Szabadban is legyen védett helyen az autó

A ponyvagarázs szükségmegoldás, de a gépkocsi számára védelmet biztosít a hosszabb parkolások esetén a víz, a szennyeződés, a napfény és kisebb sérülések ellen. Élettartama azonban csak néhány évre tehető.

Közterületen nem állíthatjuk fel, de magántelken a terület tulajdonosának az engedélyével igen. Nem kell hozzá építési engedély. Nem az egyszerű autóponyva használata a legkönnyebb, azt pedig akár közterületen parkoló járműre is rátehetjük, azonban vannak hátrányai is. A használata nehézkes, főként, ha szeles az idő. A talajpárától nem védi a járművet, fokozottan fennáll a korrózió veszélye, mivel a karosszéria nem szellőzik a ponyva alatt.

A nyári melegben az utastér felmelegedését jelentősen gátolják a félponyvák, és azok felhelyezése sem nehéz. Fontos, hogy az anyaga fényvisszaverő és UV álló legyen.

A pár ezer forintos ponyvák inkább csak ideiglenes megoldásnak tekinthetők, ne várjunk tőlük sokat és hosszú időtartamot. Amennyiben a ponyva mellett döntünk, készíttessük azt méretre, és úgy rögzítsük, hogy ne mozoghasson a karosszérián szeles időben sem, ne karcolja azt össze.

Választhatunk már jégeső ellen védő ponyvát és olyat is, amely a kocsi tetején mágnessel rögzített dobozból motorosan tekeredik ki a távirányító utasítására. Annak csak a négy sarkát kell rögzíteni. Nagyjából százezer forintért még napelemes változatban is megvásárolható.

A ponyvagarázs azonban ennél komolyabb védelmet nyújt. Annak méreténél vegyük figyelembe, hogy az autóénál nagyobb legyen, hogy beállás előtt és után könnyebb legyen a ki- és beszállás. Ezek között van összecsukható változat, de azok kezelése nem éppen egyszerű. A zártszelvényű, hajlított vázlemezek a talajhoz szilárdan erősíthető csuklópont körül elforgathatóak, erre erősítik rá rögzítő fülekkel a védőponyvát. Azonban ha esőben és hóban nincs megfelelően kifeszítve a ponyva, a csapadékvíz megállhat azon, úgy pedig már nehezebb a kinyitása.

Tanácsos megoldani a garázs körüli vízelvezetést is, különben a csapadék még a belső térbe is beszivároghat, a ponyva alá, ahol megnő így a páratartalom. A szellőzőfülek ugyan segítenek ezt megakadályozni, de erős szélben a ponyva felfúvódhat és a feszülés sérülést okozhat. A jó szellőztetés kellő védelmet adhat a járműnek az eső és a hó, sőt, a jégeső ellen is. Figyeljünk rá, hogy a váz védve legyen a korróziótól.

A sátorrendszerű ponyvagarázsok használata sokkal egyszerűbb. A szerkezet ott szilárd egységet képez, a tető lehet a szokványos sátortető, kombinálva akár fényáteresztő ponyvabetéttel, hogy világosabb legyen a belső tér. Léteznek domború tetejű változatok is, sőt, kerékpárhoz és quadhoz ugyancsak gyártanak zártszelvény vázú ponyvagarázst. Olyan udvari beálló szintén kapható, amelynek csupán teteje van.

A ponyva anyaga többnyire vízhatlan pamutvászon vagy textilbetétes PVC, ez pedig kellőképpen vastag, impregnált, UV álló, és különféle színek közül választhatunk. A hőtűrésük 30 és 70 Celsius-fok közötti, ugyanakkor jelentős a szakítószilárdságuk. A vázra minden esetben sűrűn kell rögzíteni, mert az erős szél igénybe veszi a ponyvát.

Egy és két oldalról nyitható típusok ugyancsak léteznek, de akár a garázs egyik oldalán is fel lehet nyitni a ponyvaborítást, hogy ne csak garázs céljára legyen használható.