Testvéreim a futásban

Négy fiú keresztben átfut a színpadon. Futás közben lépést váltanak: hol felgyorsulnak, hol lassulnak, de majdnem mindegy is, mert úgyis szinte egy helyben futnak. Mint a célfotón kimerevített, illetve felpörgetett mozdulatok. Nem néznek egymásra, mégis érzik egymást, mintha láthatatlan fonál kötné őket össze. Mindez nagyon sokáig tart. De minél hosszabbra nyúlik ez a futás, ez az életbalett, annál lenyűgözőbb. A reflektor csak az arcukat világítja meg. Küzdenek rendesen. Egyikük elesik. Játszanak vele, megrugdossák, feltámogatják. Másikuk leenged, mint egy gumibaba, váltakozva pumpálják és eresztik ki belőle a szelet. Közben összevesznek, labdáznak egymás fejével, barátokból ellenfelekké válnak, üldözőből üldözötté, vagy fordítva, ahogy a szituáció hozza. A végeredményt illetően mindegy is, mert úgyis formalinban végzik mindnyájan. Bejönnek egy szál lepedőben, mint az egyiptomi sírkamrák alakjai, és izmaikat mutogatva forgolódnak, mint a nagy botrányt kavart emberi test kiállítás tárgyai.

A Brothers Fehér Ferenc koreográfus és csapata új munkája, igazi Gesamtkunstwerk, összművészet, amelyben a mozgás mellett a filozófiának, képzőművészetnek, a zenének illetve a csendnek ugyanakkora szerepe van. A lényeg, hogy felfogásukban a színház az a hely, ahol nem hazudunk magunknak. Ahol olyanok vagyunk, amilyenek vagyunk, ahol nem akarunk valami másnak látszani. Amikor a gesztus magától értetődik, vagy legalábbis nagyon természetesnek hat, nem kell keresni. Amikor megszűnik minden különbség test és lélek között. S mivel ebben a mi időnkben, a mai korban élő fiatalokról van szó, stílusukban hozzák ennek a generációnak a sajátosan morbid, (ön)ironikus humorát. Experimentális, alternatív jellegű előadásuk hívószavai a testvérek, illetve élet.

Hasonló felfogás köszön vissza Mándy Ildikó  Ő és Ő című koreográfiájában, ennek záloga többek között Dózsa Ákos táncos, aki mindkét produkció oszlopos tagja. Az Ő és Ő modern Rómeó és Júlia, egy fiú és egy lány emlékezetes kirándulása, emlékezetükben képről képre újrapörgetve. Nagyszerű táncosok szórakoztató improvizációja az örökzöld témára. Improvizáció alatt saját sokszor vicces, önironikus érzéseik megfigyelését és kivetítését értem.

A Tánc Fesztiválja második napján láthatta még a veszprémi közönség a Közép-Európa Táncszínháztól és a Gangaray Dance Companytól az ArTeRrort. Nagyon teátrális táncgimnasztika a kortárs tánctechnikák és a keleti harcművészet elemeinek vegyítésével, egyfajta összegzése az általuk kikísérletezett technikának.