Csontvárytól Szőnyi Istvánig

A Somogyi József Galériában a magyar kultúra napján nyílt kiállítás Csontvárytól Szőnyi Istvánig címmel. Dr. Veres László, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei múzeum, az ország harmadik legnagyobb műtárgygyűjteményének igazgatója örömmel hozta Pápára az 1900 és 1950 között született alkotásokat. Egy másik vidék mesterei, hazai iskolák művészei és világhírű magányos magyar festők munkáiból szemezgethet a látogató.

Csontváry öreg halászának arcába mély barázdákat, árkokat mosott az idő tengere, míg a mellette ülő Csók István-megálmodta párizsi nő alakja csupa kellem, puha báj. Tihanyi tömb-barnái és zöldjei mellett megfér Kmetty mértanian pontos, tökéletes perspektívában megelevenedő fahídja, Egry harsány cirkuszi pillanatfelvétele. Egy-egy pontosan odavetett festékpamacs, laza vonal: Márffy Ödön és Vaszary János aktjai egyszerűségükkel veszik le a lábáról a műkedvelőt. Bernáth Aurél gombás csendéletéhez remekül passzol Döbröczöni Kálmán kapaverője: a tanyasi hangulatot felerősíti Nagy fekete-fehér-kék téli tája. Bizarr színekbe öltöző gémeskút, komor tájak között a háborgó magyar tenger hullámai. Barzó Endre falusi vasárnapját, a foltokból valósággá emelt utcaképet Rudnay Gyula lakomázóinak harsány mozgalmassága töri meg. Szőnyi István - Delelő, Kernstok Károly - Hazatérő csorda: hazai lankák, életérzés. A nyugodt tájak mellett feltűnnek a proletárábrázolások, a modern festészet geometrikus nyugtalansága vagy éppen letisztult formái. Derkovits, Dési Huber alakjai új távlatokat nyitnak meg: sajátos férfi- és nőalakok elevenednek meg a festményeken.

Nagy László versét hallgatva figyelem a Levétel a keresztről című képet: a rohanó világban a kultúra, a művé-szetek feltámadását ígérik a sorok és a látvány. Az értetlenek visszavakognak, ha szétzüllött a csillagok égi kertje , de az alkotó, a műértő és -szerető ember mindig talpra áll.

Csontváry öreg halászának arcába mély barázdákat, árkokat mosott az idő tengere, míg a mellette ülő Csók István-megálmodta párizsi nő alakja csupa kellem, puha báj. Tihanyi tömb-barnái és zöldjei mellett megfér Kmetty mértanian pontos, tökéletes perspektívában megelevenedő fahídja, Egry harsány cirkuszi pillanatfelvétele. Egy-egy pontosan odavetett festékpamacs, laza vonal: Márffy Ödön és Vaszary János aktjai egyszerűségükkel veszik le a lábáról a műkedvelőt. Bernáth Aurél gombás csendéletéhez remekül passzol Döbröczöni Kálmán kapaverője: a tanyasi hangulatot felerősíti Nagy fekete-fehér-kék téli tája. Bizarr színekbe öltöző gémeskút, komor tájak között a háborgó magyar tenger hullámai. Barzó Endre falusi vasárnapját, a foltokból valósággá emelt utcaképet Rudnay Gyula lakomázóinak harsány mozgalmassága töri meg. Szőnyi István - Delelő, Kernstok Károly - Hazatérő csorda: hazai lankák, életérzés. A nyugodt tájak mellett feltűnnek a proletárábrázolások, a modern festészet geometrikus nyugtalansága vagy éppen letisztult formái. Derkovits, Dési Huber alakjai új távlatokat nyitnak meg: sajátos férfi- és nőalakok elevenednek meg a festményeken.

Nagy László versét hallgatva figyelem a Levétel a keresztről című képet: a rohanó világban a kultúra, a művé-szetek feltámadását ígérik a sorok és a látvány. Az értetlenek visszavakognak, ha szétzüllött a csillagok égi kertje , de az alkotó, a műértő és -szerető ember mindig talpra áll.

Csontváry öreg halászának arcába mély barázdákat, árkokat mosott az idő tengere, míg a mellette ülő Csók István-megálmodta párizsi nő alakja csupa kellem, puha báj. Tihanyi tömb-barnái és zöldjei mellett megfér Kmetty mértanian pontos, tökéletes perspektívában megelevenedő fahídja, Egry harsány cirkuszi pillanatfelvétele. Egy-egy pontosan odavetett festékpamacs, laza vonal: Márffy Ödön és Vaszary János aktjai egyszerűségükkel veszik le a lábáról a műkedvelőt. Bernáth Aurél gombás csendéletéhez remekül passzol Döbröczöni Kálmán kapaverője: a tanyasi hangulatot felerősíti Nagy fekete-fehér-kék téli tája. Bizarr színekbe öltöző gémeskút, komor tájak között a háborgó magyar tenger hullámai. Barzó Endre falusi vasárnapját, a foltokból valósággá emelt utcaképet Rudnay Gyula lakomázóinak harsány mozgalmassága töri meg. Szőnyi István - Delelő, Kernstok Károly - Hazatérő csorda: hazai lankák, életérzés. A nyugodt tájak mellett feltűnnek a proletárábrázolások, a modern festészet geometrikus nyugtalansága vagy éppen letisztult formái. Derkovits, Dési Huber alakjai új távlatokat nyitnak meg: sajátos férfi- és nőalakok elevenednek meg a festményeken.

Nagy László versét hallgatva figyelem a Levétel a keresztről című képet: a rohanó világban a kultúra, a művé-szetek feltámadását ígérik a sorok és a látvány. Az értetlenek visszavakognak, ha szétzüllött a csillagok égi kertje , de az alkotó, a műértő és -szerető ember mindig talpra áll.

Nagy László versét hallgatva figyelem a Levétel a keresztről című képet: a rohanó világban a kultúra, a művé-szetek feltámadását ígérik a sorok és a látvány. Az értetlenek visszavakognak, ha szétzüllött a csillagok égi kertje , de az alkotó, a műértő és -szerető ember mindig talpra áll.

Nagy László versét hallgatva figyelem a Levétel a keresztről című képet: a rohanó világban a kultúra, a művé-szetek feltámadását ígérik a sorok és a látvány. Az értetlenek visszavakognak, ha szétzüllött a csillagok égi kertje , de az alkotó, a műértő és -szerető ember mindig talpra áll.