Bestiarium Zircense - egy 15. századi könyv az állatok jellegzetességeiről, viselkedéséről

Az eredeti 15. századi kézirat egy eredetileg a zirci apátság birtokában lévő kódexnek - mely az OSZK-ba került - egy részletét közli. Az országos premier alkal-mából a ciszterci műemlék könyvtárban a kötetet Csányi Vilmos etológus, az MTA rendes tagja mutatta be, akivel Boreczky Anna művészettörténész - aki a szerkesztői munkát végezte - beszélgetett a moralizáló állattörténetek középkori hagyományairól, az illusztrációk jellegzetességeiről, a Bestiarium Zircense egykori használatáról. A kötet nagyobb része Johannes Herolt, egy, a 15. században élt domonkos szerzetes prédikációit tartalmazza, míg másodikként egy bestiáriumot, mely egymás után bemutatott élőlények sorozatára épül.

Dékány Sixtus apát szellemi kincsnek nevezte a Bestiariumot az országos premier alkalmából, az asztalnál Boreczky Anna és Csányi Vilmos
Fotó: Müller Anikó Hanga

Az állatokról szóló szöveg-egységek rendszerint két részből állnak. Egy leírásból, melyben a teremtmény jellegzetességeiről, viselkedéséről olvashatunk, és egy moralizáló szakaszból, melyben az adott élőlény természetének követendő, vagy éppen elvetendő vonásai az Isten és az ördög, azaz az erényes és bűnös ember cselekedeteinek analógiájaként jelenik meg. A szöveget tollrajzok díszítik, valamint glosszaként elszórtan horvát és magyar szavak szerepelnek benne, melyeket egy a 15. században Délvidéken élő ferences szerzetes, Tamás testvér jegyzett fel.

Ez arra utal, hogy a kötetet prédikációkhoz használta. Németh Gábor könyvtárvezető köszöntése után Dékány Sixtus apát elmondta, óriási vívmánynak volt tekinthető kódex a maga korában, de aktuális, értékes gondolataiból ma is meríthetnek a szellemileg pallérozott elmék is. Szellemi kincsnek nevezte a könyvet, melyben eleink a maguk bölcsessége és praktikus tapasztalata alapján megfogalmazták gondolataikat. Boka László, az OSZK tudományos igazgatója hangsúlyozta, a Bestiarium egy kor gondolkodásáról árulkodik. Elmondta, a kötet egy általuk tervezett hasonmás sorozat első darabja.

Magyarországon a rendi könyvtárak közül kevés maradt fenn - a zirci kiemelkedő, hiszen itt több ősnyomtatványt is őriznek -, az ott fellelhető anyagok ezek egykori fényét jelzik. Boreczky Anna kiemelte, a képekben és szövegekben hosszú időszakok megfigyelései, legendái, mítoszai épültek egymásra. Szerkesztőként érdekes volt szembesülnie azzal, hogy az emberi tudás hagyományozódása milyen összetett folyamat, hiszen a 12. századi szöveg, mely akár ezer évnél is régebbi megfigyelések leírása, egy 15. századi kódexben maradt ránk, és az állatok fizikai és jellembéli leírásait prédikációk színesítésére használták fel.

Az eredeti, 15. századi kódex

Csányi professzor bioló- giai és etológiai szemszögből kutatta és elemezte a kódex sorait, melyben az állatokról közölt megfigyelések a tudomány mai állása szerint is igazak. Beszélt az emberek és az állatok viszonyáról, a köztük lévő különbségekről, fel-idézte Descartes, Darwin és Tinbergen kutatásait, tanulmányait.

Izgalmas témákat vetett fel arról, hogy az ember tapasztalatait - szemben az állatokkal, akik megosztani nem tudják azokat - továbbadja, gondolati hurokkal látja el. A kódex kapcsán szólt a hiedelemről, mely bizalmon alapuló tapasztalatokat magába foglaló gondolati struktúra.

A könyv rajzai nem képzett alkotóktól származnak, akik készítették, sok esetben nem is látták az állatot, csupán elképzelték, így például a hiénát rovarként ábrázolták. A megjelenésében is igényes kötet tartalmazza magát a Bestiariumot, annak fordítását, valamint Boreczky Anna tanulmányát.