Százszoros véradó az ajkai bűnügyi nyomozó, Preininger István

A százötven pedig még ennél is jobban hangzik, igaz, ahhoz még tíz évre van szükség, tekintett előre Preininger István főtörzszászlós, az Ajkai Rendőrkapitányság (ARK) bűnügyi osztálya nyomozója.

-Miért ne tenném, ha megtehetem? Fiatal és egészséges vagyok, az egész mindössze húsz percig tart, nem fájdalmas, utána is kitűnően érzem magam, nem kell sör és virsli, de egészséges szervezet igen, és sokaknak adott esetben ez hatalmas segítség!– kínál hellyel a főtörzszászlós. – „A negatív”, ritkának nevezhető vércsoportom van, azt gondolom, ez külön nagyon jól jön az egészségügyben, amikor vérre van szükség. Segíteni pedig mindig és folyamatosan kell annak, akinek erre szüksége van, és úgy érzem, ez kötelesség is, érvel Preininger István, akit utóbbi, századik véradására kisebb „stábbal” érkezett: a sajtón kívül ismerősei és felesége is elkísérte. Erre a kivételes alkalomra külön pólót is készíttetett magának, amit viselt is. Az pedig külön jó érzéssel tölti el, hogy véradás után üzenetben mindig köszönetet kap telefonján az Országos Vérellátó Szolgálattól, hogy ily módon segítette egy beteg gyógyulását.

István nem csak így segít embertársainak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ajkai csoportja aktív tagja, amikor teheti, ott ténykedik, gyűjt, oszt, mindig elvégzi, amit éppen kell. -A jó szándék nálunk egyébként családi tulajdonság, említi jókedvvel, hozzátéve: az ajkai csoportot ugyanis felesége vezeti, és így legalább még több közös programjuk lehet. Ráadásul kisfiúk, Zsombor is ezt látja tőlük, hogy oda kell állni azok mellé, akiknek erre szüksége van, így valószínűleg tőle sem áll majd távol mindez, amit szüleitől lát. – A szülőkön múlik minden! – jegyzi meg István.

Az ARK bűnügyi nyomozója felidézte, még régebben egy felhíváson figyelt fel a véradásra, már akkor arra gondolt, ezzel segíteni lehetne másoknak, meg aztán fiatalon az embert az is vonzza, hogy kipróbáljon új dolgokat. Így 1992-ben az ajkai kórházban –ahogy fogalmaz- tizenkilenc évesen tű alá feküdt, aztán nemrég már századszor. Azt sajnálja, hogy ilyen alkalmakkor kevés fiatallal találkozik. –A véradásnál természetesen alapvető, hogy az illető egészséges legyen, és az külön jó érzés, hogy az ember alkalmas ilyesmire, vélekedik Preininger István, aki gyermekkorában iskola után késő estig rúgta a bőrt a többiekkel, kirándultak, fára másztak, mínusz húsz fok sem tartotta vissza őket a mozgástól, ráadásul nem volt jellemző a fiatalok körében semmilyen káros szenvedély sem. Azt ma sajnálattal látja, hogy a fiatal generáció zöme számítógép, tévé és okos telefon mellett tölti szabadidejét. Ő kezdettől fogva úgy neveli ötéves gyermekét, hogy a szabadidőt a természetben, illetve sporttal töltse el a család. Náluk a kirándulás állandó program, főként a geocaching, miszerint GPS koordináták alapján kell a természetben, például egy várromnál lévő ládát megtalálni.

Büszkén említi, hogy kisfia az FC Ajka U7 igazolt focistája, és világsztár focista példaképe van, ami mindig jobb teljesítményre sarkallja. –Annak pedig külön örülök, hogy sportolót választott példaképének, teszi hozzá István. A foci az ő életét is meghatározta, évtizedekig rúgta a bőrt kispályán, munkahelyén ma is a helyi csapat tagja, ma pedig kétnaponta hajnalban tíz kilométeres futásokra indul. Úgy mondja, a sport meghatározó az ember életében, egészségében, sok mindenre megtanít, energiáéval, erővel tölt fel, és a napi munkavégzésnél –ahogy nála is- is jól jön, amikor kitartásra, gyors megoldásokra, kiszámíthatatlan helyzetek kezelésére van szükség, no és arra, hogy az ember sok esetben képes legyen egy lépéssel előrébb járni másoknál. -Másfelől a sport alázatra is nevel, hogy az ember meddig mehet el saját határain belül, illetve mit érhet el akarattal, kitartással, ha két lábban áll a földön, ahogy az én példaképem, Madár, azaz Erdei Zsolt: világraszóló győzelem, kőkemény küzdelmek egy szerény emberben! –fogalmaz Preininger István, majd hozzáteszi: a sport továbbra is meghatározó lesz életében, hiszen egészségre mindig szükség van, így tíz év múlva, a százötvenediknél is, ami a következő cél, utal újabb véradási jubileumára.