Kis Gergő az olimpiára készül - Az ajkai úszó jelenleg harmadik a világranglistán

Néhány perccel előbb érkeznek a megbeszélt helyre, természetesen az ajkai uszoda elé. Már messziről kiabálják, hogy késtél, pedig én vártam rájuk. Vidámak, jókedvűek, Kis Gergő kezében az elmaradhatatlan iPad, amit beszélgetés közben is gyakran nézeget. Amikor például az eredményekről van szó, bár azt tudja fejből.

- Mostanában gyakran elemzem a táblázatokat - mesélte a debreceni Európa-bajnokság "éremhalmozója": egy aranyat, két ezüstöt és egy bronzot hozott haza. 
- Nézem, ki milyen időket úszik, mikor erősít bele és a többi. Nyolc ember van, aki 14 perc 50 alatt fog célba érni... Harmadik vagyok az idei világranglistán a kínai és a kanadai mögött. Aztán van még az amerikai... - mondja elgondolkodva.

- Úgyis minden a vízben dől el - veszi át a szót "visszatoppanva a földre" mestere, Farkas András.  Az biztos, hogy nekem is új ez a munka, hiszen csak a gyorssal kell foglalkoznunk. Heti 75 kilométer körül van az adag, de hát a Földet is néhányszor körbeúszta már a fiatalember.

- Jobb így - folytatja a tanítvány. - Valamivel könnyebb a munka, hiszen nincs vegyes szám - ám ez a mondat enyhe fejrázást eredményez Andrásnál. - Persze nem úgy - helyesbít azonnal Gergő -, csak a háttal és a mellel, amivel gondom volt, nem kell foglalkozni. Az állóképességem egyre jobb, köszönhetően ifj. Farkas Andrásnak, akivel szárazföldi edzéseket is csinálok. Ilyenkor, az olimpia előtt néhány héttel, nagyon lassan megy az idő, a lehető legrosszabb szakasz ez. Hétről hétre kicsit szenvedek, a csütörtök mindig már hétvégegyanús, de a legvacakabb szombaton reggel edzeni.

- Hát, ez aztán nem babazsúr - teszi szét a kezét András.  - A feltételek adottak, az önkormányzat segítségét élvezzük, teljesítenünk kell. A debreceni Európa-bajnokságon nem voltunk csúcsformában, persze ettől még tökéletesen elégedettek vagyunk az eredményekkel és az időkkel. Ám az olimpia az más. Négyszáz és 1500 gyorson is döntőbe kellene jutni, ami pokoli nehéz lesz. Sokkal nagyobb feladatnak tűnik (például reggel lesznek a selejtezők), mint a fináléban jó helyen célba érni.

- Háromszor ötszáz méterre osztjuk a távot - avat a szakmai részletekbe az úszó. - Pontosan tudom, mi a feladatom, 900 méternél megyek, ahogy bírom. Érdekes, hogy 400 vegyesnél "meghaltam" a célban. Az 1500-nál három-négy órával később érzed a fáradtságot, akkor leszel rosszul.

- Ha jók leszünk Londonban, akkor utána nem szabad abbahagyni  ugrik a jövőbe Farkas András, és a tanítvány buzgó fejbólogatása a kijelentés eredménye.

- A 400 méter előtt mindig félek, az az első szám, akkor derül ki, hogy milyen formában vagyok. Azt pedig már megbeszéltük: ha az olimpián jól megyek, akkor az két évre lendületet ad, utána pedig már csak ugyanannyi idő az újabb játékokig. Egyelőre persze legyünk már végre Londonban, a medence partján - sóhajt a végén nagyot Kis Gergő.

Figyelmeztető jel volt a vereség

Gergő elmondta, hogy egyre zárkózottabb. Edzés, otthonlét, olvasás, alvás tölti ki az idejét. Nem szeret emberekkel találkozni, mert bár a szeretetük erőt ad, sokan érzik úgy, hogy ők tudják a tutit, ami arról szól, hogy az ajkai fiatalember hányadik lesz az olimpián. Ezt pedig nem szereti hallgatni. Jó jelnek tartja, hogy az olasz Paltrinieritől kikapott az Eb-n, mert ez figyelmeztető jel volt, arra intett, hogy rengeteget kell még dolgozni. Hozzátette: kicsit zavaró, hogy az elmúlt napokban már négyszer kellett hivatalos ügyben Budapestre utazniuk, ami egyértelműen zavarja a nyugodt felkészülést.