Szöggel kivert táblák

Veszprém és néhány más vidéki város évek óta áldozatosan dolgozik ezen. Az idei nyár egyik eseménye a nagy német kortárs művész, Gün-ther Uecker kiállítása a veszprémi Vass-gyűjteményben. A Düsseldorfban élő Uecker közel 80 éves kora ellené-re töretlen alkotókedvvel és energiával dolgozik és járja a világot, többször megfordult Kínában is, ahol különösen népszerű. Jellegzetes, szöggel kivert táblái a világ majd minden múzeumában láthatók. Már fiatalon fölfedezte, hogy az egymás mellé bizonyos rendszerben vagy véletlenszerűen beütött, különböző méretű szögek és azok árnyéka a rájuk vetődő fény változásával gazdag, bonyolult, szinte mozgásban lévő kép, dombormű hatását keltik.

Az évek során életművé fejlesztette a különféle méretekben és megoldásokban kivitelezett elgondolását. További kutatásai folytán más anyagokra is átszármaztatta az eljárásmódját. Visszanyúlt a történelmi múltba, s ebben segítették tanulmányútnak is beillő tibeti, kínai, mongóliai utazásai, amelyek nagyban gazdagították az elképzeléseit. A buddhista világnézet, alapállás természetes módon találkozott a saját gondolkodásmódjával. Az ősi kultúrák egy-egy anyagot szimbolikus erővel tudtak fölruházni, a japánoknál például a fehér textil vagy a szürke hamu az elmúlás, a gyász kifejezője. Uecker ezeket alkalmasnak találta a maga művészi céljaira, és nagy lélegzetű, bizonyos fokig a színházi díszletezésre emlékeztető módon használta, s a térben nagy kreatív erővel óriási, változatos képzőművészeti kiállításokká rendezte. Így ez az életmű távolról sem csupán egy patentre épül, vagyis a szögekből készült domborművekből áll. A térben elrendezett különféle, nagyméretű installációk a keleti vallási szentélyek titokzatos hangulatát idézik meg. A veszprémi gyűjteményben látható anyag számbelileg csak szerényen reprezentálja a mester munkásságát, de figyelemre méltó már amiatt is, hogy kifejezetten a veszprémi kiállításra készült darabokból áll. Másfelől a kiállítás fontos esemény azáltal is, hogy így már a harmadik igen jelentős európai művész munkái láthatók itt. Igazán példás az ismert műgyűjtő, Vass László és a veszprémi Művészetek Háza közötti együttműködés, az ebből születő programokat máris országos érdeklődés kíséri.

Az évek során életművé fejlesztette a különféle méretekben és megoldásokban kivitelezett elgondolását. További kutatásai folytán más anyagokra is átszármaztatta az eljárásmódját. Visszanyúlt a történelmi múltba, s ebben segítették tanulmányútnak is beillő tibeti, kínai, mongóliai utazásai, amelyek nagyban gazdagították az elképzeléseit. A buddhista világnézet, alapállás természetes módon találkozott a saját gondolkodásmódjával. Az ősi kultúrák egy-egy anyagot szimbolikus erővel tudtak fölruházni, a japánoknál például a fehér textil vagy a szürke hamu az elmúlás, a gyász kifejezője. Uecker ezeket alkalmasnak találta a maga művészi céljaira, és nagy lélegzetű, bizonyos fokig a színházi díszletezésre emlékeztető módon használta, s a térben nagy kreatív erővel óriási, változatos képzőművészeti kiállításokká rendezte. Így ez az életmű távolról sem csupán egy patentre épül, vagyis a szögekből készült domborművekből áll. A térben elrendezett különféle, nagyméretű installációk a keleti vallási szentélyek titokzatos hangulatát idézik meg. A veszprémi gyűjteményben látható anyag számbelileg csak szerényen reprezentálja a mester munkásságát, de figyelemre méltó már amiatt is, hogy kifejezetten a veszprémi kiállításra készült darabokból áll. Másfelől a kiállítás fontos esemény azáltal is, hogy így már a harmadik igen jelentős európai művész munkái láthatók itt. Igazán példás az ismert műgyűjtő, Vass László és a veszprémi Művészetek Háza közötti együttműködés, az ebből születő programokat máris országos érdeklődés kíséri.

Az évek során életművé fejlesztette a különféle méretekben és megoldásokban kivitelezett elgondolását. További kutatásai folytán más anyagokra is átszármaztatta az eljárásmódját. Visszanyúlt a történelmi múltba, s ebben segítették tanulmányútnak is beillő tibeti, kínai, mongóliai utazásai, amelyek nagyban gazdagították az elképzeléseit. A buddhista világnézet, alapállás természetes módon találkozott a saját gondolkodásmódjával. Az ősi kultúrák egy-egy anyagot szimbolikus erővel tudtak fölruházni, a japánoknál például a fehér textil vagy a szürke hamu az elmúlás, a gyász kifejezője. Uecker ezeket alkalmasnak találta a maga művészi céljaira, és nagy lélegzetű, bizonyos fokig a színházi díszletezésre emlékeztető módon használta, s a térben nagy kreatív erővel óriási, változatos képzőművészeti kiállításokká rendezte. Így ez az életmű távolról sem csupán egy patentre épül, vagyis a szögekből készült domborművekből áll. A térben elrendezett különféle, nagyméretű installációk a keleti vallási szentélyek titokzatos hangulatát idézik meg. A veszprémi gyűjteményben látható anyag számbelileg csak szerényen reprezentálja a mester munkásságát, de figyelemre méltó már amiatt is, hogy kifejezetten a veszprémi kiállításra készült darabokból áll. Másfelől a kiállítás fontos esemény azáltal is, hogy így már a harmadik igen jelentős európai művész munkái láthatók itt. Igazán példás az ismert műgyűjtő, Vass László és a veszprémi Művészetek Háza közötti együttműködés, az ebből születő programokat máris országos érdeklődés kíséri.