Görög tánc a tér kövein

Tavernazene, amit rembetikónak hívnak. A szakértők mondják ezt erről a muzsikáról, ami az 1920-as években született görög földön.

Valahogy belőlem is szól az egész. A hétköznapok igazságkeresése közbeni melankóliáról, küzdelmekről, félelmekről és a reményről. Arról, hogy soha nem szabad feladni, mert a Nap mindig felkel és ezzel újra kezdődhet minden. Így zsong a fülemben a dal. Legyen szó szerelemről, csalódásról, egy pohár jó bor melletti beszélgetésről, mulatásról, a szép pillanatokról. Átélhetem ezzel a zenével a görögös, mediterrán vidámságot. Az élethez való ragaszkodást. Azt, hogy mindig ott van a lehetőség a túlélésre, elég, ha az ember meghall egy buzuki dallamot banglamával és gitárral kísérve.

A görög népzenét általában szeretik a magyar emberek. Talán azért, mert vágyunk arra, hogy mi is úgy tudjuk újrakezdeni, mint ők. Úgy tudjuk megélni a napokat, mint ők. Nálunk a fájdalom hosszú, az öröm sokszor sírás. A buzuki szó viszont egy új utat mutat. Zorbáét, az örök optimistáét. Amikor a filmből ismert dal felhangzott, most is elindult a görögös körtánc. Lassan induló ritmus, amely aztán egyre gyorsabb lesz. Aztán ezt fokozva jön egy segítő, aki megtanítja a különböző vidékek táncait az embereknek. Valami megmozdult most a téren. A kövön dobbantak a lábak, olyan volt egy kicsit az egész, mintha Athén macskaköves utcáin zajlana. Ha az ember behunyta a szemét, még el is képzelhette mindezt. Azt, hogy az élet szép. Csak találjuk meg hozzá a pillanatokat. Mint a görögök.

(A Világjava estek sorozat keretében a Maskarades együttes lépett fel szerdán este az Óváros téren.)

Valahogy belőlem is szól az egész. A hétköznapok igazságkeresése közbeni melankóliáról, küzdelmekről, félelmekről és a reményről. Arról, hogy soha nem szabad feladni, mert a Nap mindig felkel és ezzel újra kezdődhet minden. Így zsong a fülemben a dal. Legyen szó szerelemről, csalódásról, egy pohár jó bor melletti beszélgetésről, mulatásról, a szép pillanatokról. Átélhetem ezzel a zenével a görögös, mediterrán vidámságot. Az élethez való ragaszkodást. Azt, hogy mindig ott van a lehetőség a túlélésre, elég, ha az ember meghall egy buzuki dallamot banglamával és gitárral kísérve.

A görög népzenét általában szeretik a magyar emberek. Talán azért, mert vágyunk arra, hogy mi is úgy tudjuk újrakezdeni, mint ők. Úgy tudjuk megélni a napokat, mint ők. Nálunk a fájdalom hosszú, az öröm sokszor sírás. A buzuki szó viszont egy új utat mutat. Zorbáét, az örök optimistáét. Amikor a filmből ismert dal felhangzott, most is elindult a görögös körtánc. Lassan induló ritmus, amely aztán egyre gyorsabb lesz. Aztán ezt fokozva jön egy segítő, aki megtanítja a különböző vidékek táncait az embereknek. Valami megmozdult most a téren. A kövön dobbantak a lábak, olyan volt egy kicsit az egész, mintha Athén macskaköves utcáin zajlana. Ha az ember behunyta a szemét, még el is képzelhette mindezt. Azt, hogy az élet szép. Csak találjuk meg hozzá a pillanatokat. Mint a görögök.

(A Világjava estek sorozat keretében a Maskarades együttes lépett fel szerdán este az Óváros téren.)

Valahogy belőlem is szól az egész. A hétköznapok igazságkeresése közbeni melankóliáról, küzdelmekről, félelmekről és a reményről. Arról, hogy soha nem szabad feladni, mert a Nap mindig felkel és ezzel újra kezdődhet minden. Így zsong a fülemben a dal. Legyen szó szerelemről, csalódásról, egy pohár jó bor melletti beszélgetésről, mulatásról, a szép pillanatokról. Átélhetem ezzel a zenével a görögös, mediterrán vidámságot. Az élethez való ragaszkodást. Azt, hogy mindig ott van a lehetőség a túlélésre, elég, ha az ember meghall egy buzuki dallamot banglamával és gitárral kísérve.

A görög népzenét általában szeretik a magyar emberek. Talán azért, mert vágyunk arra, hogy mi is úgy tudjuk újrakezdeni, mint ők. Úgy tudjuk megélni a napokat, mint ők. Nálunk a fájdalom hosszú, az öröm sokszor sírás. A buzuki szó viszont egy új utat mutat. Zorbáét, az örök optimistáét. Amikor a filmből ismert dal felhangzott, most is elindult a görögös körtánc. Lassan induló ritmus, amely aztán egyre gyorsabb lesz. Aztán ezt fokozva jön egy segítő, aki megtanítja a különböző vidékek táncait az embereknek. Valami megmozdult most a téren. A kövön dobbantak a lábak, olyan volt egy kicsit az egész, mintha Athén macskaköves utcáin zajlana. Ha az ember behunyta a szemét, még el is képzelhette mindezt. Azt, hogy az élet szép. Csak találjuk meg hozzá a pillanatokat. Mint a görögök.

(A Világjava estek sorozat keretében a Maskarades együttes lépett fel szerdán este az Óváros téren.)

A görög népzenét általában szeretik a magyar emberek. Talán azért, mert vágyunk arra, hogy mi is úgy tudjuk újrakezdeni, mint ők. Úgy tudjuk megélni a napokat, mint ők. Nálunk a fájdalom hosszú, az öröm sokszor sírás. A buzuki szó viszont egy új utat mutat. Zorbáét, az örök optimistáét. Amikor a filmből ismert dal felhangzott, most is elindult a görögös körtánc. Lassan induló ritmus, amely aztán egyre gyorsabb lesz. Aztán ezt fokozva jön egy segítő, aki megtanítja a különböző vidékek táncait az embereknek. Valami megmozdult most a téren. A kövön dobbantak a lábak, olyan volt egy kicsit az egész, mintha Athén macskaköves utcáin zajlana. Ha az ember behunyta a szemét, még el is képzelhette mindezt. Azt, hogy az élet szép. Csak találjuk meg hozzá a pillanatokat. Mint a görögök.

(A Világjava estek sorozat keretében a Maskarades együttes lépett fel szerdán este az Óváros téren.)

A görög népzenét általában szeretik a magyar emberek. Talán azért, mert vágyunk arra, hogy mi is úgy tudjuk újrakezdeni, mint ők. Úgy tudjuk megélni a napokat, mint ők. Nálunk a fájdalom hosszú, az öröm sokszor sírás. A buzuki szó viszont egy új utat mutat. Zorbáét, az örök optimistáét. Amikor a filmből ismert dal felhangzott, most is elindult a görögös körtánc. Lassan induló ritmus, amely aztán egyre gyorsabb lesz. Aztán ezt fokozva jön egy segítő, aki megtanítja a különböző vidékek táncait az embereknek. Valami megmozdult most a téren. A kövön dobbantak a lábak, olyan volt egy kicsit az egész, mintha Athén macskaköves utcáin zajlana. Ha az ember behunyta a szemét, még el is képzelhette mindezt. Azt, hogy az élet szép. Csak találjuk meg hozzá a pillanatokat. Mint a görögök.

(A Világjava estek sorozat keretében a Maskarades együttes lépett fel szerdán este az Óváros téren.)

(A Világjava estek sorozat keretében a Maskarades együttes lépett fel szerdán este az Óváros téren.)

(A Világjava estek sorozat keretében a Maskarades együttes lépett fel szerdán este az Óváros téren.)