2022.08.31. 13:36
Mit titkol a baloldal az amerikai kampánytámogatásokról?
Egyetlen baloldali párt sem válaszolt az Origo kérdéseire azzal kapcsolatban, hogy egy Soros Györgyhöz köthető szervezet miért adott százmilliókat Márki-Zay Péternek, és azt mire használták fel. A baloldal nem véletlenül titkolózik a kampánypénzek kapcsán, mivel jól tudják, hogy súlyos eljárások indulhatnak ellenük, ha bebizonyosodik, hogy törvénytelenül jutottak százmilliókhoz.
Márki-Zay Péter az Egységben Magyarországért nagygyûlésén Budapesten, a Mûegyetem rakparton 2022. március 15-én.
Forrás: MTI
Fotó: Szigetváry Zsolt
Milliárdokat kaphatott törvénytelenül a baloldal a választási kampányban az Egyesült Államokból, ezt árulta el véletlenül Márki-Zay Péter a hétvégén. A baloldal bukott miniszterelnök-jelöltje azt is bevallotta, hogy még júniusban is érkezett pénz és kampányszámlákat fizettek belőle. A kampánytámogatást összegyűjtő (vagyis az eredeti forrásokat eltüntető, "tisztára mosó") szervezet körül csak olyan személyek bukkantak fel, akik ezer szállal kötődnek Soros Györgyhöz.
A bukott baloldali jelölt azt állította: a támogatás egy Action for Democracy nevű amerikai alapítványtól érkezett, amely közvetlenül a magyar választás előtt jött létre, és feladata a szavazás eredményének befolyásolása volt. Márki-Zay nem tagadta egyértelműen, hogy Soros György támogatta, csupán annyit mondott, ezt nem hiszi.
Az amerikai szervezet ügyvezető igazgatója, az a New Yorkban élő Korányi Dávid, aki Bajnai Gordon főtanácsadója volt 2010 előtt, jelenleg pedig Karácsony Gergely nemzetközi kapcsolatait szervezi. Korányi urizáló életmódjával került a hírekbe idén tavasszal.
Sunnyognak a baloldali pártok
A kampányfinanszírozási botránnyal kapcsolatban az Origo megkereste a Márki-Zayt támogató hat pártot is. Az alábbi kérdéseket tették fel a Demokratikus Koalíciónak, a Jobbiknak, az MSZP-nek, a Momentumnak, az LMP-nek és a Párbeszédnek:
- Mennyi pénz érkezett a kampányban az Egyesült Államokból?
- Milyen kiadásokat fizettek ki ebből?
- Mit kértek az amerikaiak a pénzért cserébe?
A baloldali pártok két napja nem válaszoltak a lap kérdéseire, tehát valamilyen titkolnivalójuk, rejtegetnivalójuk lehet a több százmilliós támogatással kapcsolatban.
Mit kért cserébe Soros György?
A botránnyal kapcsolatban Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója elmondta, ez egy újabb olyan ügy, amelyben Márki-Zay Pétert és a teljes baloldalt hazugságon kapták. Szerinte az eset jogi aggályokat is felvet, mert pártot külföldről nem lehet finanszírozni.
Hozzátette, Márki-Zayék „visszaéltek a joggal", amikor egy egyesület számlájára kapták külföldről a pénzt. Az már csak hab a tortán, hogy a szervezet, amelyik több száz millió forintot utalt Márki-Zayéknak, ezer szállal kötődik Soros Györgyhöz – egészítette ki.
Úgy vélte, tiltott kampányfinanszírozásnak minősülnek a hódmezővásárhelyi polgármester szervezetéhez juttatott anyagi források. Kiemelte: Márki-Zay átverte a magyar embereket, beleértve a saját szavazóit is, mert külföldi befolyás alatt volt, és ezért a pénzért az adományozók „szoktak kérni valamit". A kommunikációs igazgató végül feltette a kérdést: mit kért Soros György a sok száz millió forintért?
Hivatalos vizsgálat indulhat a baloldal milliárdos amerikai kampánytámogatása miatt
Ifj. Lomnici Zoltán a botránnyal kapcsolatban azt mondta az Origónak, hogy már az idei kampány elején súlyos jogi és pénzügyi aggályokat vetett fel, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje mögött nem párt (pártalapítvány), hanem egyesület állt, és az említett fejlemény a fenntartásokat igazolja. Három évtizedes garanciális szabály, hogy a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény, azaz a Párttörvény 4. § (3) bekezdése értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. Az a párt, amely az említett rendelkezéseket megsértve fogad el vagyoni hozzájárulást, köteles annak értékét – az Állami Számvevőszék felhívására – tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni - fogalmazott a Századvég jogi igazgatója. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani, illetve a párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell.
Ugyanez a mögöttes jogszabályi védelem az egyesület esetében nincs meg, ugyanakkor az ügyészség törvényességi felügyeleti hatásköre keretében vizsgálódhat gazdasági-pénzügyi vonatkozásban is.
A pártokra – az egyesülési jog alapján létrejövő más szervezetekhez viszonyítva – köztudottan eltérő és szigorúbb jogi előírások vonatkoznak bizonyos területeken, így ha a politikai baloldal úgy dönt, hogy nem pártot állít a listavezetője mögé – mint ahogy tette azt az áprilisi választásokkal összefüggésben – ezzel pénzügyileg átláthatatlanná, jogilag vitathatóvá, sőt támadhatóvá teszi a kampányát - tette hozzá.
A szakértő szerint kampányfinanszírozás tekintetében – általánosságban – nem az egyesület, hanem a vele az adott kampányban együttműködő pártok szempontjából kell a befolyt pénzeket és azok felhasználását vizsgálni, azaz hogy az érintett egyesület juttatta-e vagyoni előnyhöz a rendelkezésre álló pénzügyi forrásaiból a vele összefogó, egységesen fellépő pártokat.
Az Állami Számvevőszék gyakorlata alapján széles körben megvalósulhat a burkolt vagy tiltott pártfinanszírozás, amely megállapított összeget aztán felszólítást követően, mint tiltott vagyoni előnyt, az érintett pártoknak be kell fizetniük a költségvetésbe.
Ráadásul 2014 januárjától az Országgyűlés jelentősen szigorította a tiltott támogatások szabályozását, így tilos a jogi személyektől és nem magyar állampolgár természetes személyektől származó vagyoni hozzájárulás elfogadása.
