Schulz: meg kell változtatni a médiatörvényt

A médiatörvényről szerdán folytatnak plenáris vitát az EP-ben. Schulz elmondta, hogy a második legnagyobb frakciót adó szocialisták a liberálisokkal, a zöldekkel és az Egységes Európai Baloldalnak nevezett radikálisabb irányultságú frakcióval együtt közös határozattervezetet kívánnak elfogadtatni az Európai Parlamenttel. A szavazás csütörtökön várható.
   
Strasbourgban kedd este kiadott közleményében a magyar néppárti képviselőcsoport (Fidesz-KDNP) a közös határozatról szóló megállapodást úgy kommentálta: "bár eddig folyamatosan tagadták a Magyarország elleni rágalomkampány gerjesztését, az MSZP immáron nyíltan az élére állt a Magyarországot megbélyegző határozati javaslatnak, amelyet Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője maga is aláírt". Szerintük "világos, hogy a határozati javaslat minden politikai és szakmai megalapozottságot nélkülöz, s tekintettel az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány között hamarosan lezáruló egyeztetésekre, annak célja a politikai hisztériakeltés, valamint Magyarország és a soros elnökség lejáratása".
   
A delegáció szerint "a balliberális határozattervezet ... tárgyi tévedéseket és csúsztatásokat tartalmaz, megalapozatlan feltételezésekre épít, valamint kötelezettségszegési eljárás lefolytatásával fenyeget".
   
Bejelentette a Fidesz azt is, hogy a balliberális javaslattal szemben a néppárti frakció is benyújtotta saját határozati javaslatát, melyben "elítéli a magyar kormány elleni idő előtti és indokolatlan támadásokat, valamint azokat a manipulatív és politikailag motivált kijelentéseket, melyek célja a magyar elnökség és ezáltal az egész Európai Unió gyengítése".
   
A Fidesz politikai pártcsaládja, az Európai Néppárt a legnagyobb létszámú frakciót adja ugyan az EP-ben, de a közös határozattervezet elfogadtatására készülő, fent említett négy párt képviselői összességében többen vannak, mint a néppártiak.
   
Rebecca Harms, a zöldek frakciójának társelnöke - Schulz után tartott sajtótájékoztatóján - megerősítette, hogy a négy frakció egyeztette egymással a magyar médiatörvényre vonatkozó álláspontját, és most már - szemben a néhány héttel ezelőtti helyzettel - közösen vallják a törvény megváltoztatásának szükségességét.
   
Martin Schulz hangsúlyozta: megítélésük szerint a magyar médiatörvény nem csupán az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel ütközik azokban a pontokban, amelyeket az Európai Bizottság észrevételezett, hanem ellentmond a demokratikus európai alapértékeknek is.
   
Kijelentette: a maga részéről sajnálja ugyan, hogy a Fidesznek kétharmados többsége van a magyar parlamentben, de ez demokratikus választások következménye, amit tudomásul kell venni. Azzal szemben sem lehet ellenvetés, ha Magyarország médiatörvényt alkot - folytatta, és elismerte, hogy más országok médiatörvénye alapján is léteznek médiatanácsok. Az azonban szerinte nem demokratikus dolog, ha kizárólag egyetlen párt által kinevezett emberek ülnek a médiahatóságban, és dönthetnek büntetések kiszabásáról, illetve arról, megsértette-e valaki a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét.
   
Harms a maga részéről kitért arra is, hogy a határozattervezetben bírálják az Európai Bizottságot, amiért az csak leszűkített szempontból - kizárólag az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek való megfelelés szempontjából - tette vizsgálat tárgyává a magyar médiatörvényt.
   
A zöldek után a liberálisok tartottak sajtótájékoztatót. Vezetőjük, Guy Verhofstadt annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Bizottság - amelynek részéről Neelie Kroes holland liberális EU-biztos jár el az ügyben - eléri Magyarországnál a törvény alapvető megváltoztatását.
   
A közös állásfoglalás-tervezet ötvözi az említett frakciók már korábban közölt törekvéseinek nagy részét, köztük azt is, hogy az Európai Bizottság az uniós alapjogi charta szempontjából is vizsgálja meg a törvényt, továbbá szabjon ki határidőt ajánlásainak teljesítésére, és ha ezt a magyar fél nem tartja be, indítson hivatalos uniós szabálysértési eljárást. Az összefogó frakciók arra is sürgetnék a kormányt, hogy a törvénynek azokat az elemeit, amelyek nem bizonyulnak megfelelőnek az uniós szerződések "betűje vagy szellemisége szerint", vonja vissza, és ne alkalmazza. Azt is sürgetik a tervezetben, hogy a törvény megváltoztatásával kapcsolatos folyamatba vonják be az érintetteket is.

A médiatörvény további hírei.