Hova tűntek az újságosok?

Talán a szakmámból adódóan különösen az újság-előfizetés ragadott meg. Akkor azonban még nem tudtam, hogy ez mennyire ügyes megoldás. Az én gyerekkoromban még a nagyközségekben is volt legalább egy újságosbódé, de posta akadt a kisebb falvakban is. A városokban minden téren és a nagyobb utcákban legalább egy újságospavilonban kínálták a napi, heti és havi rendszerességgel megjelenő lapokat. Mégis sokan választották az előfizetést, hiszen a postás délelőtt tízig mindenkinek kivitte a leveleket, újságokat. A délutáni, könnyedebb hangvételű lapokat meg már első megjelenésük óta elsősorban a rikkancsok árusították.

Utóbbi foglalkozásról a mai gyerekeknek már fogalmuk sincs. Nem egy családot ismerek, melyben anyagi okokból mondták le az utóbbi időben az évtizedekig járatott újságokat. Nekik bizonyára nagy örömöt szerez, ha valaki előfizeti számukra a kedvenc lapjukat. Mert lassan nemcsak a rikkancsok, hanem az újságárusok munkaköre is teljesen ismeretlen lesz a fiataloknak. Az utcai bódékból már csak elvétve maradt egy-kettő. A bevásárlóközpontokban kezdetben voltak újságosok, de mára szinte kivétel nélkül megszűntek. Egy helyen láttam, hogy a lottót még fel lehet adni egy másik üzletben, de újság már nincs. Másik helyen pedig a dohányboltba költöztet-ték az újságokat, ahova kiskorú be sem mehet. Hiába, veszélyes dolog az információ.