Bambi-díjas búcsúzó

Szilágyi László

Ennek nem kerekítettek nagy feneket a németek. Pedig éppenséggel megtehették volna, mert a szerdán visszavonult Mesut Özil derekasan szolgálta a német labdarúgó-válogatottat. 

A politikai korrektség köntösébe bújtatott, valójában a különbözőséget elviselni képtelen, egyre hangosabb szubkultúra végezte ki képletesen a német színekben futballozó, török bevándorló család gyermekeként született tehetséget. 

A meghurcolt futballista esete tökéletesen leképezte a mássághirdetők fröcsögő arroganciáját. A kétezres évek elejének egyik legtechnikásabb játékosa ünnepelt sztár volt Németországban. Még Bambi-díjat is kapott, az elismerést az a bevándorló érdemelte ki, aki a viselkedésével, a saját területén végzett magas színvonalú tevékenységével megtestesíti a sikeres integrációt. A hithű muzulmán Özil szenzációs mutatványokkal szórakoztatott, sorrendben a Bundesligában, a La Ligában és a Premier League-ben is volt szezon, amikor ő adta a legtöbb gólpasszt. Egy alkalommal, 2018-ban az Arsenalban játszott, amikor az Atlético Madrid elleni Európa-liga-mérkőzésen egy spanyol szurkoló bedobott neki egy darab kenyeret, miközben ő éppen szögletet készült elvégezni. Özil felkapta a kenyeret, megcsókolta, a homlokához emelte, hogy kifejezze háláját a neki adott ételért, ami az iszlám vallás központi tétele. Gesztusát nagy taps kísérte az egész stadionban. 

Özil még abban az évben elásta magát a németeknél a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel készült közös fényképével. Az elfogadást és a véleményszabadságot a zászlajára tűző politikai fősodor pillanatok alatt elítélte a korábbi Bambi-díjast, aki meg sem állt Isztambulig, és rácsodálkozva az önkényesen változtatható nyugati toleranciaküszöb veszélyeire, fogta magát, és elköszönt a német labdarúgó-válogatottól. Isztambulban, a Fenerbahcénál már csak levezetett, a Basiksehirnél sérülések gyötörték, és harmincnégy évesen már nem volt ereje megmutatni, hogy ki is ő valójában. Megtette ezt korábban, nem véletlenül ragasztották rá a „német Messi” becenevet. Korábbi csapattársa, Cristiano Ronaldo sírva hívta fel Florentino Pérezt, a Real Madrid elnökét, amikor megtudta, hogy Özil távozik. Egykori edzője, José Mourinho csak annyit jegyzett meg a Gelsenkirchenben született virtuózról, hogy belőle csak egy van, még a másolata is méltatlan lenne az ő tehetségéhez.
A Bambi-díjas bevándorló visszavonult, lelép a futballszínpadról. Németországban többet érdemelt volna.