Kosztolányi másik arca

Arany Zsuzsanna veszprémi származású irodalomtörténész érdeklődésének homlokterében Kosztolányi Dezső életműve áll. Forráskutatásainak egyik legjelentősebb eredményeként, mint egy éve lapunk is beszámolt róla, kötetbe szerkesztette Kosztolányinak  a halálos ágyán írt beszélgetőlapjait, kísérő tanulmányokkal és jegyzetekkel ellátva. A Veszprémben most megjelent kötet tanulmányai hét esztendő termékei, nagyobb részük elsősorban filológiai jellegű, mint ahogy a szerző írja előszavában, az alapkutatások tapasztalatait foglalja össze bennük. Rendkívül érdekesek, amelyekben a kettős én és a Gonosz kérdését fejtegeti, különös tekintettel Esti Kornél alakjára, akit sokan nem pusztán a szerző alteregójának tartanak, hanem mint Németh Andor, a sötét én kivetülését látják benne.

Arany Zsuzsanna tanulmányai hozzásegítik az olvasót, hogy végigkövesse a költő lelki fejlődésének ívét: "hogyan került át Isten baljáról, a dacos lator-korszakból Isten báljára, az Élet-Halál-Élet nagy ünnepére".