2012.10.02. 07:00
Használati tárgyaink őrzik a múlt értékeit
Balatonfüred - Veszprém megye népművészeti vásáraiban nagy valószínűséggel találkozunk Pécsi Krisztinával vagy a munkáival. A városi versenyekre sokszor ő formázza a díjakat.
Először a városi borversenyen találkoztam Pécsi Krisztina nevével, hiszen a verseny több mint két évtizedes története során többször is ő készítette el a díjakat. Gondolom, ez kedvenc munkái közé tartozhat, hiszen itt csaknem mindenki kap emlékbe legalább egy picike gyertyatartót, de a fődíjasok értékes és jól használható edényeket vihetnek haza. Aki kíváncsi arra, hogy miként is dolgozik, hét közben meglátogathatja a látványműhelyében. Ott készíti el az egyszerűbb darabokat, melyeket később a műhelyében éget ki. A kerámiái őrzik a hagyományokat, de magukon viselik az alkotójuk ízlésvilágát is. Alkotásai kivétel nélkül használhatók, nemcsak a dísz szerepét szánja nekik a mesterük. A kerámiakészítés alapjait már az őskori ember is ismerte. Először csak egymásra tapasztotta az agyaghurkákat, valamelyest elsimította és a napon szárította, csak később vette észre - talán véletlenül, vagy az akkor gyakori tűzvészek során -, hogy az égetett agyag tartósabb és jobban megfelel a használati céljainak.
Pécsi Krisztina eredetileg porcelánfestő szeretett volna lenni, de balkezessége miatt nem vették fel Herendre. Akkor még nem publikálták, hogy a kiemelkedő festők és szobrászok jelentős része balkezes. Ma azt állítják, hogy a balkezesek többsége eleve művészi hajlamú. Krisztina Aszófőn találkozott először a kerámiákkal, dr. Pardy István hívta el kemencebontásra. A feketekerámiák egyik legismertebb hazai mestere, aki már több mint egy évtizede elhunyt, annyira érzékletesen beszélt a munkájáról, a frissen elkészült tárgyakról, hogy aki csak egyszer is hallhatta, gyakran választotta hivatásául a fazekasságot. Balatoncsicsón, Schmidt Ferencnél tanulta ki a szakmai fortélyokat és tizenkilenc évvel ezelőtt lett okleveles kerámiaformázó. Végzett szakemberként egy ideig nem helyezkedett el a szakmában. Tíz éve él a fazekasságból. Bár egyre inkább divatosak az ősi anyagok, mert rá kell jönnünk, hogy ezek jobban tartják a hőmérsékletet, szebbek és kellemesebb az érintésük, mint a műanyagoké, azt kevesen engedhetik meg maguknak, hogy konyhájukat teljes egészében egyedi kerámiákkal rendezzék be. Aki viszont, akár csak egyszer is, kipróbálja a főzést az igazi régi kerámiaedényekben, az később is ragaszkodni fog ezekhez az edényekhez.
Sütnek, főznek, tálalnak ugyanabban
Minden egyes kerámiának van használati értéke. A konyhánk legszebb és leghasználhatóbb darabjai lehetnek a lábasok és kacsasütő edények. Ezeket a legtöbbször hasz- nálat előtt be kell áztatni és mindig a hideg sütőbe kell helyezni, lassan felmelegíteni, nehogy a feszültség miatt elpattanjon az edény. A legegészségesebb főzés, a párolás legjobb eszköze a kerámia, az étel benne tálalható is.