Emlékezés

2024.01.27. 07:00

Ma van a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja

Az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén nyilvánította január 27-ét a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává, annak emlékére, hogy az auschwitzi haláltábor 1945. január 27-én szabadult fel.

MW

Két férfi átsétál a tábor főkapuján az Auschwitz-Birkenau Emlékmű és Múzeumban, az egykori német náci koncentrációs és megsemmisítő tábor felszabadításának 78. évfordulóján a lengyelországi Oswiecimben 2023. január 27-én

Forrás: AFP

Fotó: Bartosz Siedlik

Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét. Az MTVA Sajtóarchívumának összeállítása:

A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, "a végső megoldást" (Endlösung). A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése "tűzben elégő áldozat", héber megfelelője a soá) a zsidók mellett mintegy kétszázezer - a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított - cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett. 

A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó, az ő számuk 500-600 ezer közöttire tehető.

Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy "A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.

Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központja lett, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.

Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a haláltáborba deportáltak számát, akik közül mintegy 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük, a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, közülük 325-330 ezret azonnal kivégeztek a gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

A tábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái, akik a táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja: "Történelmi paradoxon, hogy a náci totalitarizmus foglyainak a sztálini totalitarizmust képviselő katonák hozták el a szabadságot."

A lengyel parlament 1947-ben törvénnyel hozott létre múzeumot az auschwitzi koncentrációs tábor helyén az áldozatok emlékére. Az auschwitzi haláltábor a holokauszt jelképévé vált, felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak.

Budapesten a Dohány utcai zsinagóga Emanuel Emlékparkjában áll a Holokauszt áldozatainak emlékfája. A 2004 óta működő Páva utcai Holokauszt Emlékközpont belső udvarát körülölelő, nyolc méter magas kőfalon különleges üvegtáblákra vésve látható a népirtás magyarországi áldozatainak neve. Az első nemzetközi holokauszt emléknapi rendezvényt Magyarországon 2006-ban tartották. A magyarországi holokauszt emléknap április 16., mert 1944-ben ezen a napon kezdődött el a magyar zsidók gettókba zsúfolása.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: új zsidó reneszánsz van Magyarországon

Új zsidó reneszánsz van Magyarországon, és a magyar állam büszke arra, hogy hozzájárulhat ehhez - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban, pénteken.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: az emléknapon egy olyan európai tragédia áldozatai előtt tisztelgünk, melynek sajnos Magyarország is részese volt. A sajátjainkra emlékezünk.

Emlékezni kell! A hősök és áldozatok nyugodjanak békében, emlékük áldott legyen!

 - fogalmazott a miniszter.

Felidézte, hogy zsidó honfitársaink már 1848-ban "beálltak a magyar szabadság zászlaja alá", ahogy az I. világháborúból is kivették részüket, és jogfosztás volt, mikor elvették tőlük a honvédelem jogát, és megalázó munkaszolgálatra kényszerítették őket.

Emlékezni kell többek között azokra is, akik állami politikává tették a zsidók meggyilkolását, akik a Duna partján parancsra vagy lelkesedésből öltek. És emlékezni kell arra is, hogy az állam nem mert ellenállni, részese lett a holokausztnak. Nem szabad feledni a közönyt és félelmet, ami akadályozta a helyes cselekvést. Ahogy nem szabad feledni a hősöket sem, akik életük árán is mentették az üldözötteket, mint például Raoul Wallenberget, Salkaházi Sárát, Sztehlo Gábort vagy Koszorús ezredest - mondta a miniszter.

Beszélni kell a gyerekeknek a holokausztról, milyen veszélyesek az ordas eszmék, milyen értékes a béke és biztonság, közös hazánk, Magyarország, s milyen értékes benne a zsidó közösség - tette hozzá.

SZALAY-BOBROVNICZKY Kristóf
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédet mond a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a Holokauszt Emlékközpontban tartott megemlékezésen 2024. január 26-án
Fotó: Illyés Tibor / Forrás: MTI

Szalay-Bobrovniczky Kristóf rámutatott: újra nehéz időket élünk. A nemzetközi biztonság intézményre recseg-ropog. A szomszédban háború van, a zsidó államot támadás érte. A szabad világban újfajta antiszemitizmus ütötte fel a fejét. Nyomás alatt tartják a zsidó közösségeket, Molotov-koktélt dobnak a zsinagógákra. Hozzátette: Magyarországot teljesen alaptalanul vádolták meg antiszemitizmussal, pedig ez az ország a zsidók számára is biztonságos hely. Új zsidó reneszánsz van Magyarországon, és a magyar állam büszke arra, hogy hozzájárulhat ehhez.

A békéhez erő kell, Magyarországnak elég erősnek kell lennie, hogy megvédje polgárait!

 - szögezte le a honvédelmi miniszter.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította, annak emlékére, hogy a Vörös Hadsereg katonái 1945-ben ezen a napon szabadították fel az auschwitzi haláltábort.

Közösen újítják fel az egykori auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor egyik blokkját a volt jugoszláv tagköztársaságok

Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Észak-Macedónia és Montenegró abban állapodott meg, hogy újra állandó kiállítást létesítenek azok emlékére a volt Jugoszláviából, akiket ebbe a koncentrációs táborba hurcoltak és ott végeztek ki.

Maja Gojkovic szerb kulturális miniszter a Vecernje Novosti című belgrádi napilap pénteki számában megjelent tudósítás szerint a helyszínen elmondta: a megállapodás előkészítése két évet vett igénybe, az aláírása pedig szimbolikus és gyakorlati jelentőséggel is bíró első lépés azok emlékére, akik a történelem egyik legszörnyűbb rémtettének áldozatai lettek. Hozzátette: a következő lépés annak eldöntése, hogy miképpen nézzen ki az állandó kiállítás, és hogyan vegyenek részt a tervezésben és a kivitelezésben az egyes országok.

Jelena Subotic politológus, holokausztkutató a Szabad Európa Rádió balkáni irodájának elmondta: a holokauszt során a Jugoszláviában élő mintegy 80 ezer zsidóból 66 ezret deportáltak, körülbelül 20 ezren az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba kerültek. A Jugoszláviából elhurcolt zsidók többsége a Vajdaságból származott. A tábor felszabadítását kevesebb mint százan érték meg közülük.

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában