Utazó

2009.03.04. 09:20

A csodarabbitól Széphalomig

Az olaszországi Vezúvhoz hasonlítják azokat a vulkáni eredetű hegyeket, melyek a történelmi levegőjű Sátoraljaújhelyet szegélyezik. Sokan csak határátkelőhelyként ismerik, viszont érdemes körülnézni a környékén, a zempléni táj központja szerencsésen megőrizte tiszta levegőjét és természeti környezetét.

Dallos Zsuzsa

Magyarország leghosszabb, 1333 méter hosszú ülőszékes felvonója röpíti föl az érdeklődőket a Meleg-hegyre, amelyről tavasztól őszig gyönyörű turistautak vezetnek a völgybe, télen pedig igazi sportparadicsom, jól karban tartott sí- és szánkópályák várják a havas sportok szerelmeseit. 

A város központja őrzi a felvidéki kisvárosok jellegzetes hangulatát. A főtéren kezdjük sétánkat. A tér arculatát a római katolikus nagytemplom, a Kossuth-szobor és a barokk stílusú megyeháza (amely ma a város önkormányzatának ad otthont) határozza meg. A templom és a Kossuth-szobor között álló Nimfás-kútból a hegyekből lefutó forrás vize csörgedezik.

Lépjünk be a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt piarista templomba. Az egykori, 14. századi, kora gótikus imahely a későbbi átépítés során barokk főhomlokzatot kapott. A belső megőrizte középkori rajzát: a viszonylag rövid hajót és a hosszú, sokszög záródású szentélyt. Gyönyörű kőfaragású toronyóráját ma a kolostor folyosóján őrzik. Ez az első magyarországi mechanikus óra, számlapját 1501-ben alkották. A templom berendezését húsz évig, 1716 és 1736 között készítették. Barokk főoltára Strécius János György lőcsei szobrász műterméből való.
 A templom déli oldalához I. Rákóczi Ferenc épített egy kis kápolnát, melynek kriptájába került később az ellenreformáció ismert harcosának, Csepelényi Györgynek a holtteste. A régi zsidó temető a zsidóság jelentős zarándokhelye: itt nyugszik Teitelbaum Mózes csodarabbi, aki állítólag meggyógyította a gyermek Kossuth Lajost, akinek nagy jövőt jósolt: "Te leszel a néped zászlóhordozója."

A város történetét a Kazinczy Múzeumban követhetjük nyomon. Látható Újhely várának története, az egyes egyházak históriája, a táj gazdasági életében meghatározó jelentőségű szőlőművelés és bortermelés eszközei. Az úgynevezett Kazinczy-szobában a felvilágosodás hazai kiteljesedésének korszakát követheti nyomon a látogató. Kazinczy 1816-1831 között Zemplén vármegye levéltárnoka volt, szinte naponta bejárt Újhelybe, s itteni szolgálata egészében összefonódott a magyar felvilágosodás és a nyelvújítási mozgalom hazai történetével. (Újhely fontos regionális központ volt: Zemplén vármegye székhelye volt.) 

A kiállítás a 19. század első felének hazai társadalmi, gazdasági és művelődési viszonyait is bemutatja, s megismertet az 1848-49-es szabadságharc eseményeivel is. Önálló egysége a Zempléni Kaszinó rekonstruált enteriőrje  a kaszinó 1834-1850 között működött a múzeum jelenlegi épületében. A madarak világa című kiállításban a Magyarországon eddig megfigyelt több mint 350 fajból mintegy 160 madárfaj látható itt, élőhelyek szerinti csoportosításban.

Tegyünk egy rövid kirándulást Széphalomra, a magyar irodalomtörténet kiemelkedő helyszínére. Az egykori kastélykertben áll az Ybl Miklós tervei alapján épült Kazinczy-emlékcsarnok, amelynek kiállítása a nyelvújító Kazinczy Ferenc életpályáját idézi föl. Sátoraljaújhelytől öt kilométerre a Hegyköz felé haladva helyezkedik el a község, amelynek eredeti neve Kisbányácska volt. Mai, fogalommá vált nevét és ismertségét Kazinczy Ferencnek köszönheti, aki 1794-ben kezdett itt építkezni, de miután részt vett a Batsányi-féle összeesküvésben, Kufsteinbe zárták börtönbe, és csak 1806-ban költözött vissza. Ettől kezdve a kis falu a magyar irodalmi-politikai gondolkodás egyik központja lett. 

Óriási levelezése folytán Kazinczy a kor valamennyi jelentős gondolkodójával kapcsolatban állt, itt futottak össze a haladó társadalmi eszmék, az irodalmi reformtörekvések és a nyelvújítási folyamatok. Kazinczy maga gazdálkodott birtokán, de sokszor méltatlanul nehéz körülmények között élt. Halála után kívánsága szerint a családi temetőkertben helyezték nyugalomra. Születése 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia megvásárolta a széphalmi kúria kertjét. Szerették volna megmenteni a lakóházat vagy legalább a dolgozószobát is, de erre nem volt mód. Így 1873-ban adták át az Ybl Miklós tervei alapján készült görög templomcsarnokot mintázó épületet, a Kazinczy-emlékcsarnokot. 

Széphalom már az író életében zarándokhely volt, s ma is a Kazinczy-kultusz központja. A magyar irodalom legjelesebb alakjai fordultak meg itt, hogy tisztelegjenek a költőfejedelem emléke előtt. Arany János barátjával, Tompa Mihállyal járt itt, Petőfi Sándor pedig Kazinczy Gábor társaságában látogatott ide.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!