Cseresznyelégy: épp most rajzik

Markóné Nagy Krisztina, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi zoológusa tájékoztatása szerint  a károsító a talajban telel át bábállapotban, három-tíz centiméter mélységben. Évente egy nemzedéke van. A kifejlett légy rajzása tavasszal, már áprilisban megkezdődhet, és akár júliusig elhúzódhat.

A rajzó nőstények tojásaikat a gyümölcshéj alá helyezik. A tojások lerakásához nemcsak az érett gyümölcsöt, hanem a félig érett vagy éretlen terméseket is felkeresik. A tojásokból 6-10 nap múlva kelnek ki a nyű típusú lárvák, amelyek a gyümölcsben fejlődnek tovább és szennyezik azt. A nyüvek 1012 nap alatt fejlődnek ki. Ezt követően a gyümölcsöt elhagyva a talajra vetik magukat és ott 310 centiméter mélyen a talajba furakodva bábozódnak. Többségük a következő év tavaszán alakul imágóvá, kifejlett léggyé.

 
Tápnövényei a cseresznye, meggy, de a lonc és sajmeggy gyümölcsében is megfigyelték. A gyümölcseink védelme érdekében az első feladat a sárga ragacsos lapok kihelyezése. Ha egy fára több sárga lapot helyezünk ki, azzal nagyszámú imágót gyűjthetünk be, így csökkenthetjük a károsítók számát. Kémiai védelem nélkül ezzel a megoldással csupán részleges eredményt érhetünk el abban, hogy gyümölcseink ne legyenek nyüvesek.
 
Ha a sárga ragacsos lapokban egyik napról a másikra hirtelen nagyszámú cseresznyelégy jelenik meg, akkor végezhető el a leghatásosabban a kémiai védelem. Permetezéssel addig érhetünk el eredményt, amíg a tojásrakás nem történik meg. Ez azt jelenti, hogy a rovarölő szeres kezelést a kifejlett légy ellen kell időzíteni. Ha a kémiai védelmet választjuk, figyelembe kell vennünk, hogy a felhasznált rovarölő szer élelmezés-egészségügyi várakozási ideje leteljen a kezelést követő napokban, a gyümölcs betakarításáig.