Sajtótájékoztató

2023.12.11. 15:29

Szijjártó: a kormány nem enged a nyomásgyakorlásnak az ukrán EU-csatlakozási tárgyalások ügyében (videó)

Magyarország nem enged semmifajta nyomásgyakorlásnak, zsarolásnak vagy kecsegtetési kísérletnek Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését illetően, nem hajlandó összekeverni a történelmi-stratégiai és a taktikai dimenziókat - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

MW

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozóján Brüsszelben 2023. december 11-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Virginia Mayo

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy "elképesztő nyomásgyakorlás zajlik mind a politikai, mind a médiatérben" annak érdekében, hogy a kormány annak ellenére hozzájáruljon az ukrán csatlakozási tárgyalás megindításához, hogy erre nem alkalmas a helyzet jelenleg.

Ezt elfogadhatatlannak nevezte, és kiemelte, hogy

 nem fogják feladni a nemzeti érdekeket, a szuverén döntéshozatal jogát.

"Ez nem egy taktikai pozíció részünkről, hanem megalapozott pozíció, hiszen ennek a kérdésnek, hogy mikor kezdődnek a tárgyalások Ukrajnával a csatlakozásról, történelmi síkon is nagyon komoly hatásai lesznek" - fűzte hozzá.

Majd hangsúlyozta, hogy az integráció szabályok által körülírt folyamat, nem "szabadgyakorlat", hiteles elbírálás, az EU egységének fenntartásával járó előkészítés után van csak lehetőség bármilyen döntésre is, márpedig ezek a feltételek Ukrajna esetében nem állnak fenn.

Aláhúzta:

 hamis az Európai Bizottság értékelése, miszerint Kijev a hét előfeltételből négyet is teljesített.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy hazánk támogatja a szorosabb, kölcsönösen előnyös együttműködési formák vizsgálatát, de ennek közel sem az ukrán belépés az egyetlen módja. Mint mondta, nem tudni, milyen hatással járna a csatlakozási tárgyalások megkezdése vagy akár a jövőbeli tagság, így erről most dönteni nem csupán nemzeti, hanem közösségi szempontból is felelőtlen, átgondolatlan lépés lenne.

Példaként hozta fel az EU két apróbb határozatát, amelyek hatása végül "akkora lett, hogy nem győztük menteni a menthetőt". Az egyik a közép-európai tranzitútvonalak megnyitása az ukrajnai gabona előtt, ami nagyon nehéz helyzetbe hozta a helyi gazdákat, a másik az ukrán fuvarozók engedélymentessége, ami blokádokhoz, napokig tartó kamionsorokhoz vezetett.

"Akkor mit gondolunk, hogy a csatlakozási tárgyalások során előkerülő témák nagy részének hatásairól milyen fogalma van egyáltalán az Európa Bizottságnak vagy bárkinek?" - tette fel a kérdést.

A miniszter végül elutasította azt a megközelítést, 

amely szerint Magyarországnak vagy az EU-nak más szemszögéből kellene magára tekintenie.

"A gyengék foglalkoznak állandóan azzal, hogy mit gondol róluk más. Itt lenne az ideje, hogy magunkkal foglalkozzunk, hogy hogyan tegyük az Európai Uniót sikeressé vagy erősebbé" - vélekedett.

Valamint kitért arra is, hogy 

a kormány továbbra sem járult hozzá az újabb 500 millió euró kifizetéséhez az Európai Békekeretből az ukrajnai fegyverszállításokra, ugyanis Kijev egyes intézkedései sértik hazánk érdekeit, például a háború nemzetközi szponzorainak listáján még mindig találhatók magyar entitások és személyek, alapvetően az OTP-hez kötődően.

Továbbá sérelmezte, hogy noha az EU már több mint 80 milliárd eurót elköltött Ukrajna támogatására, ennek felhasználásáról máig nem született részletes kimutatás, ami pedig alapvető elvárás lenne.

Szijjártó Péter újságírói kérdésekre válaszolva pedig közölte, hogy a kárpátaljai magyar szervezetekkel közösen elemezni fogják az ukrán kisebbségi törvényt, az azonban már most látszik, hogy az nem adja vissza a 2015 óta fokozatosan megvont jogokat. Szavai szerint ez ráadásul olyan bizonytalan helyzetet teremt, amelyben a további visszalépés is lehetséges.

"Egyébként is tartanánk magunkat a magyar bölcsességhez, hogy hisszük, ha látjuk. Itt egy elfogadott szövegről van szó, hogy ennek a végrehajtása hogyan fog kinézni, még senki se tudja" - mondta.

Illetve tudatta, hogy délután találkozni fog Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olha Sztefanisina euroatlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettessel.


 

Szijjártó: sikerült visszaverni a Magyarország energiaellátását veszélyeztető támadásokat

 Sikerült visszaverni a Magyarország energiaellátását veszélyeztető támadásokat az újabb európai uniós szankciós csomagban, illetve sikerült kiküzdeni a hazánk érdekeit szolgáló kivételeket és engedélyeket - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye tárcavezető az európai uniós külügyi tanács szünetében tartott sajtótájékoztatóján az Oroszországgal szembeni tizenkettedik szankciós csomag vitája kapcsán közölte, hogy elutasították a törekvést, amely végdátumot társított volna azon mentességhez, amelynek alapján hazánk továbbra is vásárolhat orosz kőolajat a Barátság vezetéken keresztül. 

"Volt olyan tagország, amely ezt a kivételünket meg kívánta szüntetni rövid időn belül. Világossá tettük, hogy soha nem fogunk hozzájárulni olyan intézkedéshez, amely az energiaellátás biztonságát sújtaná" - tudatta. 

Majd ennek kapcsán rámutatott, hogy a Barátság vezetéken keresztül érkező szállítás nélkül nem lenne biztosítható Magyarország és Szlovákia megfelelő ellátása, ugyanis a horvát tranzitútvonal kapacitásai egyszerűen túl szűkösek ehhez, márpedig "a matematika és a fizika viszonylag egzakt tudomány". 

Szijjártó Péter ezen "ellenséges" lépés sikeres leverése mellett üdvözölte azt is, hogy minden jel szerint elérték azon, amúgy december 5-én lejárt szabály meghosszabbítását, amely alapján a Mol finomított orosz kőolajat exportálhatott a cseh és a horvát piacra. 

Tájékoztatása szerint világossá tette, hogy kizárólag akkor nem vétózzák meg a szankciós csomagot, ha erre továbbra is lehetőség lesz, mivel ez fontos gazdasági érdeke Magyarországnak. 

"Ezt a dolgok jelenlegi állása szerint elfogadta az Európai Bizottság, és a szankciós javaslat tervezetébe bele is építik. Meglátjuk" - mondta. 

Kitért arra is, hogy visszaverték a nukleáris iparra vonatkozó szankciós javaslatok mindegyikét, amelyek ellehetetlenítették volna az energiaellátás biztonságát és a rezsicsökkentés vívmányainak fenntartását is garantáló paksi bővítést. 

"A listázni tervezett szervezetek közül sikerült kivetetni azt, amely a paksi beruházás egyik partnere, és sikerült elérnünk, hogy az összes nukleáris kivételszabálynál nevesítik a paksi beruházást, s így az adott esetben túlságos megfelelést célul kitűző nemzetközi szervezetek, bankok és állami hatóságok számára is jogos lesz, hogy a paksi beruházáshoz kapcsolódóan az EU a szankciók alól mentesítést ad" - közölte. 

Valamint aláhúzta, hogy az Európai Unión kívüli pénzügyi utalások esetében is sikerült megakadályozni a nemzeti érdekeket sértő korlátozások elfogadását. Hozzátette: a kormány nem támogatja, hogy akár kínai, akár török vállalatok felkerüljenek a szankciós listára. 

"Kifejezetten sértené az európai versenyképesség jövőjét, amennyiben ilyen módon lehetetlenítenék el az együttműködést a világgazdaság olyan fontos és erős szereplőivel, mint Kína vagy Törökország" - vélekedett. 

"Sikerült visszaverni azon támadásokat, amelyek Magyarország energiaellátását veszélyeztették volna. Sikerült kiküzdeni olyan kivételeket, engedélyeket, amelyek Magyarország gazdasági és energiaellátási érdekeit szolgálják. Meglátjuk, hogyan alakul majd a végső javaslat, és akkor meghozzuk mi is a saját döntésünket" - mondta. 

A miniszter leszögezte, hogy a szankciós politika kudarcot vallott, az eddigi tizenegy intézkedéscsomag nem érte el a kitűzött célokat, több mint másfél év alatt sem kényszerült térdre Oroszország, semmivel nem került közelebb az ukrajnai háború vége, miközben ezek a korlátozások hatalmas károkat okoznak az európai gazdaságnak. 

"De jól láthatóan a józan ész logikája és a brüsszeli logika másként jár, mivel a józan ész szerint ha valaki tizenegyszer megcsinálja ugyanazt, és nem sikerül, akkor tizenkettedszer nem próbálja meg. A brüsszeli logika szerint ha valaki tizenegyszer csinálja ugyanezt, s nem sikerül, akkor tizenkettedszer még inkább meg kell próbálni" - fogalmazott. 

"A magyar álláspont világos, semmihez nem fogunk hozzájárulni, ami nemzeti érdekeinket sértené" - összegzett.


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában