hirdetés

2021.11.09. 15:22

Megújul Veszprém szíve

2023-ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa. Ezt az alkalmat is figyelembe véve Magyarország kormánya a 2021–24-es időszakra elosztva összesen 39 milliárd forinttal járul hozzá a Veszprémi Érsekség tervének megvalósulásához, mely által a várban található műemléki épületek megújulva szolgálhatják az Európa Kulturális Fővárosa programjait, gazdagítva Veszprém városát. Nagy várakozással figyeljük a Várhegy megújulását. A tervekről és a felújítási munkálatokról kérdeztük Loósz Róbert érseki biztost.

Fotó: Veszprémi Érsekség

Hogyan született meg ez a grandiózus vízió? Mi motiválta a Veszprémi Érsekséget, amikor belekezdett egy belváros-rekonstrukcióval is felérő terv összeállításába?

– Ferenc pápa 2019-ben nevezte ki Udvardy György érsek atyát a Veszprémi Főegyházmegye élére. Már az új apostoli területtel való ismerkedés első napjaiban – függetlenül az EKF2023 eseményétől – megszületett érsek atyában az évezredes múltra visszatekintő „érseki várnegyed” megújításának szándéka. Sajnos ki lehet jelenteni, hogy az épületek műszaki és esztétikai állapota nem teszi lehetővé egy komplex szemléletű felújítás további halogatását. Márfi Gyula emeritus érsek atya hivatali ideje alatt, kormányzati segítséggel – megelőző lépésként – megújulhatott az Érseki palota külső homlokzata és tetőszerkezete, a székesegyház külső homlokzata, valamint a Bíró-Giczey-palota (Szaléziánum) is. A palota belső állapota viszont már alig üti meg a látogathatóság határát. A várban elhelyezkedő többi ingatlan is a kritikus szinten áll mind műszakilag, mind esztétikailag, valamint az állandó vizesedés tekintetében, esetenként akár az életveszélyes állapotot is súrolva.

A kövek is evangelizálnak, mondta Loósz Róbert érseki biztos
Fotó: Veszprémi Érsekség

Az egyház fő feladata az evangelizáció, az apostoli munka. A veszprémi vár esetében a kövek is evangelizálnak. Értékes tartalommal, korszerűen megtöltve magyarságunk ősi keresztény gyökereiről tehetnek tanúságot. Elsődleges célunk túlmutat az EKF sikerességén, viszont nem tagadható, hogy a beruházás ténye és gyorsításának szándéka a 2023-as események méltó közösségi helyszíneinek megteremtését is szolgálja. Ha valaki Veszprémbe érkezik, a várat biztosan meglátogatja. Nem lesz ez máshogy 2023-ban és később sem. Az érsekség – vállalásához hűen – valamennyi arra alkalmas terét meg fogja nyitni a Kulturális Főváros befogadható és releváns eseményei előtt, saját kulturális programokkal is gazdagítani fogja a közös ünnepi évet.

Hogyan fogadta a helyi és a „nagypolitika” ezeket a nagyra törő terveket? Árulja el, hogy miként lehet ilyen gyorsan támogatókat találni?

– Eredetileg az EKF2023 tervezett projektjei között nem szerepelt a Vár utcai ingatlanok állapotának rendezése. Amikor érsek atya megosztotta a kormánybiztos úrral és a polgármester úrral az érsekség bátor terveit, ők közösen álltak a kezdeményezésünk mellé. Így amikor a főegyházmegye kormányzati segítségért fordult az ország legfelsőbb vezetőihez, magunk mögött tudhattuk a város és az EKF2023 támogatását is. Az érsekség részére biztosított támogatás jól kiegészíti az EKF beruházásait, egymást erősítve valósulhat meg Veszprém történelmi belvárosának teljes rekonstrukciója, az EKF2023 méltó helyszíneinek biztosítása, valamint a Veszprémi Főegyházmegye megfrissülő apostoli munkájának infrastrukturális alátámasztása. Látva terveink indokoltságát, komplexitását és várható hosszú távú hatását, Orbán Viktor miniszterelnök úr és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr közösen álltak a nagyívű tervek mögé, sőt, az élére.

Nekik köszönhetjük, hogy a veszprémi várba betérve hamarosan egy sokkal frissebb és rendezettebb környezetben találkozhatunk keresztény gyökereinkkel és jövőnkkel. Érsek atya nem véletlenül választotta a Veszprémi Főegyházmegye mottójául az ősi Gizella-kápolnában olvasható sorokat: „Őseink hite, a jövő reménye”. Ez a mondat kijelöli azt az utat, melyen járnunk kell. A második kérdésére egyszerű a válasz: tapasztalatom szerint támogatók megszólításához alaposan indokolható, hiteles, komplex és a közjót is szem előtt tartó fejlesztési program kell. Úgy látszik, a várnegyed felújításának terve ilyen.

Tizennyolc épület újul meg a közeljövőben a várban
Fotó: Veszprémi Érsekség

Korábbi beszélgetésünk alkalmával jelezte, hogy a támogatás kormányzati bejelentését követően azonnal megkezdődtek a konkrét előkészítő munkálatok. Mi annyit látunk, hogy az érsekség kiköltözött a Vár utcai épületeiből. A város és a régió közösségét jogosan érdekli, hogy mi is történik pontosan a várban.

– Fontos a projekt dimenzióit megemlíteni. A megújítandó terület nagyságrendileg 35 ezer négyzetméter. Tizennyolc épület újul meg. Valamennyi műemlék, többük esetében kiemelt történeti értékről beszélhetünk. A következő kutatási ágak szakemberei dolgoztak: falkutató, festőrestaurátor, fémrestaurátor, farestaurátor, stukkórestaurátor, kőrestaurátor, szilikátrestaurátor, régész, orgonakutató. Hatalmas mennyiségű tudományos anyag készült el a kutatók és művészettörténészek által. Már az eddigi munkálatok is szükségessé tették az érsekségi épületek kiürítését. A felújításhoz kapcsolódó tervezési feladatokat nyolc építésziroda végzi ütemesen. Kezdetektől egy projektiroda (Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság) és év eleje óta egy 14 fős mérnökcsapat dolgozik az előkészítő feladatokon. A kivitelezői kiválasztás már folyamatban van, így hamarosan számíthatunk a Vár utca érintett területének beállványozására. A beruházás területe a volt piarista együttestől a Vár utca végéig terjed ki.

Egy – Veszprém városával és az EKF2023 szervezőivel tartott közös – sajtótájékoztatón hallottunk az előzetes tervekről. Lehet-e már pontosan tudni, hogy végül milyen konkrét épületek újulnak meg, hogy milyen értékek lesznek megmentve?

– Az érsekség valamennyi várbéli épülete megújul a projekt keretében. Az Érseki palota teljes belső felújításával korszerűsödik az elavult gépészeti rendszer, restaurálják a falfestéseket, megújulnak a burkolatok, visszaállítják a hiteles enteriőröket, valamint – a mai kor igényeinek megfelelő – vendégek fogadására alkalmas tereket alakítanak ki. Megújul és látogatható lesz a pince és a kert is. A kiemelt műemlék Gizella-kápolna és a Szent György-kápolna jelentőségéhez méltó módon újul meg, újrafogalmazva és megerősítve a két kápolna üzenetét, új térkapcsolattal gazdagítva az ide látogatók szakrális élményét.

A Nagypréposti palota (eddigi Érseki Hivatal) egyházkormányzati funkciója megmarad a teljes belső és külső megújulás után. Az Érseki palota melletti jobb oldalon található alkalmazotti épület továbbra is kiszolgáló épületként fog funkcionálni. A székesegyház esetében jelentős belső munkálatokra számíthatunk. Sajnos az épület falai és altemploma kritikus vizesedés miatt halaszthatatlan feladatokat adnak.

Ezek kezelése után a teljes belső tér megújul. Új burkolatok, új fűtés- és villamosrendszer, hang- és világítástechnika, felfrissített belső tér várja majd a betérőket. Az eredetileg is alultervezett, most rossz állapotban lévő orgona bővítése és átépítése folyamatban van. A hangszer a székesegyház liturgikus igényeinek szolgálata mellett alkalmas lesz a legkifinomultabb zenei elvárások kiszolgálására is. A Vár utca végén elhelyezkedő Nagy-Szeminárium épületében kap helyet a főegyházmegyei gazdasági iroda, az Érseki Bíróság és a fejlesztési iroda.

Fotó: Veszprémi Érsekség

A vele szemben elhelyezkedő Körmendy-palotában születik újjá a Gizella Gyűjtemény műtárgyainak is helyet adó Érseki Múzeum és Kincstár méltó kiállítótérrel, kőtárral. Az épületben lesz restaurátor-műhely, műtárgyraktár, múzeumpedagógiai foglalkoztató, turisztikai pont.

A ferences rendház épülete – az eredeti belső kialakításra építve – megfizethető zarándokházként, illetve lelkigyakorlatos házként fog funkcionálni. A ferences templom karzatára egy új kétmanuálos orgona épül. A Simon-ház (volt Karitász épület) és a mellette található kanonoki ház fogja befogadni az épületegyüttes üzemeltetési funkcióit, valamint a főegyházmegyei műszaki irodát. A Kis-Szeminárium épületében alakítjuk ki az új érseki levéltárat, ahol végre méltó módon, XXI. századi körülmények között tehetjük elérhetővé az évszázadok alatt megőrzött történeti dokumentumokat, látogatóbarát környezettel nyitva a nagyközönség felé. Vele szemben – a piarista rendház épületében – kap helyet az érseki könyvtár eddig eldugott gyűjteményi állománya, raktárakkal, kutatószobákkal, látogatható terekkel.

A Veszprémi Főegyházmegye – alapvető küldetését beteljesítendő és megerősítendő – pasztorális irodát (család, ifjúság, iskolák, hitoktatás, karitász…) alakít ki, melyet a piarista iskola épületében helyezünk el, a hozzá tartozó rendezvénytermekkel, és a szükséges közösségi funkciókat befogadó helyiségekkel, kiszolgáló területekkel. Itt alkalmas tér alakul ki előadások, konferenciák megtartására és kiszolgálására, családbarát és közösségi rendezvények szervezésére, méltó civil kezdeményezések befogadására. Az épületegyüttes része a piarista templom, melyet szintén felújítunk, a benne fellelt Angster orgonával egyetemben. A Bíró-Giczey-palota (Szaléziánum) továbbra is turisztikai központként fogadja majd a várba látogató vendégeket, megújuló és optimalizált terekkel és funkciókkal.

Az értékmentés alapvető célunk a teljes projekt tekintetében. Itt nemcsak a falak restaurálásáról van szó, hanem a közös keresztény gyökereink bőséges öntözéséről, hiszen az egyház és tanítása ma is élő, ma is korszerű, ma is hat. Veszprém városa, a régió és egész Magyarország épülhet ősi értékeink felmutatásával, melyek magját Szent István király plántálta e földbe a Veszprémi Püspökség alapításával.

Fotó: Veszprémi Érsekség

A Várhegy egyik jellemzője az, hogy – az építkezés szempontjából – csak egy kicsi, szűk bejáraton lehet megközelíteni. Bizonyára elgondolkoztak azon, hogy egy ilyen méretű és intenzitású építkezés nagy terhelést fog jelenteni a belvárosi területeken. Milyen tervük van a kellemetlenségek csökkentésére?

– Jogos a kérdés. A műemléki környezet felújításának kérdése mellett a legnagyobb fejtörést az építkezés organizációjának megtervezése jelenti. Műszaki szakembereink és a város illetékesei napi kapcsolatot tartva tervezik meg az építkezés betáplálásának megfelelő módját. A Várhegy két oldaláról történő ellátás mellett nagy terhelés fogja érni a belvárost is, az itt lakókkal és dolgozókkal együtt. Nemcsak a teherautók szükségszerű nagyszámú mozgása lehet megterhelő. Ugyanígy nehézség, hogy kétségessé válhat a Vár utca gyalogos látogathatósága, hiszen szinte minden épület állványokkal lesz körülvéve, szűk folyosót hagyva a mozgásra. Ezzel sajnos valamennyiünknek együtt kell majd élni 2022-ben, a közös cél érdekében. Annyit ígérhetünk, hogy minden ésszerű módon megpróbáljuk majd a terhelést csökkenteni.

Fotó: Veszprémi Érsekség

Az elmúlt években hazánkban jelentős számú műemléki épület újulhatott meg. Előttem mindig az a kérdés lebeg, hogy sikerül-e valóban értékes tartalommal megtölteni az új tereket. Most öntől is ezt kérdezem.

– Mivel az országunk harmadik legnagyobb egyházi gyűjteményi anyaga található a Veszprémi Érsekségen, így a kiállítóterek színvonalas feltöltése nem fog gondot jelenteni. Megfelelő kurátori munkával igazán kiemelkedő tartalom jelenhet meg a veszprémi várban. Érsek atyához csatlakozva legalább ilyen fontos kérdésnek tartom azt, hogy milyen szellemi tartalom, milyen üzenet tölti meg a megújult tereket. Számunkra cél a megszólító egyház, az evangéliumi értékeire büszke egyház, a befogadó egyház felmutatása. Terveink és reményeink szerint ezen irányok jól érzékelhetően meg fognak jelenni a megújuló várban.

Ön szerint milyen hosszú távú eredménye lesz a felújításnak? Mi lesz az EKF után?

– Biztos vagyok abban, hogy 2023-ban jelentős számú vendéget fogadhatunk városunkban. Most elsődlegesen erre készülünk a felújítással és a különböző programokkal. Lesznek kiállítások, koncertek, konferenciák, előadóestek, játékok, ünnepi liturgiák. Programjaink integrálódnak az EKF 2023 rendezvényei közé. A várban megjelenő „attrakciókról” folyamatosan egyeztetünk az EKF csapatával, ezek egy részét közösen szervezzük. Mi lesz az EKF után? A várbéli épületeink felújításának tervezése alapvetően a hosszú távú igényeket vette figyelembe. Semmi olyan nem készül, ami 2023 után ne szolgálná a következő évtizedeket. A megvalósuló terek, elhelyezett funkciók mind a jövő munkálását és megélését segítik elő. Új értékek születnek a régmúlt kövein, melyek az egyház pasztorális munkájának megalapozása mellett a város turisztikai vonzerejét hosszú távon erősítik, tartós munkalehetőséget biztosítanak az itt élők és letelepedni vágyók számára.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában