Diósgyőr büszke vára

A Bükk-hegység lábánál, meseszép környezetben állnak a diósgyőri vár romjai. A Miskolc belvárosától nyolc kilométerre fekvő Szinva-patak völgyének szikladombjára építették, feltehetőleg a 13. században. Nem sokra rá Nagy Lajos király is megszerette ezt a helyet, 1364-ben jelentős birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán gótikus királyi várkastéllyá építtetett ki. Budával, Visegráddal és Zólyommal együtt így Diósgyőr is királyi székhellyé vált, s mindez akkor vált különösen jelentőssé, amikor Lajos a lengyel trónt is elfoglalta. Ettől kezdve az egész udvartartásával évente több hónapot töltött Diósgyőr várában, ahol 1381-ben a velencei háborút lezáró turini békét is ratifikálták.

Lajos király halála után Diósgyőr a királynék javadalma lett, 1424 és 1526 között hat királyné, köztük Mátyás felesége, Beatrix jegyajándékaként, vidéki rezidenciájaként is szolgált. Az utolsó királyné, aki itt is élt, Habsburg Mária volt, II. Lajos felesége.

A mohácsi csatavesztés a diósgyőri vár számára is fordulópontot jelentett, hanyatlásnak indult, később végvárrá alakult. Végül minden hadászati értékét elvesztette, elhagyatottan állt, s az idő vasfoga lassacskán teljesen kikezdte.

Napjainkra némiképp helyreállították, a vár tágas belső udvara kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színházi előadásoknak is otthont ad, míg a rondellában, a kazamatában és a tornyokban kiállításokat nézhetünk végig. A felső várba impozáns lépcsősoron keresztül juthatunk fel, az északkeleti toronyban a torinói békét szemléltető panoptikumot vizslathatjuk meg, a délkeletiben 14-16. századi kézifegyvereket fixírozhatunk, az északnyugati toronyba felmászva pedig a lélegzetelállító panorámába gyönyörködhetünk. Tériszonnyal rendelkezőknek nem ajánlott, mindenki másnak szinte kötelező. A Bükk fenyvesekkel borított dimbes-dombos lankái és a hegy ormán lenyugvó nap Petőfit is megihlette, Alkony című verse a diósgyőri várban született.

A vár kazamatájába tévedve Közép-Európa legnagyobb lélekszámú panoptikumát találhatjuk, amelynek segítségével a képzelőerejükkel csínján bánó látogatók is elképzelhetik, hogyan zajlott a középkori élet. A vadászattól a vásárokon át a babonákig szinte mindent megtudhatunk Lajos király udvartartásának életéről, s megleshetjük Lajost, amint Velence követeit fogadja, s aláírja velük a békeszerződést.

Barangolhatunk a gyilokjárón, íjászkodhatunk a várudvaron, pár órára visszarepülhetünk néhány évszázadot az időben, magunkba szívva némi történelmet és középkori kultúrát. Elszórakozhatunk a panoptikum életképein, a sötét középkor nem is olyan sötét szakaszát szemlélve. Végül a várból kilépve is várnak még ránk érdekességek. A bejárattól nem messze áll a Vármúzeum, a várfürdő, amelyet az a forrás táplál, amely egykor a vár árkát töltötte fel vízzel. Tovább sétálva pedig fából faragott emléktáblába botlunk: itt állt egykor a város törvényfája, ami alatt a testi fenyítést, bot és korbácsbüntetéseket végrehajtották. A törökmogyoróáfát "hatszáz évesnek" mondják, mert bár 14. század óta többször is kiszáradt, gyökeréről mindig újrasarjadt.

A vár tövében áll Déryné Széppataki Róza egykori otthona is. Az épület  a diósgyőri koronauradalom birtokában volt, s az uradalmi gazdatiszt szolgálati lakásaként használták, így lett Déry István és a színpadtól immár visszavonult Déryné lakhelye is. A műemlék épületet azóta felújították, vendéglátóhelyként üzemel.

Diósgyőrben járva elcsíphetünk egy keveset a középkor hangulatából, barangolhatunk a Bükk völgyeiben, lubickolhatunk a várfürdőben, kicsit kikapcsolódhatunk a borsodi megyeszékhely ősi városrészében.