Külföld

2011.07.28. 21:12

Merénylet Norvégiában - Ügyész: 2012 előtt nem lesz per

"Most befejeztem" - a Verdens Gang című norvég lap csütörtöki száma szerint ezek voltak Anders Behring Breivik első szavai az Oslóhoz közeli Utoya szigetén rendezett múlt pénteki vérfürdő után, amikor a rendőrök őrizetbe vették. A tetteit beismerő Breiviknek a pere nem kezdődhet meg 2012 előtt - közölte csütörtökön a királyi ügyész.

MTI

Ügyész: 2012 előtt nem lesz per


A tetteit beismerő Anders Behring Breiviknek a pere nem kezdődhet meg 2012 előtt - közölte csütörtökön a királyi ügyész.

"Reméljük, hogy a jövő év folyamán meg tudunk szervezni egy pert - mondta Tor Aksel Busch, a norvég ügyészség legmagasabb rangú személyisége az NRK közrádiónak. - A vádirat nem lesz kész az év vége előtt, ebből kell kiindulni."

Bár a férfi elismerte a merényletek elkövetését, vádemelésre csak a vizsgálat lezárása után kerülhet sor a norvég jogrend szerint. A vizsgálat pedig "igen következetes és igénybe vevő, a rendőrségnek időre van szüksége" - magyarázta Ingunn Fossgard, az ügyész egyik helyettese.

A 32 éves Breivik státusa jelenleg "hivatalos gyanúsított", ami a skandináv jogban a gyanúsított és a vádlott közötti állapotot jelent.

A rendőrség egyelőre csak terrorizmus miatt javasol vádemelést a férfi ellen, amiért 21 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki, de a sajtó szerint az ügyészség vádat emelhet emberiesség elleni bűntett címén is, ami harminc évig terjedő börtönnel sújtható. "Minden lehetőséget tanulmányozni fogunk" - mondta Fossgard.

A rendőrség csütörtökön bejelentette, hogy véget ért az eltűntek keresése az Utoya sziget körül, amely a 68 ember életét kioltó múlt heti lövöldözés szinhelye volt.


Breivik első szavai elfogásakor

"Most befejeztem" - a Verdens Gang című norvég lap csütörtöki száma szerint ezek voltak Anders Behring Breivik első szavai az Oslóhoz közeli Utoya szigetén rendezett múlt pénteki vérfürdő után, amikor a rendőrök őrizetbe vették.
A 32 éves gyanúsított ezután egyfolytában beszélt - folytatta az újság, de a cikkből nem derül ki, miket mondott pontosan. A rendőrség - amely csütörtökön nem óhajtotta megerősíteni a lap információit - előző nap beszámolt az őrizetbe vételről, megjegyezve, hogy Breivik nem tanúsított ellenállást.
   
Az NTB norvég hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozó csütörtöki jelentése szerint másodpercekkel az őrizetbe vétel előtt a közelben tartózkodó elitegység tagjai már célba vették a férfit, hogy ártalmatlanná tegyék vagy megöljék. Amint azonban az egyik rendőr meggyőződött arról, hogy Breiviknél nincs fegyver, és nincs rajta robbanószerkezet, a tűzparancsot az utolsó pillanatokban visszavonták.
   
Az elitkommandó vezetőjének, Haavard Gaasbakknak az elmondása szerint nem sokkal azután, hogy a szigetre értek, és közeledtek a lövöldözés helyszíne felé, odakiáltottak, hogy "Rendőrség! Fegyverrel vagyunk!". Ezután egy fás helyről előjött Breivik feltartott kézzel, fegyvere 15 méterrel mögötte letéve. A rendőrség szerint ekkor 18 óra 27 volt, egy órával és egy perccel azután, hogy a helyi rendőrség az első riasztást kapta, s körülbelül nyolcvan perccel azután, hogy a norvég média szerint a mészárlás elkezdődött.

 

Szakértő: Breivik magányos merénylő volt

A 76 halottal járó pénteki norvégiai kettős merénylet elkövetője szociopata, a társadalomba beilleszkedni képtelen személy, aki társak nélkül hajtotta végre tettét, és nem állt mögötte vele hasonló gondolkodású személyekből álló szélsőjobboldali szervezet sem - mondta az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva egy vezető norvég biztonságpolitikai szakértő csütörtökön.

Janne Kristiansen, a norvég rendőrbiztonsági szolgálat vezetője szerint Anders Behring Breivik - az internetre letöltött manifesztuma alapján - már több mint tíz éve tervezte, hogy egy nagyszabású, sokkoló és látványos dolgot cselekszik, miközben látszólag nyugodt és törvénytisztelő életet élt.

A szakértő szerint egyedülálló esetről, egyedülálló személyiségről van szó, aki "maga a totális gonosz".
Breivik beismerte tettét, azt állítva, hogy egyedül cselekedett, de a vizsgálóbíró előtt megemlítette, hogy szervezetének "még két sejtje működik" Norvégiában.

Noha a nyomozók nem bukkantak kiterjedt összeesküvésre mutató nyomra, még túl korai lenne ezt a lehetőséget teljesen kizárni - mondta a szakértő. "Az eddig összegyűjtött információk alapján én is azt gondolom, nincs jele annak, hogy (Breivik) valamilyen hálózatnak volt tagja, és hogy tettestársai lettek volna" - hangoztatta Kristiansen, hozzáfűzve, nem úgy tűnik, mintha Breivik bárkivel is megosztotta volna tervét.

 Bin Ladenhez hasonlította Breiviket egy norvég író

Az Egyesült Államok ellen 2001 szeptemberében elkövetett merényletek kitervelőjéhez, Oszama bin Ladenhez hasonlította az elmúlt heti norvégiai kettős merénylet végrehajtóját egy világhírű norvég író.

Jostein Gaarder író és filozófus - egyebek közt a Sophie világa című könyv szerzője - több csütörtöki német újságnak adott interjúban a szélsőjobboldali Anders Behring Breiviket a hírhedt al-Kaida nemzetközi terrorszervezet volt vezetője "szellemi testvérének" nevezte. Határtalan gyűlöletével Breivik éppen azokhoz hasonlít, akiket a leginkább gyűlöl, a szélsőséges iszlamistákhoz - hangoztatta.
   
Gaarder elutasította azt a nézetet, amely szerint az Oslóban, majd a fővároshoz közel fekvő Utoya szigetén végrehajtott merényletek "norvég esetként" szigetelhetők el. Mindez - mint fogalmazott - Svédországban, Finnországban vagy akár Németországban is megtörténhet.
   
Kételyének adott hangot Jens Stoltenberg miniszterelnök azon ígéretének megvalósíthatóságával kapcsolatban, hogy Norvégia még több demokráciával és még nagyobb nyitottsággal, toleranciával válaszol a történtekre. "Szembetaláltuk magunkat a gonosszal, amit korábban el sem tudtunk képzelni. Elveszítettük ártatlanságunkat" - mondta és nem zárta ki, hogy a norvégoknak a jövőben lényegesen több biztonsági intézkedést kell elviselniük.
   
Mint emlékeztetett, a volt svéd miniszterelnököt, Olof Palmét az utcán gyilkolták meg, s azóta a svéd rendőrség megerősítette a politikusok védelmét. "És ha a jövőben ismét 600 fiatal gyűlik össze az Utoya-szigeti ifjúsági táborban, kénytelen-kelletlen meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy nagyobb védelemre van szükségük" - tette hozzá.
   
Josten Gaarder felhívta a figyelmet arra is, hogy a titkosszolgálatok mostanáig elsősorban a szélsőséges iszlám csoportokat és internetes honlapjaikat figyelték, nemcsak Norvégiában, de az egész világon. Mostantól azonban a különböző szélsőjobboldali csoportokat is az eddiginél jóval erőteljesebben kell megfigyelés alá vonni - hangsúlyozta.
   
Gaarder szerint a szélsőjobboldal nem jelent veszélyt a norvég társadalomra. Az oslói titkosszolgálat - írta - alig negyven olyan személyt tart nyilván, akik a "neonáci miliőhöz" tartoznak. Szerinte Oszama bin Laden "szellemi testvére", a határtalan gyűlölet által vezérelt Breivik nem tartozik ezek közé. Felhívta viszont a figyelmet arra, hogy Norvégiában az elmúlt időszakban a jobboldali radikalizmus új formái jelentkeztek. Ezek közül egyesek kultúrkonzervatívnak, mások kereszténykonzervatívnak vagy akár feministának nevezik magukat. Jobboldali honlapokon és különböző blogokban mindenekelőtt az iszlám ellen szítanak gyűlöletet. Mindez olyan új fenyegető jelenség - jegyezte meg -, amit a jövőben jóval erősebben figyelni kell.

Breivik állítólag Fehéroroszországban kapott kiképzést

A múlt heti norvégiai kettős merénylet gyanúsítottja, Anders Behring Breivik állítólag a tavasszal egy fehéroroszországi titkos félkatonai táborban kapott kiképzést - írta csütörtökön a RIA-Novosztyi orosz hírügynökség egy fehérorosz ellenzékire hivatkozva.
Breivik háromszor látogatott Fehéroroszországba. Idén a kettős merényletre készülve Minszkbe utazott, ahol egy titkos félkatonai táborban kiképzésben részesült – állította Mihail Resetnyikov, az ellenzéki Hazafiak Pártja vezetője a Gazeta.ru orosz hírportálnak a rendvédelmi szervekhez közel álló forrásokra hivatkozva. 

Resetnyikov azt állította, hogy régebben Breivik részt vett egy olyan kiképzésen, amelyet a fehérorosz titkosszolgálat volt tisztje vezetett, s akkor hamis útlevéllel érkezett az országba. A fehérorosz KGB aktáiban állítóan Viking fedőnéven szerepel. Resetnyikov olyan híreszteléseket is megemlített, amelyek szerint Breiviknek Fehéroroszországban barátnője is volt.

Breivik 1500 oldalas manifesztumában megemlítette, hogy Fehéroroszországban járt, az 1986-os csernobili atomerőmű-szerencsétlenség következményeit akarta tanulmányozni. A fehérorosz határőrség megerősítette, hogy 2005 márciusában valóban az országban töltött néhány napot. A határőröknek azt mondta, hogy viking sírokat jött megnézni. Ez senkit nem lepett meg, Fehéroroszországon át vezet a Görögországba vezető varég (viking) út, így nem kevés, turisták által látogatott viking sír található az országban.

A Gazeta.ru szerint nem tudni, Brevik valóban látogatott-e viking sírokat, de a manifesztuma szerint tanulmányozta az ország politikai felépítését, faji összetételét és a csernobili katasztrófa következményeit. Ez utóbbiról manifesztumában azt állította, hogy a baleset ukrán nacionalisták által elkövetett terrorcselekmény volt.

Viktor Gyemidov politikai megfigyelő a Gazeta.ru szerint hajánál fogva előrángatott ötletnek tartotta, hogy a norvég merénylő felkészítésében részt vett volna a fehérorosz titkosszolgálat, de megjegyezte: nem titok Aljakszandr Lukasenka elnök és Moammer Kadhafi líbiai vezető barátsága.

Román szenátor szerint az EU felelős a norvégiai vérengzésért

A román szenátus igazságügyi bizottságának alelnöke szerint voltaképpen nem az elfogott tettes, hanem az Európai Unió jelenlegi vezetői felelősek a múlt pénteki norvégiai vérengzésért.

Iulian Urban, a kormányzó Demokrata Liberális Párt (PDL) szenátora csütörtökön internetes naplójában azt vetette az EU vezető politikusainak a szemére, hogy "ráerőltették az európaiakra a multikulturális eszmét", és nem szálltak szembe az "iszlám gyarmatosítással".
A 36 éves Urban pártja a néppárti (EPP) frakció tagja az Európai Parlamentben.






 

OLDALTÖRÉS: Norvégiai reflexek Németországban









Norvégiai reflexek Németországban









Norvégiai reflexek Németországban









Norvégiai reflexek Németországban

Sokkolta Németországot is az elmúlt heti norvégiai kettős merénylet. Politikusok és szakértők elsősorban azt találgatták, hogy mindez hogyan történhetett meg Európa egyik legbékésebb és legnagyobb jólétben élő országában. De azon nyomban megkezdődött a találgatás arról is, hogy egy hasonló eset Németországban miként előzhető meg.

A szakértők számára első pillanattól nyilvánvalóvá vált, hogy sem Anders Behring Breivik, sem az általa elkövetett szörnyű tett nem tekinthető elszigetelt norvégiai sajátosságnak. "Breivikek" Svédországban, Dániában, Franciaországban vagy épp Németországban is adódhatnak, csak épp nem illett bele az eddigi terrorizmus-képbe, hogy az elkövetőt az oslói hatóságok szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező személyként jellemezték. Európa az elmúlt években kezdett "hozzászokni" a szélsőséges iszlám hátterű, az al-Kaidához vagy annak különböző csoportjaihoz kötődő, robbantásos merényletekhez, ehhez képest a 32 éves norvég férfi új fejezetet nyitott a terrorizmus történetében. És bármennyire is morbidnak tűnhet, a szakértők szerint ezzel közvetve még "jó szolgálatot" is tett. Ráirányította ugyanis a figyelmet arra, hogy - mint Berlinben fogalmaztak - a "gonosz" nem csupán egy irányból érkezhet.

Mindez Németországra is vonatkozik, ahol a hatóságok az elmúlt években több iszlám indíttatású merényletkísérletet lepleztek le. 2006-ban például az országban élő muzulmán vallásúak német vonatokon elhelyezett bőröndökben akartak távirányítással bombát robbantani, az egy évvel később felgöngyölített, hírhedt észak-rajna-veszfáliai, úgynevezett sauerlandi csoport pedig németországi amerikai létesítmények ellen készített elő támadásokat. A szélsőséges iszlám fenyegetés az első számú veszélyt jelentette, amit két évvel ezelőtt egy winnendeni ámokfutó fiatal 15 diák halálát követelő, őrült merénylete - úgymond - második számú kockázatként egészített ki.

A norvégiai események - az elkövető Anders Behring Breivik állítólagos nemzetközi kapcsolatai - Németországot is ráébresztették arra, hogy elsősorban a szélsőjobboldal ellen - de más szélsőséges irányzatokkal szemben is - nem elegendők az eddigi módszerek. A Merkel-kormány konzervatív belügyminisztere szerint egyáltalán nem zárható ki, hogy hasonló merénylet Németországban is megtörténhet. Hans-Peter Friedrich mindenekelőtt a szélsőjobboldali veszélyre figyelmeztetett, és ennek alátámasztásul azt hozta fel, hogy a különböző szélsőjobboldali csoportok az elmúlt időszakban a korábbiaknál jóval több és jóval brutálisabb, erőszakos cselekményt követtek el.

Az alkotmányvédelmi hatóságok szerint Németországban megközelíti a 30 ezret a szélsőjobboldali vagy legalábbis jobboldali radikális szervezetek tagjainak a száma. Az "élcsapatot" a neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) jelenti mintegy 7000 fős taglétszámmal. A fennálló rendszernek nyíltan hadat üzenő és mindenekelőtt antiszemita, valamint idegenellenes jelszavakat hangoztató párt betiltását az elmúlt években elsősorban az ellenzéki pártok hiába kezdeményezték, erre vonatkozó javaslataik még az alkotmánybíróságig sem jutottak el.

Egy hasonló kísérletet - amellyel az akkori szociáldemokrata-zöld kormány próbálkozott - 2003-ban az alkotmánybíróság már megtorpedózott, mégpedig azzal a hivatkozással, hogy a feltételek nem adottak a betiltáshoz. Szakértők szerint azonban valójában arról van szó, hogy a párt - amelyben jócskán ott vannak az alkotmányvédelem beépített emberei - sokkal jobban szemmel tartható akkor, ha nem "illegalitásban" fejti ki tevékenységét.

A biztonság megszilárdítását célzó németországi reflexek azonban nem csupán az NPD esetleges betiltására terjedtek ki. Politikusok és szakértők különböző javaslatokkal álltak elő, köztük olyanokkal, amelyek már első pillanatra értelmetlennek tűnnek, de olyanokkal is, amelyek egybehangzó vélemények szerint érdemesek a továbbgondolásra.

Ez utóbbiak közé tartozik a telefonos beszélgetésekre, illetve az internetes kapcsolatokra vonatkozó adatok tárolása, amire a telekommunikációs cégeket, illetve szolgáltatókat köteleznék meghatározott időre. Egy erre vonatkozó, hat hónapos tárolási időt előirányzó kormányhatározatot korábban ugyancsak az alkotmánybíróság "fúrt meg", elsősorban a konzervatívok azonban most ismét felmelegítették a javaslatot. A kormánykoalíción belül azonban éles a vita ezzel kapcsolatban, a liberálisok - az igazságügyi miniszterrel az élen - ugyanis az alapvető szabadságjogokat féltve határozottan ellenzik ezt. 

Nagyobb a konszenzus a kormánypártok és az ellenzék között az internet fokozottabb ellenőrzésével kapcsolatban. Az elmúlt években ezen a téren is számos vita volt, a norvégiai merényletek azonban minden bizonnyal elősegítik a konszenzust. Különös tekintettel arra, hogy a belbiztonsági hatóságok szerint az internet, illetve a különböző közösségi portálok a szélsőjobboldal, valamint a többi szélsőséges irányzat legfőbb kommunikációs, toborzó és mozgósító csatornájává váltak. Ezért az internet fokozottabb figyelése csak idő kérdése, amihez csupán a megfelelő módszereket kell megtalálni.

Végezetül a várható biztonsági lépések közé tartozhat a fegyvertartás további szigorítása. Annak ellenére, hogy a 2009-es winnendeni tragédia nyomán a Bundestag már lépett ebbe az irányba. A hatóságok most - Breivik "példájából" okulva - szándék szerint a lövészegyesületeket, illetve az úgynevezett sportfegyvereket "veszik célba".
Az említett, a politikusok számára "kötelező" reflexek a nyári parlamenti szünet után minden bizonnyal a Bundestagban is napirendre kerülnek. Azzal kapcsolatban azonban - épp a Norvégiában történtek után - sem a politikusok, sem a szakértők nem táplálnak illúziókat, hogy létezik-e százszázalékos biztonság.

OLDALTÖRÉS: Köszönetet mondtak Behringnek a cseh szélsőségesek







 







 







 

Köszönetet mondtak Behringnek a cseh szélsőségesek

Köszönetet mondtak Anders Behring Breivik norvég merénylőnek oslói tettéért az interneten a csehországi szélsőségesek.

 "A White Media hírportálon megjelent levelet a cseh rendőrség már elemzi" - közölte Pavla Kopecká rendőrségi szóvivő csütörtökön. Kopecká sem az ügyet, sem az interneten található szöveget semmi módon nem kívánta kommentálni. Mindössze annyit mondott, hogy a rendőrség az írás szerzőjét nem ismeri.

Az Anders Breivik védelmében című írás szerint, amelyre a lidovky.cz konzervatív cseh hírportál hívta fel a figyelmet, a merénylő tette "több mint érthető, és számos, a multikulturalizmus ellen harcoló személynek ihletül szolgált".

Marian Brzybohaty, a szélsőséges mozgalmakkal és a terrorizmussal foglalkozó prágai szakértő úgy véli, hogy a White Media weboldalon megjelent szöveggel a szerző egész biztosan több törvényt is megsértett.

"A szövegre alkalmazható például az emberi szabadságjogok elnyomására irányuló mozgalmak támogatását és népszerűsítését tiltó törvény, illetve a népirtás helyeslését tiltó törvény is" - jelentette ki a szakértő.

Csehországban az utóbbi két-három évben a hatóságok erőteljesen felléptek a szélsőjobboldali mozgalmak ellen, amelyek ennek következtében meggyengültek, s a korábbiaknál kevesebb nyilvános akciót tartanak. A hatóságok 2009-ben több razziát tartottak a szélsőségesek köreiben, majd tavaly februárban a bíróság feloszlatta a szélsőjobboldali Munkáspártot. A párt több tagja ellen jelenleg is bírósági eljárás van folyamatban.

A rendőrség szervezett bűnözés elleni osztályának 2010-es jelentése szerint a cseh szélsőjobb egyre aktívabb az interneten és közösségi hálózatokon, például a Facebookon és a Twitteren. Rendőrségi becslések szerint a cseh szélsőjobb aktív magját mintegy 6-7 ezer ember képezi, a velük szimpatizálók száma azonban jóval magasabb.








 

OLDALTÖRÉS: Egymillió eurót gyűjtött egy norvég milliárdos Utöya sziget újjáépítésére









Egymillió eurót gyűjtött egy norvég milliárdos Utöya sziget újjáépítésére









Egymillió eurót gyűjtött egy norvég milliárdos Utöya sziget újjáépítésére









Egymillió eurót gyűjtött egy norvég milliárdos Utöya sziget újjáépítésére

Átszámítva csaknem egymillió eurót gyűjtött egy norvég milliárdos arra, hogy újjávarázsolják az Oslótól nem messze fekvő Utöya szigetet, ahol a múlt héten egy merénylő 68 fiatalt mészárolt le.
A szállodaipari érdekeltségekkel rendelkező Petter Stordalen - aki egyike Norvégia tíz leggazdagabb emberének - 600 ezer eurót ajánlott föl.
Ehhez jön az Egyesült Államokból és Nagy-Britanniából rajta keresztül fölajánlott több mint 300 ezer euró, és Chris de Burgh ír popénekes jótékonysági koncertjeinek bevétele.
Tervek szerint a pénzt a norvég fővárostól 40 kilométernyire fekvő 10 hektáros Utöya szigeten megvalósuló fejlesztésekre fordítják majd. A sziget 1950 óta a Norvég Munkáspárt ifjúsági szervezetének (AUF) a tulajdonában van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!