Az idei lesz a halak éve

A véleményét nem csak kutatóként, hanem balatoni emberként is fogalmazta, hisz 1975-től Tihanyban töltötte a nyári gyakorlatokat, majd az egyetemi diploma megszerzése után 1979-ben itt telepedett le, azóta is az intézet a munkahelye. Közben csak annyi változott, hogy 2000 óta Csopakon laknak.

Kutatóként elsősorban a zooplanktonnal, vízibolhákkal és kandicsrákok ökológiájával, biológiájával, anyagforgalmával foglalkozik, de több más mellett részt vett a parti öv morphológiai vizsgálatában is.

Tavaly óta már új feladatokkal is foglalkoznia kell, a nyolcvanhét dolgozót, köztük 41 kutatót alkalmazó intézet irányításával.

- Más intézetekhez képest a tihanyi nagyon speciális hely, mert a kutatók jelentős része nem csak itt dolgozik, de itt is lakik, gyakorlatilag itt éli le az életét. Régen, amikor csak napi két busz közlekedett Füred felé, olyan volt, mint egy kolónia. Ma már nincs ez a bezártság, hisz kocsival pillanatok alatt Füredre lehet érni, és az egykori három-négy telefon helyett ma már itt van az internet, egészen más a helyzet. Persze igazgatóként ma is komoly feladatot jelent ennek az egésznek az összefogása. A főcél természetesen csak egy lehet, hogy eredményes legyen a kutatás, ennek kell alapvetően alárendelni mindent, mindenki a legjobb képességei szerint dolgozzon - mutatta be munkáját.

Az intézet kiemelt kutatási területei szerint az ideit a halak évének nevezte.

Prof. G.-Tóth László szerint meg kell védeni a még természetes partszakaszokat (Fotó: Győrffy Árpád)

- Tavaly év végén miniszteri rendelettel leállították a balatoni halászatot. A döntés nagyon felborzolta a szakmai és a társadalmi érdeklődést egyaránt. Így nálunk is külön kutatási programot indítunk, amivel elsőként is azt szeretnénk tisztázni, hogy pontosan mennyi hal van a Balatonban. Az eddigi adatok a halászati, horgászati eredményekre épülnek, így nem tekinthetők igazán reprezentatívnak. A nyár végén, az ősz elején saját munkatársainkkal és külföldi kutatók bevonásával szervezünk egy tíznapos expedíciót, amelyik háromféle módszerrel ténylegesen felméri, hogy a Balaton területén hol és mennyi hal található. Egyszerre két-három hajóval járjuk a tavat, kétféle hálóval és egy különleges radaros berendezéssel vizsgáljuk a halakat. Ebből a halsonarból egyedüliként van egy olyan készülékünk, amelyik akár a néhány centis halakat is rögzíti, sőt nagy valószínűséggel még a fajukat is meghatározza. A fő cél elsősorban a busák számának a felmérése lenne, de az összes többi hal is érdekes, hisz a halfauna egy közösség tulajdonképpen.

A másik fontos kutatási területük a vízszint változása. Az teljesen világos, hogy a turizmus szempontjából nagyon fontos a megfelelő mennyiségű víz a tóban, de a magas vízszintnek, illetve a vízszint változásának számos biológiai következménye van.

- A 2000 és 2003, valamint 2010 és 2012 közötti aszályos periódusok egyértelműen megmutatták, hogy az alacsony vízszint nagyon jó, a magas vízszint pedig nagyon rossz a nádasoknak. A nádas attól pusztult régebben, hogy egy viszonylag magas vízszinten regulálták a Balatont. Ha nincs ingadozás, nem tud a nádas töve átöblítődni, és olyan kémiai viszonyok alakulnak ki, hogy a rizómák sérülnek. Hogy pontosan mi is történik, még kutatni kell. A nádasnak fontos szerepe van egy vízi ökoszisztémában, például a halak ívásánál, vagy a természetes víztisztító hatása miatt. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a halaknak másik oldalról jó a magas víz, mert ilyenkor sokkal inkább el tudják érni, ki tudják használni a parti öv lehetőségeit. Amikor lecsökkent a Balaton vízszintje 20-22 centiméterre, az ívóhelyek 80-90 százaléka is kiesett, mert nem tudtak eljutni a parti köveket és a nádasok egy részéhez. Gyanítjuk azt is, hogy az elmúlt tíz esztendő nagyon drasztikus vízszint csökkenéseinek is eredménye lehet a természetes halutánpótlás zavara. Az expedíciós eredmények erre a kérdésre is talán biztosabb választ adhatnak.

Fontos kutatási területük a Balaton vízminőségének vizsgálata is. A korábban annyira fontos foszforterheléssel, illetve az algásodással kapcsolatban most egyértelműen kimondható, hogy kiváló a víz minősége. Sokak szerint talán már túlságosan is jó, mert nincs annyi alga, hogy a halak elég vízibolhát tudjanak fogyasztani.

- A jelenlegi helyzetet valóban egy lecsökkent biológiai termelési ciklus jellemzi, de egyensúlyban van a rendszer. Új területként került a kutatások közé az antibiotikumok, fogamzásgátló gyógyszerek jelenlétének, hatásának vizsgálata a Balatonban. A hagyományos háromlépcsős víztisztító technikával ezeket nem lehet kiszedni a szennyvízből, és rendkívül nehezen bomlanak le. Öt-tíz éve vannak olyan eszközök, amikkel pontosan lehet vizsgálni a mennyiségüket. Már nálunk is voltak próbavizsgálatok, a megfelelő technikai feltételekkel is rendelkezünk, nem akarunk lemaradni ezen a területen. Új kutatási területünk a strandokról, kikötőkből kikotort üledék vizsgálata is. Jelenleg ez veszélyes hulladéknak minősül, mert nem tudjuk, van-e benne veszélyes anyag. Ha sikerül kizárni ennek a lehetőségét, akkor akár még nagyon rossz minőségű talajok javítására is használni lehetne, és nem kellene új zagyterületeket kialakítani az elhelyezéséhez.

Beszélgetésünk végén visszatértünk a víz minőségére, hisz néhány hét múlva kezdődik a strandszezon. G.-Tóth László professzor szerint a jelenlegi 125 centiméter körüli vízszint alapján nyugodtan kimondhatjuk, hogy nem csak most kiváló a víz, hanem ilyen is marad.

- A korábbi tapasztalatok alapján, ha egy száraz nyár következik, a vízszint akkor sem süllyed 80-90 centiméter alá a nyár végére, így a turisták mindenképpen megfelelő körülményeket találnak a balatoni fürdéshez. De ahogy mondtam, a tó más használói, a halak, nádasok és más élőszervezetek szempontjából vizsgálni kell, mennyire jó az nekik, ami az embereknek a legjobban tetszik.