<u>Gyökerek, ágak hegedűszóval</u>

Kováts Péter, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője elmondta: Auer Lipót (képünkön) a 19. század végének világsztárja volt, neki írta Csajkovszkij a híres D-dúr hegedűversenyt. 

A most készülő film célja a hegedűművész, zenepedagógus munkásságának bemutatása annak tükrében, hogy magyar és veszprémi emberként értékteremtésével miként befolyásolta az egyetemes kultúrát. 

Az Auer - Gyökerek és ágak címet viselő 70 perces zenés alkotás segítségével a nézők bepillantást nyerhetnek Auer Lipót életútjába, nyomon követhetik pályafutásának fontosabb állomásait. 

A tudományos igényességgel feldolgozott dokumentumanyagok és zenei részletek segítségével pedig felvillan Auer valódi nagysága. 

A forgatókönyvíró-szerkesztő szerint a földkerekség zenei, kulturális élete elismeri, nagyra tartja Auer életművét, s nekik most az a céljuk ezzel a filmmel, hogy a szülővárosának, az országnak is megmutassák, ki is volt valójában az a veszprémi hegedűvész, akit a valaha élt legbefolyásosabb művészek egyikének tartanak. 

A filmhez a nemzetközi és hazai kulturális élet meghatározó személyiségeivel készülnek interjúk, a zenei részletek egy részét már elkezdték rögzíteni a Mendelssohn Kamarazenekar közreműködésével. 

Az alkotóknak többek között már sikerült megszólaltatniuk Vadim Gluzman világhírű hegedűművészt is, aki a mai napig használja Auer Lipót Stradivari-hegedűjét. Bárány Lászlótól, a film rendezőjétől megtudtuk, a nemzetközi filmes és tévés világ követelményei szerint készül az alkotás, az ehhez szükséges legmodernebb, játékfilmekhez használatos csúcstechnikával. 

Azért döntöttek a drága, ám egyben magas minőséget garantáló technika alkalmazása mellett, mert nem titkolt céljuk, hogy a film az európai és tengerentúli nagy piacon is versenyképes legyen, s minél több helyen tudják bemutatni. 

Ezért tervezik azt, hogy angol, orosz, német és francia nyelven is elkészítik az alkotást. Történészek, zenetudósok - így a veszprémi M. Tóth Antal - segítik az életrajz aprólékos feltárását, a koncertfelvételek vezető operatőre pedig a legendás B. Marton Frigyes. 

A most készülő film célja a hegedűművész, zenepedagógus munkásságának bemutatása - mondta el Kováts Péter

A most készülő film célja a hegedűművész, zenepedagógus munkásságának bemutatása - mondta el Kováts Péter

Az Auer-filmet több országban, három évszakot átölelően forgatják. Veszprém és Balatonfüred mellett áprilisban Németországban és Párizsban, augusztusban Szentpéterváron, októberben pedig New Yorkban rögzítenek részeket az alkotáshoz. 

A tervek szerint a magyar nyelvű változat év végére elkészül. A nagyszabású vállalkozás összköltségvetése mintegy 35 millió forint. Az összeg jelentős részét szponzorok, alapítványok és pályázatok segítségével szeretnék előteremteni.

A veszprémi önkormányzat ötmillió forinttal támogatja az Auer-filmet.

Auer Lipót 1845-ben született Veszprémben. Európában tanult, fellépett számtalan helyen, megkapta a francia becsületrendet. Az 1860-as években Szentpétervárra került, az ottani konzervatórium befolyásos tanára lett, részt vett a szervezett zeneoktatás kialakításában, az orosz hegedűiskola megteremtőjének tartják. A cár mindezért államtanácsosnak nevezte ki.

Az 1917-es forradalom miatt Amerikába menekült és ott is óriási pályát, karriert futott be zenepedagógusként és hegedűművészként is. A New York Times azt írta róla, ő volt a tanárok tanára. Az akkor az Egyesült Államokban élő Auer Lipót tanítványai, követői a világ meghatározó hegedűművészei lettek, őt pedig a földkerekség egyik legnagyobb szólistájaként tartják számon.

Kortársait lenyűgözte a személyisége, játéka, hegedűgéniusznak nevezték. Olyan művész volt, akit kísért Brahms, Liszt Ferenc és Rahmanyinov is. Auer volt az, aki évekig fiókban tartotta Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyét, aztán mikor végül úgy döntött, eljátssza, parádés sikert aratott vele. 

Még 80 évesen is koncertezett a Carnegie Hall-ban. Auer Lipót 1930-ban a Drezda melletti Loschwitzhban halt meg, s New Yorkban temették el.