Külföld

2012.01.18. 19:15

EP-vita - Orbán: az európai elvek alapján szerveztük át Magyarországot

Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt - jelentette ki az Európai Parlament (EP) szerdai, Magyarországról szóló vitájában Orbán Viktor, rámutatva: e megújítás és annak tempója mellett természetes, ha felmerülnek vitás kérdések. Az EP-vitát követő sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta, hogy amikor Magyarország segítséget kér a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól, nem pénzt kér, hanem egy biztonsági hálót.

MTI

A kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az EU által felvetett problémák könnyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók, továbbá kiemelte azt is, hogy az új alaptörvénnyel kapcsolatban eddig nem érkezett jogi kifogás.
 


A törvényalkotási munkára kitérve a miniszterelnök elmondta: tavaly megszületett az új alkotmány és 25 sarkalatos törvény. Másfél év alatt 365 törvényt alkotott meg a Ház - jegyezte meg, majd a strukturális reformokkal folytatta. "Mindent átszerveztünk, ami Magyarországon államadósságot termelt" - foglalta össze. 
Rámutatott ugyanakkor, hogy mindez érdeksérelemmel is járt, majd példaként említette a bank- és a válságadót.
Az új alaptörvényre rátérve Orbán Viktor emlékeztetett: "az 1949-es kommunista alkotmány helyett - utolsóként a volt megszállt országok közül - új alkotmányt hoztunk létre".

A magyar miniszterelnök beszédét megelőzően José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: a jegybanki függetlenség kérdésével foglalkozni kell még azelőtt, hogy megkezdődnének Magyarországgal a tárgyalások az igényelt pénzügyi támogatásról. Emlékeztetett arra, hogy az általa vezetett testület az előző napon konkrét kifogásokat fogalmazott meg a közelmúltban hozott magyar törvények miatt.    


Az EP-vitát követő sajtótájékoztatóján Orbán Viktor azt mondta, hogy amikor Magyarország segítséget kér a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól, nem pénzt kér, hanem egy biztonsági hálót, egy ígérvényt. 
A miniszterelnök szavait úgy összegezte, hogy az IMF-tárgyalások nem az államcsőd megakadályozásáról, nem a hitelről szólnak.
Az Európai Parlamentben Magyarországról folytatott vitát értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott: fontos, fantasztikus nap volt ez az új magyar alkotmány számára. 
A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségéről szólva a kormányfő a sajtótájékoztatón közölte: "nekünk az ügy nem fontos". Ha az Európai Bizottság úgy gondolja, hogy ne vonják őket össze, akkor külön maradnak - jelentette ki.
   
Orbán Viktor kérdésre úgy fogalmazott, "akkor vagyok kemény, amikor a hazám érdeke azt megkívánja, és akkor kötök kompromisszumot, amikor a magyar emberek érdeke megkívánja".
   
A Fidesz örömét fejezi ki, hogy Orbán Viktor ismét megvédte Magyarországot a nemzetközi baloldal támadásától az Európai Parlamentben. Selmeczi Gabriella szerint az Európai Bizottság keddi döntése semmilyen módon nem kritizálja új alaptörvényt, "amelyre minden magyar ember büszke lehet".
   
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint Magyarországot nem az unió, hanem az európai balliberálisok támadják, és a bírálók teljes tájékozatlanságról tettek tanúbizonyságot a szerdai vitanapon. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője azt mondta: világossá vált, hogy a hagyományos európai értékeket nem a baloldal képviseli.
   
Harrach Péter úgy látta, világossá vált a kettős mérce használata is. Példaként említette, hogy Gyurcsány Ferenc korábbi kormányfő a Magyar Nemzeti Bank vezetését nem két, hanem négy emberrel bővítette, és akkor Európában csend volt.
   
Az MSZP elnöke szerint már nemcsak itthon, hanem Strasbourgban is hazudik Orbán Viktor. Mesterházy Attila ugyanakkor azt mondta: helyes, hogy a kormány kész módosítani az Európai Bizottság által kifogásolt törvényeket, és az is, hogy Orbán Viktor változtatott korábbi stílusán. A politikus üdvözölte, hogy a kormányfő ezúttal "nem üzent hadat senkinek".
   
Az MSZP elnök-frakcióvezetője a kormányfő több állítását cáfolta, hazugságnak minősítette például, hogy az Orbán-kormány csőd közeli helyzetben vette volna át az országot. Szintén hazugság - mondta -, hogy az alaptörvénnyel szemben nem érkezett uniós kifogás.
   
A Jobbik sajnálattal vette tudomásul, hogy egy többórás, Magyarország helyzetét taglaló vita mindenről szólt, csak éppen a magyar emberek mindennapjait érintő kérdésekről nem - közölte Gyöngyösi Márton, a párt frakcióvezető-helyettese.
 
A Jobbik szerint Magyarország jövője azon múlik, hogy az EU-integráció oltárán feláldozott gazdasági és politikai szuverenitását vissza tudja-e szerezni.     Az LMP szerint Orbán Viktor kétszínű játékot játszik a nemzetközi terepen és valótlant állít, "magyarán szólva hazudik" az Európai Parlament előtt. Országgyűlési képviselőjük, Jávor Benedek budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a kormányfő "ezt a hazárdjátékot ( ) a magyar emberek sorsával játssza".

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint az Európai Parlament szerdai vitája Magyarországról ismét bebizonyította, hogy az unió nem az országot, hanem a kormányt ültette szégyenpadra - mondta Vadai Ágnes, a Gyurcsány Ferenc vezette párt elnökségi tagja.

A független képviselő a kormányt arra szólította fel, értse meg és vegye figyelembe az elhangzottakat, valamint az Európai Bizottság által megfogalmazott aggályokat, észrevételeket, ne folytassa a megkezdett szabadságharcot, és térjen vissza az európai értékekhez.

 

IMF-konzultáció - Orbán: nem pénzt kérünk

Amikor Magyarország segítséget kér a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól, nem pénzt kér, hanem egy biztonsági hálót, egy ígérvényt - mondta Orbán Viktor kormányfő szerdai sajtótájékoztatóján, Strasbourgban.

"Magyarországnak nem hitelre van szüksége. Ez nagyon fontos, mert szeretnék egyenesen belenézni a német választópolgárok szemébe: nekünk nincs szükségünk a németek pénzére. Mi nem akarunk pénzt az EU-tól. Mi azt kérjük tőlük, kössünk egy biztonsági hitelmegállapodást, mert attól tartunk, hogy miután a következő időszakban az európai kötvénypiacon nagyon sok országnak nagyon sok hitelt kell felvennie (...), előállhat az a helyzet, amikor nem leszünk képesek a piacon eladni az állampapírjainkat" - fogalmazott. Leszögezte ugyanakkor: Magyarország arra is kész, hogy inkább magasabb kamatra adja el a piacon a papírjait, mint hogy olcsó európai pénzt használjon.
   
Ezért Magyarországnak nem hitel kell, hanem egy biztonsági megállapodás, amely arról szól, hogy ha a piacon nem boldogul, akkor is van alatta "egy kifeszített biztonsági háló" - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy "a piacról meg fogjuk oldani Magyarország finanszírozását".
   


A miniszterelnök szavait úgy összegezte, hogy az IMF-tárgyalások nem az államcsőd megakadályozásáról, nem a hitelről szólnak, hanem egy biztonsági hálóról. Mindemellett közölte ugyanakkor azt is, hogy "ha akarnak kölcsönt adni, akkor arra is készen állunk".
   
A kormányfőt a tájékoztatón kérdezték arról is, hogy sokak szerint cseppfolyósított gázt lehetne szállítani a Dunán és a Rajnán. Orbán Viktor erre azt válaszolta: a Duna Magyarországon a nemzeti identitás része. A kommunisták egy erőművet akartak építeni a folyóra - fejtette ki -, ám az emberek fellázadtak ez ellen, s a Duna-mozgalom lett az egyik legnagyobb antikommunista mozgalom Magyarországon. "Ezért bármilyen beruházást - gát, zsilip, medermélyítés - a magyarok nagy része úgy él meg, mintha erőszakot tennének a saját folyóján" - fogalmazott, kiemelve, hogy ő - bár nem süket az ipari érdekre - inkább a környezetvédőkkel pendül egy húron.

 

Lapozzon!




OLDALTÖRÉS: A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről vitázott az EP-plenárisa

A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről vitázott az EP-plenárisa

A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről vitázott az EP-plenárisa

A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről vitázott az EP-plenárisa

A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről vitázott az Európai Parlament plenáris ülése szerdán, a strasbourgi vitában részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is.

A kormányfő a vitában egyebek között azt hangoztatta, hogy Magyarország megújítása és átszervezése az európai elvek és értékek alapján történt. Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, most először Magyarországon a költségvetés az európai normák szerint stabil büdzsének tekinthető. Rámutatott, hogy másfél év alatt 365 törvényt alkotott meg a Ház; e megújítás és annak tempója mellett szerinte természetes, ha felmerülnek vitás kérdések. Hangsúlyozta, hogy az EU által felvetett problémák könnyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók. Kiemelte azt is, hogy az új alaptörvénnyel kapcsolatban eddig nem érkezett jogi kifogás - az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések közül ért kettőt kifogás az Európai Bizottságtól, és ennek orvoslására Orbán Viktor rendelkezésre áll.
   
A vitában az uniós bizottság képviseletében José Manuel Barroso elnök szólalt fel, aki egyebek között elmondta: a jegybanki függetlenség kérdésével foglalkozni kell még azelőtt, hogy megkezdődnének Magyarországgal a tárgyalások az igényelt pénzügyi támogatásról.
   
Orbán Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a kormánynak már csak egy kérdésben van konfliktusa a bizottsággal az MNB-t érintően, minden más kérdésben egyeznek az álláspontok. Az egyetlen megmaradt kérdés az, hogy a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjai tegyenek-e esküt az alkotmányra.
   
Barroso megismételte: azt akarják, a gyanú leghalványabb árnyéka se lengje körül azt, hogy Magyarországon maradéktalanul érvényesülnek az unió jogi előírásai. Viviane Reding igazságügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök felszólalásában azt vetette fel, hogy az EU-nak "érdemes lenne az Európa Tanáccsal együttműködnie", amikor olyan kérdések kerülnek elé Magyarországgal kapcsolatban, amelyekre az uniós szerződések betartásának őreként nincs önálló lehetősége a fellépésre.
  
Az EU-tagországok tanácsának jelenlegi soros elnöksége, Dánia nevében felszólalt Nicolai Halby Wammen európai ügyi miniszter azt hangoztatta, hogy az Európai Unió minden tagállamának tiszteletben kell tartania az uniós szerződéseket. Megerősítette, hogy Koppenhága teljes egészében támogatja az Európai Bizottságot a jogszabályok magyarországi betartatásában.
   
Martin Schulz, az Európai Parlament kedden megválasztott új, szocialista pártállású elnöke újságírók előtt kijelentette: helyes volt, hogy a vitát az EP-ben rendezték meg. Úgy vélte: az nem elég, hogy meghallgatták Orbán Viktort, meg kell hallgatni az ellenzék és a civil társadalom képviselőit is.
   
A képviselői felszólalások sorában a kedden bejelentett kötelezettségszegési eljárásokban érintett kérdéseken túlmutató, éles bírálatok is érték a kormányt. A Fidesz-t és KDNP-t is tagjai között tudó néppárti frakció viszont kiállt a kormány politikája mellett.
   
Elsősorban szocialista, liberális és zöld képviselők a kormány politikájával kapcsolatban elhangzott aggályok szinte mindegyikét felemlegették, köztük a minapi európai bizottsági döntéssel jogsértőnek talált témákat éppúgy, mint az alkotmány egyes rendelkezéseivel, a választási és egyházi jogszabályokkal, a sajtószabadsággal kapcsolatban elhangzott fenntartásokat, de egyes személyi döntéseket is.Tagadták egyúttal, hogy összehangolt baloldali támadás folyna a kormány ellen.
   
A néppárti frakciót irányító Joseph Daul viszont azt hangoztatta, hogy a kormány nehéz helyzetben vette át az országot, és ennek ellenére "elsöprő sikereket ért el". A néppárti képviselők bírálták a Magyarországgal szemben szerintük alkalmazott kettős mércét is.
   
A vitában felszólaló magyar képviselők közül Szájer József (Fidesz) azt szögezte le, hogy Magyarország ma európai demokrácia. Az ország elleni támadások szerinte azt jelzik, hogy a képviselők nem ismerik Magyarországot.
    
A Fidesz EP-delegációjának vezetője, Gyürk András a vitából azt a következtetést vonta le, hogy a baloldal folytatni kívánja rágalomhadjáratát, amivel viszont szerinte csak a szélsőséges pártokat erősíti. Kijelentette, hogy "a baloldal (...) a legnagyobb kárt a közös európai gondolatnak okozza".

Gál Kinga (Fidesz) kifogásolta, hogy az előző kormány által elkövetett jogsértésekre az EP nem reagált ilyen élesen.

Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte, az Orbán-kormány politikája bünteti a magyar népet, és nem az általa kárhoztatott Európai Unió. Hangoztatta, hogy "az elrontott gazdaságpolitika, a demokráciaellenes intézkedések kijavítása elsősorban a magyarok érdeke".

Göncz Kinga (MSZP) azt emelte ki: a kritikák nem az országnak szólnak, hanem a kormányfő politikájának. Az alaptörvény és a többi jogszabály szerinte aláássa a társadalmi konfliktusok békés megoldását garantáló intézmények függetlenségét.

Bokros Lajos (MDF) úgy fogalmazott, Magyarországon "a jogállamiságot szőnyegbombázás érte". Az ország szerinte kettős válságtól szenved, egyrészt egy gazdasági, másrészt politikai válságtól, amely az új alkotmányhoz és a sarkalatos törvényekhez kapcsolódó problémákból adódik.
    
Morvai Krisztina (Jobbik) arról beszélt, nem Magyarország az oka annak, hogy az EU kudarcot vallott, olyan döntéseket hozott, amelyek "tömeges munkanélküliséget, elszegényedést, szenvedést okoztak Európában". Bizarrnak nevezte, hogy az EP-képviselők tanítják demokráciára Magyarországot.
   
A vitát értékelve Orbán Viktor azt mondta: fontos, fantasztikus nap volt ez az új magyar alkotmány számára. A kormányfő úgy értékelte: a vitában elmondott felszólalásokban számos ténybeli tévedés hangzott el, a bírálóknak ezért azt ajánlotta, olvassák el az alkotmányt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!