulásához kell vezetnie az egyiptomi átmenetnek - mondta péntek esti nyilatkozatában David Cameron brit miniszterelnök - jelentette Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója.

Cameron kijelentette: az új egyiptomi kormánynak hozzá kell kezdenie a nyitott, szabad, demokratikus társadalom felépítéséhez. Ami pénteken történt, az csak az első lépés, és "Egyiptom jelenlegi irányítóinak" kötelességük figyelembe venni a nép akaratát - mondta a brit kormányfő.   

Az MTI moszkvai tudósítója, Horváth Júlia az orosz külügyminiszter reakcióját ismertette: Szergej Lavrov  reméli, hogy az egyiptomi ellenzék is készséget mutat a helyzet stabilizálására.

"A legújabb híreket az alapvető politikai erők között zajló folyamat eredményének tekintjük. A történtek arról tanúskodnak, hogy a hatóságok felelősségteljesen közelítenek a problémákhoz, és a nemzeten belüli egyetértés elérésére törekednek. Arra számítunk, hogy a legutóbbi események elősegítik a stabilitás helyreállítását, a hatalmi struktúrák normális működésének biztosítását, s hogy nem csupán a jelenlegi hatalom, hanem az ellenzék is készséget mutat a helyzet stabilizálására" - mondta Lavrov a legfrissebb egyiptomi fejleményekről.

A német kancellár örömmel nyugtázta az egyiptomi fejleményeket, "történelmi változásnak" nevezve az elnök lemondását.

Angela Merkel hangsúlyozta: azt kívánja, hogy Egyiptomban olyan társadalom jöjjön létre, amely mentes a korrupciótól, cenzúrától, letartóztatásoktól és kínzástól. A békés változásra szabad választásokkal kell föltenni a koronát - hangoztatta a német kormányfő.

Guido Westerwelle alkancellár és külügyminiszter történelmi fordulatnak nevezte az Egyiptomban történteket. Mint hozzátette, a német kormány kész segítséget nyújtani demokratikus választások lebonyolításához az arab országban - ismertette a német politikusok nyilatkozatait Dorogman László, az MTI berlini tudósítója.

Izraelben azt remélik, hogy az egyiptomi átmeneti időszak "zökkenőmentes" lesz - mondta Jeruzsálemben egy kormányzati forrás. "Reméljük, hogy a demokrácia felé történő átmenet Egyiptomban erőszak nélkül zajlik, s hogy a két ország közötti békeszerződés érvényes marad" - tette hozzá. "Ez a szerződés mindkét ország érdekét szolgálja, s garanciát jelent a térség egészének stabilitása szempontjából" - mondta.

Irán szintén üdvözölte az egyiptomi fejleményeket. A teheráni külügyi szóvivő szerint az egyiptomi emberek "nagy győzelmet" arattak. "Reméljük, hogy folytatva ezt az utat az egyiptomiak összes történelmi követelése megvalósul" - mondta.

Szabad választásokat követelt Ban Ki Mun ENSZ főtitkár New Yorkban. Mint mondta, tiszteletben tartja Mubaraknak az egyiptomi nép érdekében hozott "nehéz döntését".

OLDALTÖRÉS: Az egyiptomi események hatását az egész Közel-Kelet érzi

Az egyiptomi események hatását az egész Közel-Kelet érzi

Alig egy hónappal azután, hogy Tunézia Zin el-Abidin ben Ali zsarnokoskodó elnök elűzését ünnepelte, a pénteki kairói események még erőteljesebb képet festettek az arab utca újkeletű hatalmáról: öklüket rázó tömegek a tekintélyelvű Hoszni Mubarak egyiptomi elnök lemondását ünnepelték.

Mubaraknak, csaknem három évtizeden át a közel-keleti politika és a térséggel kapcsolatos nyugati politika fő támaszának a bukása újabb történelmi pillanatot jelent az arab világnak. Ami január végén még a kemény rendszerrel szembeni lázadási kísérletként indult, népfelkeléssé nőtte ki magát, amely pénteken végül néhány óra leforgása alatt Kairó elhagyására és lemondásra kényszerítette Mubarakot.

A "nílusi forradalom" azonban - amely 32 évvel az amerikai támogatást élvező iráni sah kormányának bukása után következett be - súlyos kérdéseket vet fel a Nyugattal szövetségesi viszonyt ápoló térségbeli kormányok hosszú távú stabilitását illetően, és jelentősen kihathat a Földközi-tenger medencéjétől a Perzsa-öbölig terjedő térséggel kapcsolatos amerikai politikára. Nem biztos, hogy a reformokat követelő mozgalom a közeljövőben újabb országokra terjed át, ám hatása kevésbé látványos, de fontos változásokban, reformokban már érezteti hatását.

Szaúd-Arábiában - amely Egyiptom mellett az Egyesült Államok Közel-Kelet-politikájának másik sarokköve - ellenzéki aktivisták csütörtökön kérték Abdallah királytól politikai párt engedélyezését, ami ritka példa a Mubarakot az utolsó pillanatig támogató szaúdi uralkodó abszolút hatalmának megkérdőjelezésére.

Szíriában február elején megkíséreltek az egyiptomi tüntetések "ihlette" tiltakozásokat szervezni, de a biztonsági erők leverték a kísérletet. A héten azonban három év óta először ismét elérhető volt a Facebook közösségi portál és a YouTube videomegosztó - jóllehet ilyen közösségi oldalakon kezdték el szervezni az egyiptomi megmozdulásokat is.

Jordániában az új miniszterelnök, Maarúf al-Bahít szerdán megígérte, folytatják azokat a politikai reformokat, amelyeket az uralkodót kormányátalakításra rákényszerítő tüntetők követeltek.

Ali Abdullah Szaleh jemeni elnök - szintén fontos amerikai szövetséges, aki már több mint három évtizede hatalmon van - a múlt héten meghajolt a tüntetők nyomása előtt és bejelentette, hogy nem indul a következő, 2013-ban esedékes elnökválasztáson és nem próbálja meg hatalmát átadni a fiának.

Bahreinben, amely a politikailag legmegosztottabb öbölmenti ország, az uralkodó, Hamad bin Isza al-Kalifa sejk néhány órával Mubarak bukása előtt bejelentette, minden család közel 2700 dollárnak megfelelő értékű juttatást kap. Az uralkodó ezzel nyilván a feszültséget akarta csillapítani.