Sibelius és a finn nemzeti öntudat

A programsorozat megnyitóján Rédling Nikoletta az Ajkai Magyar-Finn Baráti Egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket. Mint elmondta, a magyar-finn kapcsolatok gazdag és hosszú múltra tekintenek vissza, erős kötődéssel, érzelmi töltettel bírnak. Mai, modern kapcsolatrendszerünket szinte lehetetlen megérteni e kapcsolatok történetének, jeles alakjainak, meghatározó eseményeinek, mozgató rugóinak, motiváló tényezőinek mélyebb ismerete nélkül. Ezért szerveződött meg az idén szintén az Ismerjük meg Finnországot előadássorozat. Ahhoz pedig, hogy Finnországot megismertethessék, az egyesületnek képesnek kell lennie folyamatosan újabb és újabb együttműködő partnereket találni ehhez.
 
Az első alkalommal Jean Sibelius élete és munkássága valamint a zeneszerző otthona, Ainola címmel tartott zenés előadást Koppányi Miklós építészmérnök, a Magyar Finn Társaság és a Kalevala Baráti Kör kulturális alelnöke. Koppányi Miklós elmondta, Jean Sibelius a finn nemzeti öntudat kialakulásának nagy alakja. A Finlandia című szerzeményét országa második himnuszának tartja.

Finnország 1917-ben vált önálló állammá, aminek kialakulását nagyban elősegítette Sibelius munkássága is. Sibelius részt vett a finn művészet megújításában is. Ötven évesen már nemcsak Finnországban, hanem Európa szerte is köztiszteletben állt.

Koppányi Miklós előadását Sibelius zenei alkotásaival szakította meg, színesebbé téve a szabadegyetem idei első rendezvényét, melyen a jelenlévők bepillantást nyerhettek a finn komolyzenei kultúra jeles alakjának munkásságába. A bérletes előadássorozat november 16-án szerdán a Kalevala világa, mítosz és történelem a Kalevalában címmel folytatódik. Dr. Révay Valéria, a Pannon Egyetem magyar nyelvtudományi tanszék tanszékvezető egyetemi docense tart előadást az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont konferenciatermében.