Kultúra

2012.04.23. 07:40

Álljunk be az örömteremtők sorába!

Bakonybél - A rendszerváltás óta eltelt 20 évet a magyar történelem egyik legrosszabb időszakának tartom. Mára kétmillió embernek nincs munkája, 30 százalékkal csökkent a születések száma, ötször annyian járnak iskolába úgy, hogy nem tudják őket megtanítani arra, amit az adott képzési forma vállalt. Lehet ennél több kárt tenni?

Varga Domokos Péter

Ezt a kijelentést dr. Kopátsy Sándor közgazdász, polihisztor tette a Bakony Hotelben, ahova mint a Bakony régi szerelmesét, Bakonybél első díszpolgárát hívták meg. Kopátsy Sándort Szále László, a Magyar Hírlap egykori főmunkatársa, szabadúszó újságíró kérdezte.

Az irányított beszélgetésbe bevonták a közönséget is, így az pezsgő vitafórummá változott. A 90 esztendős, de ebben az életkorban is rendkívül rugalmas észjárású tudós számtalan meglepő, de logikailag alátámasztott kijelentést tett.

Mondandójának visszatérő gondolata az örömteremtés volt, szerinte sokkal jobbkedvűen kell élnünk, különösen az értelmiségnek. Úgy fogalmazott, „álljunk be az örömteremtők sorába”. Ennek van egy nagyon egyszerű módja, ültessünk sok és sokféle fát, ami sokféle madárnak jelent életteret. A madarak csivitelése pedig önmagában is elegendő ahhoz, hogy jobb kedvünk legyen. Ehhez a hanghoz évezredek alatt hozzászoktunk, harmóniát, nyugalmat árasztott. Épp úgy, ahogy a víz csobogása és a tűz is. Az ember ma is beviszi a tüzet az otthonába, és nem tud szabadulni a látványától.

Faültetésben Kopátsy maga is jó példával járt elöl, Bakonybélben létrehozott egy botanikus kertet, ami most húsz éves, biológiai szempontból a legjobb korban van. Érzi, milyen jó visszatérni oda, ahol fát ültetett, ahol rácsodálkozhat a fa erősödésére, növekedésére.

Tamási Áron, akit ő nagyon szeret, azt mondta, azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Ő a Bakonyban is otthon van, Pénzesgyőrben közel 30 évig volt egy háza, amit nemrég adott el. Most budai otthona mellett Miskolcon vett házat, de ott is jól fogja magát érezni. Tamási Áront egy kicsit átértelmezve ő úgy gondolja, bárhol éljünk a világon, legyünk otthon benne.

A tűzről nem csak azért hiszi, hogy az ember barátja, mert évmilliók óta meleget, biztonságot jelent, hanem azért is, mert az ember agyának fejlődésében óriási szerepet játszott. A nyers élelmiszer megemésztéséhez rengeteg energia kellett, a tűz segítségével húst „elő lehetett emészteni”. A felszabaduló energiát az agy működtetésére lehetetett fordítani, ami fantasztikus távlatokat eredményezett. Beszélni sem azért beszél az ember, mert a gégerendszere alkalmas erre, az énekes madarak sokkal fantasztikusabb hangok kiadására képesek – utalt vissza kedvenc témájára -, mégsem tanultak meg beszélni. A beszéd az agy fejlettségének a következménye, ami további lehetőségeket – például társadalomszervezést – nyitott meg.

Az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélynek a túlnépesedést tartja. Ezt egy egyszerű számadattal támasztotta alá: ő 1922-ben született, a földön ekkor kétmilliárd ember élt. Ma hétmilliárdan lakják a bolygónkat, ami ennyi embert nem bír el, ez népességszám tönkreteszi a természetet. Kína sohasem tartana itt a fejlettségben, ahol ma, ha nem fékezik meg a népesség túlszaporodását, a távol-keleti ország ezzel lett világhatalom. De ha Európában sem terjed el a fogamzásgátlás és nincs a nagymérvű kivándorlás, akkor Európa sem tartani itt, ahol most. A fogamzásgátlást egyébként az emberiség legnagyobb forradalmának és a nők felszabadításának tartja.

Egy kissé átértelmezi Darwin evolúciós elméletét is. Evolúció van, de szelekció és mutáció csak ott történik, ahol változik a környezet. Ezer méter alatt, a mélytengerekben évmilliók óta pontosan ugyanolyan élőlények élnek, mint ma. A gazdaság fejlődésének is a változó környezet a motorja. A világgazdaság 80 százalékát azok a területek produkálják, ahol négy évszakos az éghajlat. Az embereket itt az ösztönözte, hogy alkalmazkodni és készletezni kell. Szemben a trópusokkal, ahol erre nem volt szükség.

Ebből a gondolatmenetből levezetve tartja abszurdnak az eurozóna parttalan kiszélesítését. Közgazdasági őrültség, hogy Finnországnak és Görögországnak ugyanaz legyen a pénze. A két országnak teljesen eltérőek a gazdasági lehetőségei és a jellemzői. Míg Finnországban úgy tartanak teheneket, hogy az ország éghajlata nem alkalmas a gabonatermesztésre, addig Görögországban akkor is megélnek az emberek, ha csak a föld termését gyűjtik össze, sem a készletezésre, sem a fűtésre nincsenek rászorulva.

A világ bajainak feltárása mellett Kopátsy Sándor töretlenül optimista. Az objektív tények is azzá teszik, hiszen csak az ő életében többet ment előre a világ, mint előtte ezer évvel. Azaz könnyebb jövő előtt állunk, mint amilyen múltat magunk mögött hagytunk – fogalmazott.

A 90 éves gondolkodó személyes életével kapcsolatban optimista: „Én tényleg hiszek abban, hogy fiatal maradtam. Ez szerencse kérdése is. Nem tehetek róla, fiatalnak születtem, csak sokáig élek.”

 

Magyarázta a tévében a mechanizmust

Magyarország egyik legismertebb közgazdászának több mint fél évszázados pályája a gazdasági reformprogramoktól a rendszerváltás privatizációjának ellenőrzésén át napjaink újszerű közgazdasági szemléletének megalkotásáig ível. Kopátsy Sándor 1922 február 27-én született Kaposváron. 1953 óta minden gazdasági reformprogramban részt vett, 1954-ben Nagy Imre számára is kidolgozott egy programot. Az 1956-os forradalom alatt a Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt. A forradalomban vállalt szerepe miatt a Kádár-rendszer mellőzött fekete báránya lett. Dolgozott az országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, alapítója a Pénzügykutató Intézetnek. A hatvanas években szerzője és kezdeményezője volt a Magyarázom a mechanizmust című sorozatnak. (Forrás: Wikipédia)

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!