Csák János: hosszú távú célok megfogalmazása az új tárca célja

Hosszú távú célok megfogalmazása, aktív reagálás a felmerülő problémákra és proaktív jövőalakítás az újonnan létrehozott, a kultúráért és innovációért felelős minisztérium célja - mondta a miniszteri poszt várományosa a magyarországi nemzetiségek bizottsága előtti meghallgatásán csütörtökön.

Csák János szerint fontos, hogy az új minisztérium gondolkodásmódjába is beépüljön a hosszú távú célok látása, képes legyen aktívan reagálni az új problémákra, mint amilyen az elmúlt időszakban a migrációs válság vagy a koronavírus-járvány volt.

Emellett ki kell választani azokat a területeket, amelyeken Magyarország képes proaktívan alakítani a jövőt.

Hozzátette: Magyarországnak rendelkezésére áll az a pénzügyi és emberi erőforrás, amellyel képes lehet arra, hogy részt vegyen a nemzetközi innovációs ökoszisztémákban.

Kiemelte: Magyarország, a Kárpát-medence és egész Európa jövője két oszlopon áll: a kultúrán - beleértve a családot is - és az innováción.

Arról is beszélt: 

az új tárca kialakítása mögött az az elképzelés állt, hogy az emberi élet egy hosszú utazás, amely a családban kezdődik, az iskolában folytatódik, majd egyesek a szakképzésbe, mások egyetemre kerülnek. Később van, akiből tudós lesz, másokból vállalkozó. Végezetül pedig mindent áthat az innováció

 - jelentette ki.

CSÁK János; RITTER Imre
Csák János kulturális és innovációs miniszterjelölt (b) és Ritter Imre, az Országgyûlés magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke, német nemzetiségi képviselõ kezet fog Csák János meghallgatásán a bizottság ülésének kezdete előtt az Országházban 2022. május 19-én
Forrás: Kovács Tamás

Ritter Imre német nemzetiségi képviselő, a magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke a nemzetiségek legégetőbb problémájaként beszélt a nemzetiségi pedagógusképzésről, ezen belül a kis szakok létének fontosságáról, valamint az oktatás minőségi garanciáinak javításáról.

Több nemzetiségi szószóló is felvetette egy nemzetiségi befogadószínház létrehozásának szükségességét, azzal érvelve, hogy a felnövekvő generációkat a színház hatékonyan képes bevonni a nemzetiségi kultúra őrzésébe.

Szó volt arról is, hogy a hagyományos családmodell eltűnésével az anyanyelvi, így a nemzetiségi anyanyelvi oktatás is áthelyeződik a nevelési, oktatási intézményekbe, ezért is létfontosságú a nemzetiségi pedagógusképzés.

A nemzetiségi szószólók azt is kérték, hogy a jövőben a más országokkal kötött, a nemzetiségeket is érintő szerződéseket az előkészítési fázisban mutassák meg az érintett nemzetiség képviselőinek.

Csák János a felvetésekre reagálva kijelentette, nyitott az együttműködésre és az egyeztetésekre mind a pedagógusképzéssel, mind a szerződésekkel, mind pedig a befogadószínházzal kapcsolatban.

Fontosnak nevezte, hogy a nemzetiségek a híd szerepét töltik be Magyarország és a nemzetiség anyaországa között, és meglátása szerint az anyaországok fontos szakmai segítséget adhatnának a pedagógusképzésben is.

Megjegyezte: a nemzetiségi pedagógusképzésben érdemes lenne szakkollégiumi rendszerben is gondolkodni a jövőben.

Csák János kinevezését kulturális és innovációs miniszterré a magyarországi nemzetiségek bizottsága 12 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában