<u>Alváskiegészítő még nincs</u>

Francia szakemberek szerint az emberiség mostanra elérte fiziológiai képességeinek határait, annak 99 százalékánál tart, míg az első újkori olimpia idején ez a mutató még 75 százalékos volt. Prognózisuk szerint az elmúlt évszázadra jellemző látványos fejlődés hamarosan alábbhagy, egy generáció múlva minimális különbségekkel dőlhetnek csak meg a csúcsok, bár a doppingolás és a technika azért hozhat jelentősebb változásokat. A jelenleg zajló nyári játékok egyik főszereplője, az amerikai úszó, Michael Phelps csodaszámba megy, amilyen számban indult, abban gyakorlatilag világcsúcsot döntött. Cáfolja, hogy doppingolna, a pizzára, illetve a kifőtt tésztára - vagyis az állóképességi sportokhoz fontos szénhidrátfeltötés legjobb eszközeire - esküszik, na, meg a sok alvásra.

A BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetének adjunktusa több világrekorddal büszkélkedhet: például a 24 órás stadionbeli futás során 250 kilométernél is többet teljesített, ezzel (is) világcsúcsot döntött. Bérces Editet, a zalaegerszegi Zalatriatlon ultramaratoni futóját a teljesítőképesség határát firtatva kérdeztük egyebek mellett a fegyelmezett életmódról, arról, mi jellemzi táplálkozását, miként regenerálódik, illetve mi a véleménye a teljesítménynövelőkről.

- Érdekes módon minden hivatásos és amatőr érdeklődő a táplálkozásban keresi a titkot. Azt viszont nagyon kevesen kérdezik, hány órát alszom naponta. Pedig az egészséges életmódnak a rendszeres alvás legalább annyira feltétele, mint a táplálkozás. Talán azért is hallunk róla kevesebbet, mert az alváskiegészítők még kisebb üzletet jelentenek, mint a táplálékkiegészítők... - válaszolta Edit. - Ami a táplálkozást illeti, nem vagyok válogatós és semmiféle korlátozással nem kínzom magam, ugyanakkor indokolatlanul nem szedek kiegészítőket. A vérképemet rendszeresen figyelem, és a laborban kimutatott hiányokat igyekszem komplex módon pótolni. Öröklötten krónikus vashiányom van, de oda kell figyelnem a kalcium és a magnézium pótlására is. Ásványvizet sem sokat fogyasztok, mert jó minőségű az egerszegi csapvíz is. A regenerálódás legjobb módja viszont szerintem továbbra is az alvás...

Ha van is határa teljesítőképességének, arról nem szívesen beszél, mert az erősíthetné agyában a negatív üzenetet. Úgy gondolja, folyamatos állóképességi végsebességét már elérte, sőt, visszaesőben van, ám a hatnapos futással csak most ismerkedik, és ebben még rengeteg a lehetősége. Júniusban, Franciaországban például 30 kilométerrel javította meg a magyar csúcsot. Nem látja, nem is akarja látni a lábai által legyőzhető leghosszabb távolságot.

- A leghatékonyabb teljesítménynövelő szerintem a kemény edzés és a rendíthetetlen hit - jegyezte meg. - De ha a teljesíménynövelő mint eufémizmus csupán a doppingra, pontosabban a nem megengedett teljesítményfokozók alkalmazására vonatkozik, azt teljes mértékben elvetem. Szakemberek megdöbbenéssel számoltak be egy olyan külföldi felmérésről, melyben a megkérdezett egyetemisták 90 százaléka bevenné azt a csodaszert, amely egyrészt garantálja, hogy olimpiát nyer vele, másrészt viszont biztos nem éli meg az 50. születésnapját. A szomorú eredményt nem a 90 százalékban látom, hanem abban, hogy az én kérdésemet fel sem tették nekik: tudnának-e nyugodtan aludni abban a tudatban, hogy nem tisztán győztek? A fentiek, vagyis az eltorzult értékrendszer miatt egyre kevésbé bánom, hogy anyagilag nem jövedelmező sportágat képviselek...

A Carbona Triatlon SE Keszthely 47 esztendős sportolója, Böröcz László tíz esztendeje kezdett triatlonozni, addig nem sportolt versenyszerűen. Szeniorok között méretteti meg magát, olyanokkal szemben áll ki, akik korábban megkapták azt az alapot, terhelést, amit neki az elmúlt évtizedben kellett megszereznie.

- Már az első verseny után megfogalmazódik az emberben, hogy legközelebb jobban szeretne szerepelni - hangsúlyozta a Balaton-parti versenyző, az ironman megmérettetések rendszeres résztvevője. Hozzátette, szerinte ennek megvalósításához az elvégzett munka, a táplálkozás és a regenerálódás a legfontosabb. Idővel a sportoló megismeri a szervezetét, annak reakcióit, pontosan tudja, hogy például egy tizenegyórás megmérettetés során vagy éppen a napi négy-hét órányi edzés előtt mit és mennyit fogyaszthat. - Sokféle táplálékkiegészítőt kipróbáltam, de a tapasztalatom az, hogy ezek összetevői között van olyan, melyet a szervezet befogad és olyan is, melyet a máj méregként kezel. Úgy vélem tehát, hogy a komplex táplálkozás a legideálisabb, azzal nem árthat az ember. A teljesítéshez nem csak az lényeges egyébként, milyen állapotban van a test, hanem az is, milyen állapotban van a psziché.

Akármilyen orvosi háttér is áll a versenyzők mögött az élsportban, az edzésmunkát nem lehet megspórolni, mondta. A sikerhez lényeges a tehetség, amit a genetika határoz meg, de szükséges a megfelelő családi háttér, a környezet is, továbbá a szorgalom és az alázat a sport, a teljesítmény iránt.

- A kudarc is kell az eredményességhez, az állandó siker ugyanis nem jelent motivációt - jegyezte meg végül.

A cikk elején úszással kezdtünk, hát úszóedzőt is kérdeztünk a témában. A zalaegerszegi EuropTec-Zalavíz ZÚK edzője, Horváth Csaba példát is hozott válaszában. Egyik ifjúsági versenyzője, Szekeres Dorina nemrégiben Belgrádban az ifjúsági Európa-bajnokságon 10. lett. Ehhez az egyébként szép eredményhez - mely természetesen fényévekre van az olimpián látottakhoz - a verseny előtti időszakban napi 16-17 ezer métert úszott, vagyis 6 órát töltött a vízben, emellett 2 órát tornázott is... Nem profi, iskolába jár és nincs mögötte orvosi stáb.

Egy tréner egyébként 6-10 éven át dolgozik versenyzőivel egy meghatározott edzésrendszerben, a fiatalok fokozatosan kapják a terhelést. Horváth Csaba nem hiszi egyébként, hogy a magyar úszósportban jelen lennének az illegális teljesítménynövelők. Már csak azért sem, mert hazánkban nincs ebben a műfajban annyi pénz...

- A jó teljesítményhez figyelni kell az étkezésre, a regenerálódásra, a napi ritmusra - hangsúlyozta a tréner, aki amúgy hat-hét éve edzi most 16-18 éves versenyzőit. - Ezek a gyerekek pontosan tudják már, mely időszakban hogyan étkezzenek, mennyit pihenjenek. Sajnos az orvosi háttér Magyarországon nem olyan, amilyennek lennie kellene, és ennek kapcsán természetesen nem a doppingra gondolok, hanem arra, hogy egy szakember különféle mérésekkel segítheti a munkát, meghatározhatja, mikor mennyire terhelhető adott sportoló, dönthet étrendkiegészítőről, pihentetésről.

S, hogy mi a helyzet a tudománnyal? Vannak pszichés pluszok, melyek segíthetnek. Az úszódressz fontos, de attól, hogy speciális ruhát visel valaki, még nem lesz világbajnok. Ez inkább két ugyanolyan képességű sportoló esetében lehet jelentős, miként az úszóknál a teljes szőrtelenítés is.

Arról, hogy az élsportban, az olimpián, Magyarországon mennyire lehet jelen a dopping, annyit mondott:

- Biztosat nem állíthat az ember, azt szokták mondani, hogy az doppingol, aki megbukik... És akkor a sportpolitikáról, arról, kit, mikor és hányszor vizsgálnak, még nem is beszéltünk...

Horváth Csaba edző elmondta, az idők folyamán változnak, fejlődnek az edzésmódszerek,

ez is hozzájárul az eredmények alakulásához, ugyanakkor meg-megjelenik egy-egy sportoló, aki megelőzi a korát. Ilyen volt annak idején Darnyi és Egerszegi, és ilyen lehet Phelps is. 

Horváth Csaba edző elmondta, az idők folyamán változnak, fejlődnek az edzésmódszerek,   ez is hozzájárul az eredmények alakulásához, ugyanakkor  meg-megjelenik egy-egy sportoló, aki megelőzi a korát. Ilyen volt annak idején Darnyi és Egerszegi, és ilyen lehet  Phelps  is. A fiatalok 90 százaléka bevenné a csodaszert, ha olimpiát nyerhetne