Bátrak emlékezete

2018.05.26. 11:31

Ez a hősök és a honvédelem hétvégéje

Egész hétvégén, országszerte színes programokkal várja az érdeklődőket a Magyar Honvédség.

Beluzsárné Belicza Andrea, a Honvédelmi Minisztérium (HM) sajtófőnöke az M1 aktuális csatornán szombaton elmondta: a hétvégén kettős ünnepet tart a honvédség. Szombaton, a május 21-ei honvédelem napja alkalmából több laktanyában nyílt napot tartanak, a fővárosban a központi rendezvény a Városligetben van. Az érdeklődők megismerkedhetnek a többi között a haditechnikai eszközökkel, a toborzók, a vegyvédelmi területen dolgozók munkájával. Szolnokon repülőbemutatót is tartanak – mondta.

Emellett május utolsó vasárnapján, a magyar hősök emlékünnepe alkalmából a katonai és civil hősökre emlékeznek. Ennek alkalmából, jellemzően az önkormányzatokkal együttműködve, megemlékezéseket, koszorúzásokat tartanak több helyen az országban – ismertette a HM sajtófőnöke.

A hősök napja

Az Országgyűlés által 2001. június 19-én elfogadott törvény értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján – az idén május 27-én – emlékeznek „az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért.

Az ünnep eredete az 1917. évi VIII. törvényre vezethető vissza, mely arra kötelezett minden magyar települést, hogy méltó emléket állítson „a most dúló háborúban” (az első világháborúban) elesett hőseinek. E törvény elfogadásától 1938 végéig 1086 világháborús emlékművet emeltek Magyarországon. Nem mindegyik volt szobor, akadt település, ahol a hősök kertjében fejfákat állítottak az ismeretlen vagy távoli helyeken eltemetett katonáknak, máshol fát ültettek, esetleg táblát helyeztek el a hazáért életüket áldozók nevével.

Az 1924. évi XIV. törvénycikk minden esztendő májusának utolsó vasárnapján nemzeti ünnepként bevezette a hősök emlékünnepét. Az időpont mellett gyakorlatias szempontok miatt döntöttek: a mezőgazdasági munkák ekkor még nem vonták el a gazdákat az ünnepléstől, a sírok díszítéséhez viszont már volt elegendő virág. A második világháború alatt, 1942-ben a hazáért életüket áldozó hősök megünneplését kiterjesztették az 1938 után elesettekre is, akiknek nevét bevésték az első világháborús emlékművekbe.

A második világháború után, 1945-ben még megtartották a hősök emlékünnepét, de már szerényebb keretek között. A szovjet vezetésű Szövetséges Ellenőrző Bizottság ezután egyre határozottabban követelte az ünnep megszüntetését, és a kommunisták elérték, hogy az általuk elfogadhatatlan tartalmúnak minősített emlékünnep kikerüljön a nemzeti ünnepek köréből. Sok helyen még ezután is megemlékeztek az elesett katonákról, de csak halottak napján.

A rendszerváltás után a történelmi igazságtétel részeként a budapesti Ludovika épülete előtt újból felállították a hősök emlékművét, és ismét fejet hajtanak a világháborúk hősi halottainak, katona- és polgári áldozatainak emléke előtt. Az ünnepen azokra a névtelen hősökre emlékeznek, akik Szent István óta életüket áldozták a hazáért.

(Forrás: Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga)

 

 

 

Az M1-en minden órában foglalkoznak a honvédelemmel, többször élő kapcsolásokkal a helyszínekről.

 

Borítókép: Katona a magyar hősök emlékünnepe alkalmából rendezett ünnepségen 2009-ben.

Forrás: MTI / Bruzák Noémi

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában