emlékezés

2021.04.03. 11:08

Harminc éve halt meg Graham Greene angol író

A csendes amerikai című világsikert aratott regény szerzője, a múlt század egyik legolvasottabb brit írója.

Harminc éve, 1991. április 3-án halt meg Graham Greene, A csendes amerikai című világsikert aratott regény szerzője, a múlt század egyik legolvasottabb brit írója. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:

A Londonhoz közeli Berkhamsted városkában született 1904. október 2-án. Iskoláit abban az intézményben végezte, amelynek igazgatója az apja volt. Az iskola légköre meglehetősen deprimálta, többször kísérelt meg öngyilkosságot, ezért pszichoanalitikus is kezelte. Tanulmányait Oxfordban, a Balliol College-ban fejezte be, 1927-ben megnősült és katolizált. Először Nottinghamben újságíróskodott, később a Times szerkesztője, majd filmkritikus és irodalmi szerkesztő volt.

A II. világháború alatt a brit külügyminisztériumban, majd Sierra Leonéban az MI6 hírszerző szolgálatnak dolgozott, főnöke az a Kim Philby volt, akiről később kiderült, hogy a szovjetekhez átállt kettős ügynök. Gyakran utazott szülőföldjétől távoli vidékekre, a hatvanas évektől Franciaországban, majd Svájcban élt, a Genfi-tó partján fekvő Vevey városában hunyt el 1991. április 3-án.

Irodalmi pályáját lírikusként kezdte, igaz, az 1925-ben megjelent Babbling April (Fecsegő április) című verseskötete nem aratott sikert. Ezt követően prózát kezdett írni, első regénye 1929-ben jelent meg A számkivetett címmel.

Igazi hangjára az 1932-ben megjelent Az isztambuli vonat című regényével talált rá, a fordulatos cselekmény krimiszerű, de mély és összetett erkölcsi tartalmat hordoz. Következő népszerű, szórakoztató művei a politikával, a nemzetközi tőke manipulációival foglalkoznak, egy üldözött hőssel a középpontban. Egyik legjobb regényének az 1940-es Hatalom és dicsőséget tartják, amely egy iszákos, a hatóság által üldözött mexikói papról szól, aki a vallásüldözés idején el akarja látni egyházi feladatát, és végül kétségektől gyötörve, de vállalja a vértanúságot.

Műveiben egzotikus helyszínek adnak hátteret a szenvedés és szenvedély drámáinak, amelyek a civilizált világban tompábbak lennének. A Sierra Leonéban játszódó A kezdet és a vég egy gyarmati tiszt hanyatlását követi nyomon, aki szánalomból segít a csempészeknek, s végül öngyilkosságra kényszerül. Kongóban játszódik a Gyógyulás, amelynek hátterét a gyarmat függetlenné válása adja. Egyik legnépszerűbb regénye, A csendes amerikai Vietnamban, az ötvenes évek franciaellenes felkelése idején játszódik, s azt példázza: a politikai naivitás nem mentség a bűnök és terrorakciók elkövetői számára. A Havannai emberünk a forradalom előtti Kubában működő titkosszolgálatok karikatúráját adja, az Utazások nagynénémmel cselekménye az abszurditásba hajlik, ám figurái élő alakok. Későbbi könyvein – A tiszteletbeli konzul, Az emberi tényező, Ismerkedés a tábornokkal – érződik némi hanyatlás, több bennük az írói fogás. Greene-nek egyébként volt hajlama az öniróniára, több pályázaton is indult, amelyen az ő parodizálása volt a feladat, s az egyiken – persze álnéven – második díjat kapott.

Greene hite a magasabb erkölcsiség utáni vágy, katolicizmusa pozitív lázadás, a baloldallal, az elnyomottakkal rokonszenvez. Könyveiben a szabadságot kereső egyén áll szemben a konkrét elnyomással, hősei magányos ellenállók, de harcuk nem reménytelen, művei mélyen optimisták. Szereplői bűnös világban élnek, amelyet a veszély, az erőszak és a fizikai pusztulás ural. Fő témája a bűn, a bukás, az egyénben zajló erkölcsi, lelki harc, visszatérő figurái: a rendőr és a pap a földi és égi hatalom kettősségét, a bűn evilági és a kegyelem földön túli voltát fejezik ki. Népszerűségét művei izgalmas cselekményének, elbeszélőkészségének, a gyors epikus részekkel váltakozó valósághű párbeszédeknek köszönheti.

Számos regényéből (A csendes amerikai, Havannai emberünk, A tiszteletbeli konzul, Utazások nagynénémmel) film is készült, és írt néhány eredeti forgatókönyvet is, amelyek közül A harmadik ember a legismertebb. Egyetlen film erejéig ő maga is feltűnt a filmvásznon, Francois Truffaut Amerikai éjszaka című mozijában egy biztosítási brókert alakított.

Munkásságáért több rangos elismerést is kapott, többek között 1968-ban Shakespeare-, 1981-ben pedig Jeruzsálem-díjat.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget