Merénylet Norvégiában: Breivik a vérengzés után még robbantott volna

Norvégia a múlt heti merényletek áldozataira emlékezett

Oslo - Egy héttel azután, hogy az oslói kormánynegyedben végrehajtott pokolgépes merényletben, majd az Utoya szigeti ifjúsági nyári táborban elkövetett mészárlásban 77 ember vesztette életét, Norvégia a merényletek áldozataira emlékezett.

Az országban pénteken félárbocra eresztették a nemzeti lobogókat. Az oslói katedrálist virághegyek veszik körül. A norvégok és a gyászukban osztozó külföldiek az elmúlt hét leforgása alatt minden nap újabb és újabb virágokat, csokrokat helyeztek el a főtemplom harangtornyának a lábánál.

Péntek déltájt megkezdődtek az első gyászszertartások. Elsőként az Oslo melletti Nesoddenben egy 18 éves kurd származású lányt, Bano Rashidot helyeztek végső nyugalomra. Bano szüleivel Irakból menekült el 1996-ban, a család Norvégiában telepedett le. Jelképesen egy női lelkipásztor és egy imám vezette a szertartást, amelyen részt vett Jonas Gahr Störe norvég külügyminiszter is. A tárcavezető fontos üzenetnek nevezte, hogy a fiatal lányt a két felekezet papjai búcsúztatták.

Jens Stoltenberg kormányfő az áldozatokra való oslói megemlékezésen mondott beszédében kijelentette, hogy Norvégiát egy hete a gonosz támadta meg. "Demokráciánkat érte támadás, a golyók nem csak fiataljainkat, hanem az egész nemzetet érték" - mondta Stoltenberg a Munkáspárt kegyeleti nagygyűlésén, amelynek résztvevői vörös rózsákkal a kezükben egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az áldozatokról. Stoltenberg kijelentette: "együtt kell élnünk július 22-e emlékével, de erre képesek leszünk".

Stoltenberg ezt követően Oslo egyik bevándorlók által lakott negyedében egy mecsetben tartott megemlékezésen is részt vett.

A 32 éves gyilkos, Anders Behring Breivik egyebek között szélsőségesen iszlámellenes elveket vall, s mint a gyilkosságsorozat előtt az internetre feltett manifesztumában jelezte: az európai multikulturalizmus ellen indított hadjáratot.

A rendőrség eddig 46 áldozat személyazonosságát tette közzé, pénteken a másik 31 halott nevét is nyilvánosságra hozta, és közölte, hogy lezárta az eltűntek utáni kutatást.

Breivik ügyvéde pénteken az Aftenposten című újságnak azt nyilatkozta, hogy védencének további tervei is voltak. Geir Lippestad ügyvéd szerint a férfinak "a pénteki napra még több, különböző nagyságrendű terve volt". Ezek "épp olyan konkrétak" voltak, mint a pokolgéprobbantás az oslói kormányzati negyedben és az Utoya szigetén rendezett mészárlás - tette hozzá. "Azon a napon olyan dolgok történtek, amelyekre most nem térhetek ki, s azok következtében minden kicsit másképp alakult, mint ő elképzelte" - folytatta az ügyvéd. Breiviknek két további épület "bombázására" volt konkrét terve - mondta Lippestad a norvég lapnak.

Az oslói rendőrség bejelentette: két norvég pszichiátert bíztak meg azzal, hogy Breiviken elvégezzék az elmeorvosi szakvizsgálatot, s megállapítsák: büntetőjogilag felelősségre vonható-e. A szakértőknek  jelentésüket november 1-jéig kell elkészíteniük - jelentette be Paal-Fredrik Hjort Kraby, a nyomozás vezetője sajtóértekezletén. Breivik beismerte a bűncselekmények elkövetését. "Annak eldöntését azonban, hogy bíróság elé állítható-e vagy nem, a szakemberekre kell bíznunk" - hangoztatta Hjort Kraby.

OLDALTÖRÉS: A német hírszerzés nem tud nemzetközi szélsőjobboldali hálózatról

A német hírszerzés nem tud nemzetközi szélsőjobboldali hálózatról

A német hírszerzés nem tud nemzetközi szélsőjobboldali hálózatról

A német hírszerzés nem tud nemzetközi szélsőjobboldali hálózatról

A német hírszerzés semmifajta információval nem rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szélsőjobboldal nemzetközi hálózattal rendelkezne Európában.

Erről a szövetségi hírszerzés, a BND vezetője nyilatkozott a norvégiai merényletek kapcsán a Neue Osnabrücker Zeitung című újság pénteki számában.

Ernst Uhrlau szerint a szélsőjobboldal nemzeti keretek között működik. "Semmifajta ismerettel nem rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy létezne egy, a határokon átnyúló, militáns szélsőjobboldali mozgalom vagy akár egy nemzetközi jobboldali terrorista hálózat alakult volna ki" - hangoztatta a BND elnöke.

Az elmúlt heti norvégiai kettős merényletet elkövető Anders Behring Breivik azt állította, hogy egy nemzetközi szélsőjobboldali hálózathoz tartozik.

Az interjúban Uhrlau azt állította: a hírszerzés minden eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy sikerrel vegye fel a harcot a szélsőségesség valamennyi formája ellen. Utalt arra, hogy az alkotmányvédelmi hatóságok szoros megfigyelés alatt tartják a németországi neonáci csoportokat. Hangsúlyozta, hogy a különböző biztonsági hatóságokat egyesítő, Berlinben működő, közös terrorizmuselhárító központ a szélsőjobboldali terrorizmus erősödése esetén is képes lenne kezelni a helyzetet. Ilyen fajta erősödésről azonban nincs szó - fogalmazott a többi között a hírszerzés vezetője.

Ugyancsak a Neue Osnabrücker Zeitungnak nyilatkozva az alsó-szászországi konzervatív belügyminiszter sürgette, hogy a neonáci Német Nemzeti-demokrata Párttól (NPD) vonjanak meg minden állami pénzügyi támogatást. Uwe Schünemann utalt arra, hogy a legkívánatosabb az NPD betiltása lenne, erre azonban az alkotmánybíróság által támasztott jogi feltételek miatt nincs lehetőség. A párt finanszírozásának megszüntetése azonban keresztülvihető - érvelt a CDU-s tartományi miniszter, aki szerint mindez nemcsak a pártot, de közvetve valamennyi szélsőjobboldali csoportot meggyengítené.

A CDU/CSU parlamenti frakciójának belügyi szóvivője a norvégiai merényletek kapcsán állást foglalt az internet segítségével történő uszítás következetes üldözése mellett. Hans-Peter Uhl hangsúlyozta, hogy noha az érvényben lévő jogszabályok szerint mindez lehetséges, nem tud arról, hogy az elmúlt időszakban ilyen jellegű uszításért bárkit is felelősségre vontak volna. Annak a nézetnek adott hangot, hogy a bűnüldözés érdekében az internetet az eddiginél erőteljesebben kellene ellenőrizni.

Hasonlóan vélekedett a Bundestag külügyi bizottságának ugyancsak konzervatív elnöke. Ruprecht Polenz hangsúlyozta, hogy az internettel kapcsolatban is azokat a törvényeket kellene alkalmazni, amelyek betartása a sajtó számára kötelező. Ennek kapcsán elsősorban a gyűlöletkeltés, a rágalmazás és általánosságban a szélsőségesség tilalmára utalt.