Olvasó

2013.04.26. 15:50

Boldog diákévek

Azt hiszem, Szentkirályszabadján még nem volt olyan első osztályos tanuló, mint annak idején én.

Még ahhoz is kisebb átalakításokra volt szükség, hogy egyáltalán bejuthassak az osztályterembe, mert a kerekes széket nem lépcsőjárásra találták ki. Emlékszem a sok kíváncsi pillantásra, amikor az első tanévnyitón begördültem a tornaterembe: vajon mit akar itt ez a fura kissrác?

De pár nap múlva már mindenki ismert és az osztálytársaimmal is hamar összebarátkoztam. Mariann néni nem ismert tréfát, ha írásról, olvasásról vagy számolásról volt szó: alaposan megdolgoztatott minket.

Nekem saját kísérőm is volt, aki segített abban, amit egyedül nem tudtam elvégezni sajnos, ez a feladatmegoldásokra és a felelésekre nem vonatkozott. A szakemberek szerint kész csoda, hogy helyt tudtam állni az alsó tagozatban. Szerintem ehhez a csodához a saját erőfeszítéseimen kívül sok jó ember összefogására volt szükség.

 

A tolókocsiban elöl Wessetzky Dániel volt szentkirályszabadjai, most padányis diák, mögötte osztálytársa, Tóth Kálmán áll

Az iskola logopédusa, Anikó néni nemcsak a helyes és szép beszédre tanított meg, hanem a tanuláshoz szükséges képességeimet is fejlesztette (figyelem, koncentrálás, memória). Ha hiszitek, ha nem, nyolcadikban egy szavalóversenyen még különdíjat is nyertem! Nagyon jók voltak az ünnepségek, az iskolai kirándulások, a kulturális programok.

A számítógépterembe nem volt könnyű felbotorkálni (felsőben az osztálytársaim vittek fel), de azoknak a számítógépes ismereteknek, amit itt szereztem, a mai napig nagy hasznát veszem. A nagy próbatétel természetesen a felvételi és a továbbtanulás volt. Mindkettő jól sikerült, úgyhogy most a Padányi Biró Márton Katolikus Gimnázium 9. reál orientációjú osztályába járok.

Mindenki attól tartott, hogy sokat fogok rontani az általános iskolai eredményeimen, hiszen a gimnázium már valóban kemény munkát kíván. De itt is sokan mellém álltak, és az első félévet 4-es átlaggal zártam. Ezzel a harmadik vagyok az osztályban. Remélem, hogy ezt az átlagot tartani is tudom, és sikerül leérettségiznem.

Köszönöm mindenkinek, aki segített, hogy az általános iskolát jó eredménnyel végezhessem el. A többi már csak rajtam áll.

Wessetzky Dániel, volt szentkirályi diák,
Szentkirályszabadja


Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!