Küzdelem a galambpiszokkal

Főként, ha még etetik is őket. Állandó vita ez: sok idős ember szórakozása, hogy eteti a városba szokott galambokat, amelyek aztán jó dolgukban nem is vágynak máshová. Az itt lakóknak azonban sok fejtörést okoznak. Van olyan település, amelyik a kilövéstől sem riad vissza, de általában a lakossági tiltakozás miatt más módszerekkel próbálkoznak. A legtöbbször sikertelenül, így a lakók maguk próbálnak megoldást keresni a problémára.

A tűhegyes szögek kihelyezése sem sokkal humánusabb, mint a kilövés, és bármennyire borzasztó a módszer, a galambokat ez sem tartja vissza. A szögek megkopnak, néhány példány rászúródik, a többi meg visszaköltözik.
Van, aki drótozással próbálná megoldani az erkélye és a homlokzat tisztán tartását, ám hosszú távon ez a módszer sem az igazi, ráadásul a lakó saját magát is bezárja a drót mögé.
Létezik elektromos visszatartó rendszer is, a szakemberek manapság ezt tartják a legkorszerűbb és legcélravezetőbb módszernek. A balatonalmádi Varga Gábor is ezt alkalmazza legtöbbször.

 
- Nyugat-Európában jól bevált módszer ez, vagy húsz éve alkalmazzák. Emberre, nagyobb állatra nem veszélyes, de a galambot távol tartja. Úgy működik, mint egy villanypásztor. Az elektromos rendszernél is ügyelni kell rá, hogy megfelelő módon alkalmazzuk, mert különben leszakadhat a házról.
Aki idegenkedik az elektromos berendezésektől, használhat zselét, ennek a szavatossága azonban csak két év.
 
- Ez egy ragacsos anyag, amit a madár nem szeret, de nem esik baja tőle, hiszen nem megdögleszteni akarjuk, csak távol tartani - magyarázta a szakember.  Az anyag környezetbarát, két év múltán biológiailag lebomlik. Jó megoldás az UV-álló, időjárástűrő átlátszó rács is, ami három-négy méteres távolságból nem is látszik. Ezekkel teraszokat védünk, műemlék épületeket.

A szakértő elmondta még, galambriasztást általában magas lakóépületeknél kérnek, a műemlékeknél, templomoknál vagy régi bérházaknál: ezeket szeretik igazán a madarak. Kolóniában élnek ugyanis, s ezek az épületek ideális lakóhelyül szolgálnak. Érdekes módon azonban az új épületeket valamiért nem kedvelik.
A szakemberek mindenesetre egyetértenek abban, hogy sok gondtól kímélnék meg a városlakókat, ha a galambokat be sem szoktatnák a településekre.

Több betegséget is terjesztenek

- A galambféle a házigalamb, a szirti galamb háziasított alfaja.

- Szabadon költenek és fokozatosan visszaütnek a szirti galamb külsejére.

- Kellemetlen vendégek: a házak falait bepiszkítják ürülékükkel, kicsipegetik a kötőanyagot a háztetők kúpcserepei közül.

- Az ornitózis, a papagájkórhoz hasonló betegség.