Legyen fahéjillat, szeretet

Ad, simogat, vigasztal, igyekszik csodát tenni. Rendezvények, gyűjtések tömkelege bizonyítja: az emberi szívek éreznek, egymásba kapaszkodva ünnepelnek, kézen fogva várnak csodára. Rohanó hétköznapjaink után jó lesz kicsit lecsöndesedni, elveszni a gyertyák fényében, magunkba szívni a forralt bor és a karácsonyfa illatát, lelassulni, csak a pillanatnak élni. Jó, hogy van az ünnep.

Alkalmat ad megélni mindazt, amit a szürke hétköznapok már-már elmosnak, elhalványítanak. Ilyenkor jobban figyelünk idős édesanyánk megfáradt kezére, munkában meggyötört apánk arca kissé kisimul, a gyerekek is máshogy nevetnek, a hű házőrző jutalmat kap éves munkájáért, s a messzi távolból betlehemezők hangja hallik. Meleg, szép az ünnep. Körülölel, elhiteti velünk, hogy van szeretet, gondoskodás, emberség. Meg kéne próbálni ezt a hitet megőrizni. Hogy béke legyen, szeretet, fahéj illat és mosoly az arcokon.