Hirdetés

2021.12.27. 22:00

Így kezdhetjük tiszta lappal az új évet!

Sportolás, fogyás, egészséges táplálkozás – ezek a leggyakoribb újévi fogadalmak, azonban a többség hamar felhagy ezekkel a vállalásokkal. A kapkodás és a radikális elhatározások helyett tudatos döntésekkel és apró lépésekkel sokkal könnyebben fel tudunk hagyni a káros szenvedélyekkel vagy éppen beiktatni új, fenntarthatóbb szokásokat.

PR-cikk

Az év vége hagyományosan a fogadkozások időszaka, azonban ezeknek az elhatározásoknak a jelentős része nem tart sokáig. A YouGov tavalyi felmérése szerint az újévi fogadalmat tevő britek közül például mindössze 26 százaléknak sikerült megtartania, amit ígért, 48 százalék részben betartotta, de 23 százaléknak egyáltalán nem sikerült kitartania. A hatalmas, egyik-napról történő változásokhoz szilárd elhatározás kell , azonban kisebb lépésekkel is haladhatunk a cél felé, hogy hosszan tartó eredményeket érjünk el.

 

Legtöbben az egészségük érdekében tesznek fogadalmakat, leginkább sportolni, fogyni vagy egészségesebben étkezni szeretnének a megkérdezettek. Év elején szintén többen szabadulnának a káros szokásaiktól vagy éppen tennének többet a környezetükért. Összeszedtünk három olyan területet, ahol kis lépésekkel is nagy változást lehet elérni! 

 

1. Fontos, mit dobunk ki!

A szelektív hulladékgyűjtés és az egyszer használatos műanyagok mellőzése mellett vannak olyan területek is, amelyekre talán kevesebb figyelem jut. A kukákba ugyanis nem csak a csomagolóanyagok kerülnek, hanem rengeteg élelmiszer is. Az ENSZ jelentése szerint több mint 930 millió tonna eladott étel kötött ki a kukákban 2019-ben világszinten, az Európai Unióban évente átlagosan 88 millió tonna élelmiszerszemét keletkezik, a háztartások pedig átlagosan 11 százalékát dobják ki az élelmiszereknek. Ezzel jelentős mértékben járulnak hozzá a környezetszennyezéshez, a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 8-10 százaléka ugyanis az elfogyasztatlan élelmiszerekhez kötődik. 

 

Az élelmiszerek mellett a kidobott ruhák is a hulladékudvarokon landolnak sokszor, ráadásul az egyik legnagyobb hulladéktermelő a divatipar „fast fashion” ágazata. A divatipar globális szén-dioxid-kibocsátás 10 százalékáért felelős évente, miközben a becslések szerint évente körülbelül 1,5 billió liter vizet használ fel. Ha ez még nem lenne elég, akkor egyre többen aggódnak a szintetikus ruhákból kiszabaduló mikroműanyagok miatt. De a különböző sminktermékek esetében sem mindegy, melyiket választjuk: a Greenpeace arra hívta fel a figyelmet, hogy a csillámpor apró műanyagdarabkákból áll, amelyek végső soron a folyókban és tavakban kötnek ki.

 

2. Számít, mit eszünk

A környezetnek azzal is segíthetünk, ha egy kicsit odafigyelünk arra, mit eszünk. Az ételeknek ugyanis ugyanúgy van környezeti lábnyoma mint például a különböző termékeknek. Elég csak arra gondolnunk, hogy a helyben termelt termékek klímabarátabbak, mint amit távolról szállítanak* hajóval vagy repülővel. De az sem mindegy, hogy egy-egy étel előállításához milyen természeti erőforrásokra van szükség. A New York Times cikke szerint például, amikor erdőket tüntetnek el azért, hogy helyet csináljanak a gazdaságoknak és az állattartásnak, akkor nagy mennyiségű szén kerül a levegőbe, de hasonlóképpen, amikor a tehenek és juhok megemésztik a táplálékot, akkor metán kerül a levegőbe, ami szintén egy üvegházhatású gáz. Az állati trágya és a rizsföldek szintén nagy metánforrások. Általánosságban elmondható tehát, hogy a marhahús és a bárányhús rendelkezik a legnagyobb környezeti lábnyommal egy gramm fehérjére vetítve, míg a növényi eredetű élelmiszerek általában kisebb a környezeti lábnyomuk. A tudósok becslése szerint az étrendben bekövetkezett változások hatására 2050-re több millió négyzetkilométernyi föld szabadulhat fel, és akár nyolc milliárd tonnával is csökkenhet a globális szén-dioxid-kibocsátás évente.

 

Az étkezés klímaváltozásra gyakorolt hatására az ENSZ 2019-es tanulmánya is felhívta a figyelmet. A szervezet szerint az erőfeszítések hatásai ugyanis jelentősen elmaradnak a várakozásoktól, ha nem lesz drasztikus változás a globális földhasználatban, a mezőgazdaságban és az emberek étrendjében. A jelentés szerint például mind az éghajlat, mind pedig az emberek egészsége szempontjából előnyös lenne, ha a gazdagabb országokban az emberek kevesebb húst fogyasztanának.

 

3. Lehet csökkenteni az ártalmakat!

Ahogyan az élet más területein, a dohányzás esetében is lehetséges az ártalomcsökkentés. A dohányzás negatív hatásaitól természetesen úgy tudjuk a leginkább megkímélni magunkat és a környezetünket, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Ha ez mégis megtörtént, akkor fontos, hogy minél előbb próbáljuk letenni a cigarettát, hiszen csak így csökkenthetők 100%-ban a dohányzás ártalmai.

 

Azoknak a felnőtt dohányosoknak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, tájékozódhatnak az ártalomcsökkentésről Ma már számos, a cigarettánál alacsonyabb károsanyag-kitettséggel járó füstmentes alternatíva áll rendelkezésre, amelyekkel csökkenthetőek az ártalmak. Az égés nélkül működő dohányt- és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem jön létre sem égés sem füst, így ezek az alternatívák a cigarettánál lényegesen – akár 70-95 százalékkal – kevesebb káros anyagot bocsátanak ki. Arra vonatkozóan, hogy a károsanyag kibocsátás csökkenése milyen arányban áll az egészségkárosító hatás változásával még nem állnak rendelkezésre teljes körű adatok, hiszen ezen technológiák hosszú távú hatásait még vizsgálják.

 

Ezekben a technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, azonban a hatásuk eltérő, még a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy eltérések lehetnek, ezért rendkívül fontos a megbízható forrásból való tájékozódás. Füstmentes technológia például az elektronikus cigaretta és az egyéb, kémiai reakcióval működő alternatívák vagy a különféle elveken működő hevítéses technológia. A hevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még nem történik égés. Ezzel szemben az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát. 

 

Habár a dohányzással kapcsolatos megbetegedések elsődleges oka az égéssel keletkező füst, fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek: egyrészt a hosszú távú hatásukat még kutatják, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, ami egy erős függőséget okozó anyag és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a vérnyomást valamint a szívfrekvenciát is. A dohányzás minden formája káros. A legfontosabb tehát, hogy aki nem dohányzik, az ne is szokjon rá, illetve, aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le, hiszen hosszú távon csak így iktathatóak ki 100 százalékban a dohányzás ártalmai.

 

*Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.

További információ: www.dobjle100at.hu

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Borítókép: Illusztrációfotó / Shutterstock

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában