Ukrán válság

2024.05.19. 07:32

Többen meghaltak a Harkiv régiót ért orosz csapásokban

816. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Egy civil férfi segítséget kap egy katonatól a háború sújtotta Vovchansk városból való evakuálás során, miközben az orosz katonai offenzíva előrenyomul Kharkiv régió északi részén, Harkiv megyében, Ukrajnában 2024. május 18-án

Forrás: Anadolu via AFP

Fotó: Narciso Contreras

Szergej Lavrov: Ukrajnának el kell ismernie a terepen kialakult realitásokat

Ukrajnának el kell ismernie a háború következtében a terepen kialakult realitásokat - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televízió vasárnapi Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

"Itt az ideje, hogy a kijevi rezsim elismerje a terepen kialakult realitásokat. Remélem, hogy ezt a sokszor elismételt üzenetet felfogják, és hogy a Nyugat felismeri, ideje felhagynia Ukrajna feláldozásával a teljesen kilátástalan céljai érdekében" - mondta.

A tárcavezető az orosz a kül- és védelempolitikai tanács hétvégi, 32. közgyűlésén a Svájcban Ukrajnáról megtartandó konferencia szervezőiről szólva kijelentette: "egyszerűen csak csodálkozva figyeljük ezeket az erőfeszítéseket, azt, hogy egyébként felnőtt emberek miként foglalkoznak nyilvánvalóan értelmetlen dolgokkal, amelyek teljesen kilátástalanok".

Úgy vélekedett, ezt a fórum részvevői nem értik.

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 
Fotó: Samil Zsumatov / Forrás: MTI/EPA/Reuters pool

"Ez azt jelenti, hogy a feladat nem a béke elérése, hanem kizárólag az, hogy minél több országot Oroszország ellen fordítsanak, és hogy aztán ezen az alapon próbáljanak meg a továbbiakban velünk szemben ellenséges, immár anyagi természetű lépéseket tenni" - tette hozzá.

Leszögezte, hogy Moszkva meg fogja védeni érdekeit az ukrán viszonylatban és a Nyugattal való kapcsolataiban egyaránt.

"Ezt a világon gyakorlatilag minden külföldi kolléga megérti, akivel kommunikálnunk kell" - mondta.

Meglátása szerint az, hogy a Nyugat fokozza a nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítását, annak a megnyilvánulása, hogy nem áll készen a komoly tárgyalásra az ügyben.

Ez azt jelenti, hogy a viszonyoknak a harctéren való tisztázása mellett döntöttek

 - fogalmazott Lavrov.

Egyetértett azzal a tézissel, hogy Európa még legalább egy nemzedéken át nem lesz partnere Oroszországnak. A miniszter szerint a Moszkva és a Nyugat közötti katonai és politikai konfrontáció éles szakasza folytatódik, és teljes lendülettel zajlik. Kifogásolta az oroszellenes retorika terén egyes európai szomszédok által tanúsított "különös buzgalmat".

Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati országok arra irányuló "forgatókönyveket gyakorolnak", hogy kárt okozzanak Oroszországnak az ukrajnai fegyverszállításokkal, a hadiipari beruházásokkal és a gazdaság katonai üzemmódba állításával. Nehezményezte, hogy egyesek Oroszország feldarabolásáról fantáziálnak.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország továbbra is nyitott a párbeszédre a Nyugattal a biztonságról és a stratégiai stabilitásról, de "nem az erő pozíciójából, nem a saját kizárólagosság pozíciójából, hanem csakis egyenrangúan és egymás érdekeinek tiszteletben tartásával".

Hangot adott álláspontjának, miszerint a nyugati országok "a képzeletbeli orosz fenyegetés mítoszát" a fegyverkezési verseny fokozására és arra használják fel, hogy kialakítsák egy "nukleáris komponenssel rendelkező európai katonai szövetség" körvonalait. Azzal vádolta meg a NATO-t, hogy miután "kudarcot vallott" az euroatlanti biztonság kiépítésével, úgy döntött, hogy Ázsiában kell "rendet teremtenie". Úgy vélekedett, az orosz félnek ezzel kapcsolatban el kell gondolkodnia azon, hogyan kellene megszerveznie a biztonságát.

Beszámolt arról is, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök a minapi pekingi csúcstalálkozón megvitatta Kínának a globális biztonsággal kapcsolatos kezdeményezését.

"Nagyszerű logikát látunk abban, hogy a globális biztonság garantálása gondolatának gyakorlati előmozdítása az eurázsiai biztonság alapjainak kialakításával kezdődne, mindenféle észak-atlanti lerakódás nélkül" - mondta.

Meglátása szerint a Nyugat hibájából "csődbe ment" a korábbi euroatlanti biztonsági modell, amely az EBESZ-hez, valamint a NATO-hoz és az EU-hoz fűződő kapcsolatokhoz, köztük az Oroszország-NATO Tanácshoz és a Partnerség a békéért programhoz is kapcsolódott, valamint a Nyugatnak az Oroszország és Kína kettős feltartóztatására irányuló kurzusa is. Emlékeztetett rá, hogy Putyin és Hszi szerint a kétoldalú kapcsolatok "olyan szorosak, olyan barátiak, hogy minőségben felülmúlják a múlt klasszikus szövetségeit".

A Rosszija 1-nek nyilatkozva Lavrov kommentálta Rishi Sunak brit miniszterelnöknek azt az állítását, amely szerint Oroszország az európai gázszállítások leállítását "kezdeményezte", veszélyeztetve ezzel a szigetország energiabiztonságát.

"Nemcsak Sunak brit miniszterelnök mondott ilyet, hanem (Olaf) Scholz német kancellár is, akinek a szájából ez fantazmagórikusnak hangzik. Neki az amerikaiak felrobbantották az Északi Áramlat vezetékeket, amelyek Németország további jólétét lettek volna hivatottak biztosítani. Hogy mi történik most a német gazdasággal, azt mindannyian tudják" - fogalmazott Lavrov.

"Azt állítani, hogy Oroszország elzárta a gázt... Egyikük sem pirul bele. Ez a legszomorúbb dolog az egészben. Ez azt jelenti, hogy most már nincsenek olyan politikusok Nyugaton, akik tudnának pragmatikusan és a tényszerűen beszélni. Nem ismerik el, kiforgatják őket, megpróbálják a lakosságot és a választókat félrevezetni, hogy ne akadályozzák ezt a zsákutcába vezető és Európa számára katasztrofális kurzust" - nyilatkozott az orosz tárcavezető.

Német közvélemény-kutatás: a megkérdezettek 40 százaléka a segélyek csökkentését támogatja

A németek 40 százaléka a költségvetési vita közepette az Ukrajnának folyósított segélyek csökkentésében látna lehetőséget takarékosságra - ismertette a Bild című napilap az Insa kutatóintézet felmérését vasárnap.

A megkérdezettek 40 százaléka ezzel felelt arra a kérdésre, hogy "Véleménye szerint a kormánynak hol kell takarékoskodnia?".

A válaszadók 38 százaléka a fejlesztési segélyeket, míg 36 százaléka az alapjövedelmet említette olyan területként, ahol spórolni lehetne. Az emberek összesen tíz lehetőség közül választhattak, és egyszerre többet is megjelölhettek.

A megkérdezettek közül már kevesebben szerettek volna megszorításokat a nyugdíj (6 százalék), a családtámogatások (8 százalék) vagy a gazdasági támogatások (9 százalék) terén.

Ami a védelmi, illetve a német hadseregre fordított kiadások csökkentését illeti, azt a németek 16 százaléka támogatta.

A megkérdezettek 10 százaléka ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy a német kormánynak egyáltalán nem kellene takarékoskodnia.

A német szövetségi kormány júliusban tervezi elfogadni a jövő évi költségvetés tervezetét.

A legfrissebb becslések szerint a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok előreláthatólag 995,2 milliárd euró adóbevétellel terveznek, ami 21,9 milliárddal kevesebb, mint arra tavaly ősszel számítottak. Christian Lindner pénzügyminiszter ennek nyomán ismételten bírálta a német kabinet "túlzó" kiadási kívánságait, hangsúlyozva, hogy belátható időn belül nem lesz pénzügyi mozgástér.

Többen meghaltak a Harkiv régiót ért orosz csapásokban

Legalább tizenegy halálos áldozatuk és harminchat sebesültjük van a Harkiv régiót ért orosz rakétacsapásoknak - közölték a helyi hatóságok vasárnap.

A harkivi főügyész hivatala szerint a megyeszékhely, Harkiv városának északnyugati Mala Danylivka kerületét ért támadások következtében hatan életüket vesztették és huszonheten megsebesültek. Az első csapást követően húsz perccel egy második is érte a területet.

Ihor Terehov polgármester a Telegram-oldalán azt írta, hogy a rakéták egy szabadidős központba csapódtak.

Oleh Szinyehubov, Harkiv régió kormányzója pedig további öt halottról és kilenc sebesültről számolt be Kupjanszk térségében található két faluból, amelyeket rakéta-sorozatvetőkkel lőttek az orosz csapatok.

A vasárnapi rakétacsapások nyomán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újabb légvédelmi eszközöket követelt nyugati szövetségeseitől Harkiv és más városok védelmére.

"Két Patriot Harkiv számára alapvető különbséget jelentene" - hangsúlyozta az amerikai gyártmányú légvédelmi fegyverrendszerre utalva.

Öt frontszakaszról számolt be előrenyomulásról az orosz védelmi minisztérium

Folytatta a behatolást az ukrán védelembe Harkiv megyében az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán, és másik négy frontszakaszon is sikerült kedvezőbb állásokat elfoglalnia - közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

Az orosz hadijelentés szerint az orosz haderő az elmúlt nap folyamán 15 ukrán ellenrohamot vert vissza, az ukrán hadseregnek pedig a harci érintkezés vonalán csaknem 1900 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett három harckocsit, négy gyalogsági harcjárművet, négy páncélozott harcjárművet, négy amerikai M777-es és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, 12 amerikai ATACMS operatív-taktikai és egy Tocska-U harcászati rakétát, HIMARS és Vilha sorozatvetők kilenc rakétáját, négy francia HAMMER irányított légibombát, két amerikai HARM radarelhárító rakétát, továbbá 103 repülőgéptípusú drónt.

A minisztérium szerint a pilóta nélküli repülőszerkezetek közül 62-t az éjszaka folyamán orosz légtérben, 57-et a Krasznodari terület fölött lőttek le. A helyi hatóságok arról számoltak be, hogy a Herszon megyei Radenszk községben egy ember életét vesztette, 16-an pedig megsebesültek, amikor dróntámadás ért egy eperszedő munkásokat szállító mikrobuszt.

A Krasznodari területen lévő Szlavjanszk-na-Kubanyi városban átmenetileg leállították az olajfinomítót, miután a létesítmény területén hat repülőszerkezet "zuhant le". Személyi sérülés nem történt, anyagi kár nem keletkezett. Szevasztopolban több lakóház megsérült az éjszakai ukrán drón- és rakétatámadásban.

Az orosz belügyminisztérium vasárnap körözést adott ki Roman Masovec, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök helyettes kabinetfőnöke ellen. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) tavaly májusban közölte, hogy őrizetbe vett egy csoportot, amely arra készült, hogy krími tisztségviselők ellen terrorcselekményeket hajtson végre. Ennek a koordinátora az FSZB szerint Masovec volt, aki az ukrán katonai hírszerzés (GUR) tisztje.

Brit védelmi miniszter: Nagy-Britannia nem akar konfrontációba kerülni Oroszországgal

A brit védelmi miniszter szerint az orosz fegyveres erők Harkiv környékén észlelt előrenyomulása is jelzi, hogy Ukrajna katonai segélyezését egy pillanatra sem szabad szüneteltetni. Grant Shapps hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia nem akar konfrontációba kerülni Oroszországgal.

Shapps a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában – arra a riporteri felvetésre, hogy Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajnának a védelméhez szükséges eszközök alig 25 százaléka áll jelenleg rendelkezésére – kijelentette: ha más országok is követték volna Nagy-Britannia példáját, Ukrajnának ma sokkal nagyobb védelmi kapacitása lenne.

A brit védelmi tárca vezetője szerint 

Nagy-Britannia a háború kezdete óta hozzávetőleg 12,5 milliárd font (5660 milliárd forint) segélyben részesítette Ukrajnát.

Grant Shapps ugyanakkor kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy London szerint Ukrajna használhatja-e a brit fegyvereket Oroszország területén lévő célpontok ellen.

A miniszter úgy fogalmazott: a brit fegyverszállítások azt a célt szolgálják, hogy Ukrajna megvédhesse magát, és ezeket a fegyvereket "Ukrajna egész területén lehet és kell is használni, beleértve a Krím területét is".

Shapps a brit fegyverek oroszországi célpontok elleni használatának lehetőségét firtató többszöri kérdésre ugyanakkor csak annyit mondott, hogy az erről folytatott "magánjellegű beszélgetésekről" nem kíván részleteket felfedni.

SHAPPS, Grant
Grant Shapps brit védelmi miniszter sajtótájékoztatót tart a brit közszolgálati médium, a BBC londoni székháza előtt 2024. január 21-én
Fotó: Andy Rain / Forrás: MTI/EPA

A brit védelmi miniszter szerint a Harkiv körzetében elért orosz előrenyomulást az tette lehetővé, hogy "a civilizált világ kis időre elfordította tekintetét" Ukrajnáról.

Grant Shapps ennek példájaként említette, hogy belpolitikai okokból hosszú ideig tartott, mire a washingtoni kongresszus elfogadta az Ukrajnának szánt amerikai segélycsomagot.

Arra a felvetésre, hogy az Izrael elleni iráni támadás idején brit és amerikai harci gépek is részt vettek az iráni rakéták lelövésében, ugyanakkor nem hajtanak végre ilyen akciókat az ukrajnai célpontokra kilőtt orosz rakéták ellen, a brit védelmi miniszter kijelentette: sem Izrael, sem Ukrajna nem tagja a NATO-nak, így nem terjed ki rájuk az atlanti szövetség védelmi garanciája. 

Ukrajna azonban Oroszországgal áll háborúban, és Nagy-Britannia nem kíván közvetlen konfliktusba keveredni Oroszországgal, "nem szándékozunk bevonulni és harcolni ebben a háborúban"

– tette hozzá.

A minap David Cameron brit külügyminiszter is kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO katonákat küldjön az ukrajnai hadszíntérre.

Május eleji ukrajnai látogatásának idején, a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva Cameron kijelentette: veszélyes eszkalációt jelentene, ha NATO-katonák jelennének meg Ukrajna területén.

Cameron nyilatkozatának közvetlen előzményeként Emmanuel Macron francia elnök a The Economist című brit politikai-gazdasági folyóiratnak nyilatkozva egyértelmű igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kitart-e a nyugati szárazföldi alakulatok Ukrajnába küldéséről tett korábbi kijelentései mellett.

Cameron a Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette: nincs szükség arra, hogy NATO-katonákat küldjenek Ukrajnába, és "nem is lenne helyénvaló, ha NATO-katonák orosz katonákat ölnének".

Orosz Szu–25-ös vadászrepülőgépek csapást mértek az ukránok álcázott felszereléseire és csapataira 

A hírt  Telegram-csatornáján az Oroszországi Föderáció Védelmi Minisztériuma jelentette be. Az előretolt légi tüzérség jelentései szerint minden megadott célpontot sikeresen eltaláltak – számolt be a Magyar Nemzet.

Újabb, átfogó dróntámadás érte Ukrajnát, többek között kijevi célpontokat

 Oroszország szombat este ismét masszív dróncsapásokat mért Ukrajnára, többek a között a fővárosra, Kijevre.

Az ukrán légierő közlése szerint az érintett területek között volt Kijev, a fővárostól délnyugatra fekvő Vinnyica megye, az északkelet-ukrajnai, határ menti Szumi, valamint a központi Cserkaszi megye, továbbá a déli Mikolajiv város és a Fekete-tenger mellett fekvő Odessza kikötőváros.

A jelentések szerint az ország nagy részén robbanások hallatszottak. Korábban számos területen légiriadó volt érvényben. Az ukrán erők az éjszaka folyamán megsemmisítették mind a 37, Oroszország által indított támadó drónt – számolt be vasárnap az ukrán légierő főnöke.

A légvédelmi harcban mind a 37 Sahíd típusú drónt lelőtték

– közölte a parancsnok.

Oleh Kiper, a déli Odessza megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy 20 drónt semmisítettek meg az Odessza régióban. 

"Odessza megyében egy közigazgatási épületet megrongáltak a lehulló roncsok. Odessza városban a roncs egy lakónegyed udvarára zuhant. Szerencsére nem történt sérülés" – tette hozzá a tisztviselő.

Legalább négy ember meghalt vasárnap az északkelet-ukrajnai Harkiv városának külterületén orosz ágyúzás következtében - közölte régió kormányzója.
Oleh Szinyehubov azt mondta: 

Tudomásunk van arról, hogy négy civil meghalt. Legalább nyolc ember megsebesült". Hozzátette, hogy az orosz erők "megtámadták azt a területet, ahol a lakosok pihentek.

A lövések az északnyugat-harkivi Mala Danylivka kerületet érték.

Az ukrán erők megsemmisítették a fekete-tengeri orosz flotta egyik aknakereső hajóját

 – közölte vasárnap az ukrán haditengerészet az előző este történt eseményről a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Nevesítik a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadások elkövetőit

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi ígéretet tett arra, hogy a szervezet feltárja a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadások elkövetőit, ha elegendő bizonyítékot kap az egyik vagy másik fél bűnösségére – írta meg a Magyar Nemzet a hírt, amit aLenta.ru a RIA Novosztyira hivatkozva tett közzé. 

Grossi hangsúlyozta, hogy nehéz meghatározni az állomás elleni támadások forrását, tekintettel a drónok különleges röppályájára, azokat bármilyen irányból indíthatják.

Ha valaha is elegendő információt kapok, biztosan nem fogom visszatartani a nyilvánosság elől

– jelentette ki. 

Május 16-án az erőmű területén a katonai tevékenység fokozódását regisztrálták. A NAÜ rámutatott, hogy az atomerőmű rendszeresen potenciális veszélyeknek van kitéve, és a helyzet bármelyik pillanatban romolhat.

 Elon Musk sem hisz az Oroszország elleni szankciók sikerességében

Érdekes

– kommentálta az amerikai milliárdos nagyvállalkozó azt a videót, amin egy férfi bemutatja, hogyan játsszák ki az Oroszország elleni szankciókat a nemzetközi nagyvállalatok.

Georgiába várja Macront a kaukázusi ország államfője

Szalome Zurabisvili georgiai államfő, aki megvétózta a "külföldi befolyásról" szóló vitatott törvényt, szombaton arra kérte Emmanuel Macron francia elnököt, menjen Tbiliszibe, hogy "végleg kivonja a Kaukázust (...) az orosz befolyás alól".

Hadd jöjjenek! 

– követelte, az Európai Unió vezetőire utalva a politikus.  

ZURABISVILI, Szalome
Szalome Zurabisvili georgiai elnök felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Brüsszelben 2023. május 31-én 
Fotó: Olivier Hoslet / Forrás: MTI/EPA

Emmanuel Macron gyakorlatilag megválasztásom óta, 2018-ban megígérte nekem, hogy eljön. Még a szeptemberi választási kampány (a georgiai parlamenti választások) kezdete előtt meg kell tennie

–mondta a kormánnyal nyílt konfliktusban álló elnök a La Tribune Dimanche című francia hetilapnak adott interjújában.

Az, hogy Franciaország nincs jelen, rendellenesség. Ezt nagyon világosan mondom. Írtam Macron elnöknek, és elvárom, hogy ott legyen Georgia függetlenségének május 26-i ünnepén

– hangoztatta Zurabisvili, aki korábban francia diplomata volt.

Nemcsak Georgiáról van szó, hanem arról, hogy a Kaukázus egyszer s mindenkorra kikerüljön a szovjet igából és az orosz befolyás gondolkodásmódjából

– közölte.

Az Európa-párti elnök szombaton jelentette be, hogy megvétózta a törvényt, amely tömeges tiltakozásokat váltott ki a kaukázusi országban. A kormányzó Georgiai Álom – Demokratikus Georgia pártnak azonban elegendő szavazata van a parlamentben a vétó felülbírálatához.

A kedden elfogadott törvény bírálói úgy látják, a törvény kísérlet arra, hogy Georgiát Európától Oroszország felé csábítsák. A NATO, az Európai Bizottság és az ENSZ elítélte a törvényt.

A szöveg előírja, hogy minden olyan nem kormányzati szervezetnek vagy médiaszervezetnek, amely finanszírozásának több mint 20 százalékát külföldről kapja, "külföldi hatalom érdekeit szolgáló szervezetként" kell regisztráltatnia magát, és adminisztratív ellenőrzésnek kell alávetnie magát.

Az elnöki vétó "semmin sem fog változtatni. Mindazonáltal nagyon fontos. (...) Én bizonyos értelemben ennek a társadalomnak a hangja vagyok, amely nemet mond erre a törvényre" – indokolta döntését az államfő.

Az egykori szovjet tagköztársaság, Georgia 2023 decembere óta hivatalos jelölt az Európai Unióhoz való csatlakozásra, és a NATO-hoz is szeretne csatlakozni.

Szalome Zurabisvili mindazonáltal nyugalomra szólított fel: 

Itt senki sem akar az instabilitás felé haladni

– mondta. 

A törvényt el fogják fogadni. (...) Nem folytathatjuk a tüntetéseket. Vegyük tudomásul, és lépjünk tovább a következő szakaszba! Egy demokráciában a jövőről a szavazóurnáknak kell dönteniük

– hangsúlyozta.

Ukrajna még több pénzt követel

A német védelmi minisztérium további 3,8 milliárd eurós támogatást kért a szövetségi kormánytól Ukrajnának erre a pénzügyi évre. A Bild beszámolója szerint Berlin idén 7,1 milliárd euró katonai segélyt nyújtott Kijevnek.

 A pénzeszközöket olyan katonai áruk kifizetésére használták fel, amelyeket Ukrajna közvetlenül az ipartól vásárol. Ezenkívül a pénzt a Bundeswehr által a fegyveres erőknek átadott fegyverek átrendezésének finanszírozására fordítják – írja a Magyar Nemzet.

Most azonban Ukrajnának sürgősen fokozott támogatásra van szüksége a megszálló erők elleni hatékony védekezéshez. A lap szerint szerdán a német védelmi minisztérium vezetője, Boris Pistorius Olaf Scholz kancellárral tárgyalt a kérdésről, csütörtökön pedig a pénzügyminiszterrel. A költségvetésen felüli kiadásokat júniusban kell a parlament elé terjeszteni jóváhagyásra. Beleértve az ellenfinanszírozást is.

Több mint tizennégyezren érkeztek Magyarországra

Magyarország területére 2024. május 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6397 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7719 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

   A beléptetettek közül a rendőrség 52 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A szombati hírfolyamunkat itt olvashatja:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában